Nincsenek igazi támogatói, ezért a székelyek fenyegetésével menekül előre a román miniszterelnök

Magyarországon egy nap alatt óriási botrány lett abból, hogy a román kormányfő akasztással fenyegetőzött a székely autonómiatörekvésekkel kapcsolatban. Mihai Tudose kijelentését Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter vérlázítónak nevezte, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig bekérette a román nagykövetet.

Mihai Tudose román miniszterelnökFotó: Stringer / AFP

Mihai Tudose a felháborodásra a Facebookon reagált. A kormányfő nem kért bocsánatot, és kitartott az álláspontja mellett, vagyis hogy nem hajlandó tárgyalni Székelyföld autonómiájáról. A Transindex fordításában azt írta:

„Mint román és mint miniszterelnök is elutasítom Románia bármely részének autonómiájával kapcsolatos párbeszédet. Ez az ország alkotmányának a megsértése, amelyik első bekezdésétől garantálja a román állam egységét és oszthatatlanságát. Székelyföld autonómiájáról szóló vita törvénytelen és nem érdemes figyelembe venni, csak egy kísérlet Románia egységének a bomlasztására a centenárium évében.”

De hogy honnan jött ez a keményen magyarellenes kijelentés ettől a miniszterelnöknek csak fél éve kinevezett, Magyarországon alig ismert szociáldemokrata politikustól? Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője segített kontextusba helyezni az eseményeket.

Szociáldemokrata érdekcsoportok közötti háború

Az 50 éves Mihai Tudose a Duna-parti Brăila iparvárosában született, a körzet képviselőjeként a kormánypárton belül a legfontosabb érdekcsoporthoz, a dél-romániaihoz tartozik. A jogász végzettségű Tudose a kilencvenes évek elejétől a politikai ranglétrán egyre feljebb lépkedve előbb helyi képviselő lett, majd 2014 és 2015 között, és 2017-ben rövid ideig újra a Szociáldemokrata Párt színeiben gazdasági miniszterként munkálkodott.

Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke (jobbra) és Mihai Tudose miniszterelnök (hátul) a kormányátalakításról szóló bukaresti sajtótájékoztatón 2017. október 10-én.Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Gazdasági miniszterként a pártelnök, Liviu Dragnea bizalmasa volt, a kormányzati forrásokkal – a román sajtó szerint - a dél-romániai pártlobbit gazdagította. Ebből a környezetből aztán rengeteg korrupciós ügy bukkant elő, de Tudose nevét sosem hozták ezekkel összefüggésbe. (Bár 2015-ben kiderült, hogy plagizálta a doktori dolgozatának egy részét, így a címét visszavonták.) Az érdekcsoport vezetőjére, Dragneára viszont lecsapott a korrupcióellenes ügyészség, a DNA: a pártelnököt és egyben a román alsóház elnökét tavaly őszén bűnözői csoport létrehozásával vádolták meg.

Tudose 2017 nyara óta vezeti Romániát, ahol a DNA nyomozásainak következtében évek óta kormányválság van. A miniszterelnököt korábban a médiában sokat heccelték azzal, hogy rendezetlen külsejű és iszákos, és az volt az általános nézet, hogy Dragnea erőtlen bábja. Épp ezért mindenkit meglepett, hogy miután a pártelnök pozíciója a vádemelés miatt megrendült, Tudose konfliktusba keveredett vele, és látványosan önállósította magát. A kormányfő – úgy néz ki – át akarja venni a párt vezetését, és ebben a legnagyobb riválisa Románia legnépszerűbb politikusa, Gabriela Firea bukaresti polgármester, aki még mindig Dragnea érdekcsoportjához köthető. 

Gabriela Firea, Bukarest polgármestereFotó: Andrei Pungovschi / AFP

Tudose az erdélyi magyarok kárára akar erősödni

A magyarellenes retorika hátterében tehát egy belpolitikai küzdelem áll. Tudose a sikerét eddig a párton belüli machinációknak köszönheti, de a társadalmon belül nincsen valódi támogatói bázisa. Barabás T. János szerint ebben a helyzetben a miniszterelnök – mielőtt a párttársai megbuktatnák őt is – azzal igyekszik előremenekülni, hogy a médiát felhasználva megpróbálja kisajátítani a nacionalista diskurzust. Erre az idei, Nagy-Románia létrejöttének centenáriumi éve kitűnő lehetőséget ad.

Tudosénak egyébként korábban nem volt konfliktusa az erdélyi magyarokkal – ahogy Gabriela Fireának sem –, legfeljebb annyi, hogy az RMDSZ szóvá tette, hogy a délkelet-romániai részekkel szemben Erdélyben kevesebb kormányzati fejlesztés volt. Tudose eddigi passzivitása magyar ügyekben azt a nézetet erősíti, hogy a magyarellenes kirohanása nem spontán volt, hanem eltervezte, hogy a népszerűségét növelje. A román politikai elit egyelőre nem határolódott el Tudose székelyellenes kijelentéseitől (a külügyminisztérium szerint az nem is volt magyarellenes). Ez azt jelentheti, hogy a politikai táborok versenybe akarnak szállni a nacionalista retorika kisajátításáért.

A román alkotmány egyébként tiltja az „etnikai alapú elkülönülést”, és a románok az autonómiát elfogadhatatlannak tartják, azt gyakorlatilag a szeparatizmussal teszik egyenlővé. Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetői korábban hiába szögezték le: nem etnikai alapú különállást, hanem a térség sajátos kultúráját figyelembe vevő, korlátozott autonómiát szeretnének Székelyföldnek.

Titkosszolgálati játszmákon múlhat, ki nyeri a harcot

Attól még, hogy Tudose székelyellenes retorikával is igyekszik megnyerni a nacionalista románok szimpátiáját, nem csak ez az egy fegyvere van a hatalmi harcban. A jövője attól is függ, hogy a polgári titkosszolgálat (SRI) mely politikusok ellen és milyen bizonyítékokat ad át a korrupcióellenes ügyészségnek (DNA). A helyzetet árnyalja, hogy – ahogy Barabás korábban elmondta – az USA számára az utóbbi pár évben felértékelődött Románia szerepe, mint fontos szövetségesé Oroszország közelében, és miután az amerikaiakkal attól tartottak, hogy a korrupció már biztonsági kockázatot jelent, komoly nyomás alá vetették Romániát, aminek köszönhetően a DNA elindította a korrupcióellenes nyomozásokat. Tudose pedig láthatóan igyekszik jó viszont ápolni az amerikaiakkal.

Erről tanúskodik, hogy pénteken Piranha 5 típusú, nyolckerék-meghajtású páncélozott csapatszállító járművek 895 millió eurós beszerzéséről írt alá megállapodást a román védelmi miniszter az amerikai tulajdonú General Dynamics European Land Systems-Mowag vállalattal. (Mellékszál, de talán az sem érdektelen, hogy Romániában tavaly nyáron nagyszabású NATO-hadgyakorlatot is tartottak.) Ráadásul a kormányfő fő szocialista ellenfelével, Fireával ellentétben a vezető kormánypártból egyedüliként jóban van a jobboldali Klaus Iohannis államfővel is, aki a titkosszolgálatok munkáját koordinálja.

Klaus Iohannis román államfő átadja Mihai Tudose miniszterelnök megbízólevelét.Fotó: Stringer / AFP

Barabás T. János szerint egyébként nem csak román vagy amerikai titkosszolgálati szálak jelennek meg, orosz és más érdekek is alakíthatják a romániai belpolitikát, vagyis a magyar kisebbség ügye nem csupán a belpolitikai küzdelem eszköze, hanem növekvő és aggasztó módon a nemzetközi politika és propaganda tárgyává is vált.Barabás T. János szerint Tudose egyértelműen a román titkosszolgálatok embere: az SRI akadémiáján folytatott tanulmányokat és a SRI-közeli média támogatja. Vagyis az ő durva magyarellenes üzenete a szűk hatalmi elit, a mély állam üzenete is: nem tárgyalnak autonómiaügyekről.

A durva magyarellenes kirohanás keltette feszültséget nehéz lesz hamar megoldani, és a helyzetet ráadásul kiszámíthatatlanná teszik a rendkívül manipulált romániai médiaviszonyok is – mondta Barabás T. János, aki szerint némi derűlátásra ad okot, hogy Magyarország és Románia politikusai egyre jobban felismerik a két ország egymásrautaltságát, egyelőre inkább csak a gazdaság területén.

;