Romániában az utcán tüntető tömeg egy hét alatt elérte, hogy a kormány vonja vissza a korrupció büntethetőségét enyhítő rendeleteit. Az 1989-es forradalom óta nem látott tömeg vonult Bukarest, Kolozsvár és sok más város utcáira. Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek néhányan, hogy az utóbbi évek nagy korrupció elleni harca, amibe politikusok és hivatalnokok ezrei buktak bele, és amiből a kormányzó baloldalnak annyira elege van, egyáltalán nem patyolattiszta történet.

A DNA lángpallosa

Az utóbbi években a DNA nevű, korrupciót üldöző különleges ügyészség alaposan felforgatta a román közéletet. Kétezer ember ellen emeltek vádat a szervezet 2003-as megalapítása óta. 2014-ben öt parlamenti képviselőt, két volt minisztert és egy volt miniszterelnököt juttattak rács mögé. 2015-ben tizenkét képviselő és két miniszter ellen indítottak eljárást. Polgármesterek, bírók és ügyészek, önkormányzati és minisztériumi hivatalnokok százait kapták el.

Barabás T. János, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, aki korábban a bukaresti magyar követség sajtóattaséja is volt, azt mondta, hogy a korrupció elleni harcot az EU és az USA erőltette Romániában. Az EU még Románia belépése idején akart mindenképpen garanciát arra, hogy a rendkívül korrupt román közéletet elkezdik megtisztítani, míg az USA számára az utóbbi időben jelentősen felértékelődött Románia szerepe, mint fontos szövetségesé Oroszország közelében. Az amerikaiakkal attól tartottak, hogy a korrupció már biztonsági kockázatot jelent, ezért komoly nyomás alá vetették Romániát.

A mostani botrány idején is nagyon hamar kifejezte a Nyugat, hogy komolyan ellenzik a kormány (azóta visszavont) rendeleteit. Hat ország (az USA, Németország, Belgium, Hollandia, Franciország és Kanada) bukaresti követségéről írtak alá egy közös tiltakozást, és az Európai Bizottság elnöke és alelnöke is visszakozásra szólította fel a román kormányt.

Barabás T. János szerint a román kormány visszakozásához az is hozzájárulhatott, hogy a tömegtüntetések nyomán kialakuló zűrzavart más külföldi kormányok is kihasználhatják. Élénken foglalkozott a romániai helyzettel például az orosz sajtó is, a Russia Today, a Sputnik moldáviai kiadása is többek között, és Nyugat-ellenes propagandára is igyekeztek használni a helyzetet.

A kormány ugyan visszavonta a múlt hét kedden, egy késő esti kormányülésen elfogadott rendeleteket, de azok egy részét újra beviszik a parlament elé, hogy rendes vita után, törvényként léptessék hatályba. Azzal pedig az RMDSZ is egyetért, hogy szükség lehet a korrupció ellenes küzdelem alaposabb szabályozására.

Mi a baj korrupció elleni küzdelemmel?

Éppen a botrány kitörése előtt nem sokkal, január 10-én adott ki egy részletes elemzést a brit Henry Jackson Society nevű emberjogi szervezet a román korrupció elleni küzdelem problémáiról, és az abban foglaltakra már régóta panaszkodnak a romániai politikusok is. 

A jelentés szerint gyanúsan sikeres a DNA, vádemeléseik 93 százaléka elmarasztaló ítélettel zárul. Előfordul, hogy megfelelő felhatalmazás nélkül használnak fel lehallgatott telefonbeszélgetéseket. A gyanúsítottak rokonait indokolatlanul fenyegetik büntetésekkel bűnpártolásért, átláthatatlanok a vádalkukra vonatkozó ajánlataik, túl könnyen élnek az előzetes letartóztatás lehetőségével, megfélemlítéssel csikarnak ki beismerő vallomásokat. Általános vád a DNA ellen, hogy túlságosan támaszkodik a román titkosszolgálatra, az SRI-re.

Az SRI szerepe különösen erős egyébként is Romániában, mára hivatalosan több alkalmazottja van, mint elődjének, a rettegett Securitatenak. Barabás T. János arra emlékeztetett, hogy a szolgálat és a gazdasági elit között szoros kapcsolat van Romániában, az ország 10 leggazdagabb emberéből 9 például valamilyen formában együttműködött az SRI-vel. A szervezet informális hatalma akkora, hogy sokak szerint ők irányítják Romániát.

Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselője a romániai helyzetről szóló vitában arra emlékeztette képviselőtársait a múlt héten, hogy „A jogállamiság mindig is ingatag lábakon állt, számtalan konkrét példát hozhatnék. Elég, ha arra gondolunk, hogy jelenleg is zajlik az ország 1989 utáni legnagyobb titkosszolgálati botránya, amely röviden arról szól, hogy úgy tűnik: a belügyi szolgálat közvetlenül befolyásolta az ügyészségek és bíróságok munkáját, politikai harcokra és leszámolásokra használták az igazságszolgáltatást.”

Vagyis Sógor osztja a vélekedést, hogy a román titkosszolgálatok manipulálják a korrupció ellenes nyomozásokat.

De kinek dolgoznak a szolgálatok?

Az eljárás alá vont politikusok közül jóval többen vannak szociáldemokraták, mint a jobboldali pártokhoz kötődők, ami részben összefügghet azzal is, hogy 2007 óta jobboldali elnökei vannak Romániának, és a félprezidenciális román berendezkedésben az elnök befolyása igen erős a szolgálatokra. 

Az is sokat számít, hogy a legtöbb megyében stabil baloldali vezetés van, hiszen a jobboldali pártok Romániában inkább a nagyvárosokban erősek, vagyis az alacsonyabb közigazgatási szinteken több a balos politikus. 

Azonban egyáltalán nincs arról szó, hogy a jobboldaliak ellen ne nyomozna a DNA. Többek között az előző elnök Traian Basescu is célkeresztben van, és a volt elnök testvérét már le is tartóztatták.

Ahogy a Henry Jackson Sociaty elemzésében olvasható:

„Nehéz lenne egyértelmű politikai elfogultságot kimutatni az eljárások alapján, hiszen mindegyik nagy párt vezetői között vannak érintettek, az éppen hatalmon lévők között is. Victor Ponta például éppen miniszterelnök volt, amikor eljárás indult ellene. Hibás következtetés lenne azt hinni, hogy a DNA valamely párt érdekében működne. A szervezet felépítése ennél sokkal összetettebb, különböző időpontban és különböző kormányok által kinevezett vezetői vannak, akiknek mind saját elkötelezettségeik mentén működnek. Ez azt is jelenti, hogy a különböző politikai érdekcsoportoknak párhuzamosan vannak érdekérvényesítő képességeik a szervezetben. A DNA-t úgy kell elképzelni, mint egy körhintát, amiben benne ül a román politikai élet összes szereplője, mindig újraszerveződő szövetségek és érdekek alapján. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a DNA több irányú csapásai azt a naiv képzetet kelthetik, hogy a szervezet pártatlanul működik, ám aki így vélekedik, az nem érti Romániát.”

Ugyanakkor arról sincs szó, hogy amit a DNA csinált, az egyszerűen boszorkányüldözés lenne. 

A román kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea például azért kapott két évre felfüggesztett börtönbüntetést, mert megyei közgyűlési elnökként halott embereket vett egy népszavazás alkalmával névjegyzékbe. Folyik ellene egy megvesztegetési eljárás is, és ha átment volna a kormány rendelete, amely 13,7 millió forint értékhatár alatt csak szabálysértésnek minősíti a hivatali visszaélést, akkor megúszta volna a börtönt akkor is, ha vétkesnek találják, és a felfüggesztett büntetését sem kellett volna leülnie. 

Bőven lehet tehát példákat találni arra, hogy miért nem volt fair a kormány múlt keddi rendelete, és egyáltalán nem arról van szó, hogy ártatlanul üldözött politikusok akarják megvédeni magukat. Az inkább a baj, hogy

egyik oldalon sem tiszta ez a játszma, és míg a politikusok lopnak, addig a DNA és a szolgálatok rendszeresen politikai érdekek mentén csapnak le, vagy éppen engednek futni közülük sokakat.

Most robbant a népi urbánus ellentét

Barabás T. János arra is felhívta a figyelmünket, hogy a korrupciót egyáltalán nem ítéli el egységesen a román társadalom. A török hódoltság egyik öröksége, hogy a közpénzből magának szakító embert sokan inkább ügyesnek, és nem bűnösnek tartják. Az első eljárások idején többször előfordult, hogy a vád alá helyezett politikusok népszerűbbek lettek, mint előtte voltak, és többeket simán megválasztottak különböző hivatalokba, elmarasztaló bírósági ítéletek után is.

Viszont a nagyvárosi, jobban képzett és fiatalabb választók megelégelték az egész országot körbefonó korrupciót. Ők mentek ki az utcára az elmúlt héten, és mutattak eddig sosem látott erőt.

Amikor a szociáldemokraták a rendeletekkel kedvezni akartak a vidéki közigazgatásban dolgozó bázisuknak (és persze saját irhájukat is mentették volna), addig Románia új urbánus generációjával találták magukat szembe. „A végleletekig ketté szakadt a román társadalom” – emlékeztetett az ellentétek mélységére Barabás.

A sok botrány mostanra addig rontotta a bizalmat a politikusokban, hogy a tavaly decemberi választásokon a részvétel már csak 39,5 százalékos volt, ami nagyon alacsony érdeklődést jelent. Így hiába szereztek 45,5 százalékot a szociáldemokraták, a teljes lakosság körében a támogatottságuk még a 18 százalékot sem éri el. Ez is óvatosságra inthette a kormányt, amikor a rendeletek visszavonásáról döntött.