Törökország szombaton másodszor is beszállt a szíriai háborúba

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Tavaly márciusban a szíriai Manbidzs városának sorsán keresztül mutattuk be, hogyan védte meg az USA és Oroszország közösen a szíriai kurdokat a török hadseregtől. 

A helyzet azért volt igazán különös, mert az oroszok és az amerikaiak sokáig egymás ellen hadakozó oldalakat támogattak a szíriai polgárháborúban, de a kurdok irányította északi kantonok mindkét félnek hasznosak voltak. Mostanra azonban a szíriai kurdok nyugati területe nagyhatalmi oltalom nélkül maradt, és szombaton több tucat légicsapás érte Afrint, a legnyugatibb kurd kantont Szíriában.

Török bombázó bevetésre indul Afrin irányába.Fotó: Eren Bozkurt/Anadolu Agency

A helyzet megértéséhez érdemes egy pillantást vetni Szíria északi részének térképére: (A német nyelvű feliratokat a kép alatt tüntettük fel magyarul.)

Észak-Szíria. A sárga foltok a kurd területek, míg a közéjük ékelt lila folt a török zsoldban álló Szabad Szír Hadseregé. A rózsaszín az Aszad elnök vezette szír kormányé, ami az oroszok támogatását élvezi. A világoskék Idlib tartomány a szunnita felkelőké.Fotó: AFP

A török határtól délre a szíriai kurdok egy saját államot hoztak létre 2011 óta, Rodzsava néven. Rodzsavát eddig Aszad elnök hadserege jórészt békén hagyta, és így az Aszadot támogató oroszok és irániak sem bántották őket. Támadást sokáig csak a területük déli határán szerveződő Iszlám Államtól kellett elszenvedniük. Nemréigiben még a terrorállamé volt a térképen is jelölt városok közül Manbidzs, Al Bab, majdnem elfoglalták Kobanét, és persze egészen tavaly nyárig az övék volt Rakka is. 2017 őszére azonban jelentős amerikai segítséggel a kurdok elfoglalták az Iszlám Állam területét.

Így most a török határtól délre úgy néz ki Szíria, hogy a nyugati csücsökben lévő Afrin a kurdoké, tőlük keletre a törökök támogatta Aszad-ellenes felkelők vidéke jön, majd innen is keletre egészen az iraki határig megint a kurdok az urak.

Afrin tehát egy olyan enklávé, ami nincs közvetlen kapcsolatban a többi kurd területtel, viszont a déli felén van Idlib tartomány, az utolsó nagy egybefüggő terület, amit Aszad szunnita arab ellenfelei még tartanak.

Az oroszoknak érdekükben állt Afrint a kurdoknál hagyni, hogy Idlibet kényelmesebben támadhassák, ne legyen észak felől, Törökország irányából utánpótlásuk az ottani felkelőknek. Az USA pedig a keleti, nagyobb kurd területet védte, mert így megbízható szövetségeseikkel vívhattak háborút az Iszlám Állam ellen.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Aszad-ellenes felkelést évekig kitartóan támogató Törökország mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy egy kurd állam jöjjön létre Szíria északi romjain. 15 millió kurd él ugyanis Törökországban, akikkel évtizedek óta változó intenzitású háborút vívnak. És a szíriai és a török oldalon élő kurdok ugyanazt az Abdullah Öcalant ismerik el vezetőjüknek, aki Törökországban életfogytiglani börtönbüntetését tölti, és egy sajátos, marxista-anarchista eszme jegyében hozta létre politikai és katonai szervezetét, amit csak a látszat kedvéért hívnak más néven Törökországban (PKK) és Szíriában (YPG). A török kormány ugyanazt a terrorszervezetet látja a törökországi kurd fegyveres ellenállásban, és a fenti térképen sárgával jelölt szír területeken. 

Törökország másodszor avatkozik a szír polgárháborúba

2016 augusztusának végén indította a török hadsereg az Eufrátesz Pajzsa nevű, első szíriai hadműveletét, amellyel az Iszlám Államot igyekezett volna megtörni, illetve a kurdokat visszaszorítani az Eufrátesztől keletre. A törököket az bántotta leginkább, hogy a kurdok addigra már megkezdték az Iszlám Állam elleni hadjáratukat, és nem akarták, hogy a terrorállam területe a kurdok kezére kerüljön. Ezért bejelentették, hogy inkább maguk győzik le az Iszlám Államot, és ha ez a kurdoknak nem tetszik, akkor előbb a kurdokat takarítják el az útból.

Török tankok érkeznek a szíriai határhoz.Fotó: CEM GENCO/Anadolu Agency

A törökök hadjárata azonban kudarcot hozott. Miután elfoglaltak két kisebb várost az Iszlám Államtól, bejelentették, hogy az addigra a kurdok által elfoglalt Manbidzs városa ellen fordulnak. Ám ekkor az amerikaiak helyőrséget küldtek Manbidzsba, míg az oroszok egy csecsen egységet vezényeltek a város melletti falvakba, jelezve, hogy az egyszerre két nagyhatalom által is védett terület. 

Ezzel szembesülve a törökök tavaly márciusban kivonultak Szíriából. A kurdok pedig nyár végére Manbidzs felől támadva bevették Rakkát, az Iszlám Állam fővárosát. A törökök annyit értek el, hogy a két kurd országrész közé ékelt terület a szövetségeseiknél, a Szabad Szír Hadseregnek nevezett csoportnál maradhatott. E csoport adta egyébként az Eufrátesz Pajzsa hadművelet katonáinak nagyobbik részét is.

A Szabad Szír Hadsereg katonája egy Toyota platójáról lövi az afrini kurd állásokat.Fotó: NAZEER AL-KHATIB/AFP

Most szombaton elkezdődött a második török hadművelet is, ezt Olajágnak nevezik, és első célpontja Afrin, a kurdok nyugati enklávéja. Erdogan török elnök szombaton azt is bejelentette, hogy Afrin bevétele után Manbidzs ellen fordulnak, és ezzel beteljesíti a török hadsereg a tavaly tavaszi ígéretét, és kiveri a városból a kurdokat.

Az Afrin elleni hadjárat légicsapásokkal kezdődött, a törökök azt állítják, néhány óra alatt több mint száz célpontot bombáztak, és rengeteg kurd katonai bázist töröltek el a föld színéről. A kurdok nem mondták meg, hogy hány katonát vesztettek, csak azt, hogy összesen tíz civil sebesült meg, ketten súlyosabban.

A törökök tankokat és csapatszállító járműveket is összevontak a határnál, így hamarosan földi hadművelet is indulhat Afrin ellen. A törökökkel szövetséges Szabad Szír Hadsereget is mozgósították, vagyis egyszerre több irányból érheti az offenzíva Afrint. 

A kurdok azt ígérik, hogy kitartanak, de hatalmas túlerővel kell szembenézniük, és helyzetüket szinte reménytelenné teszi, hogy nincs közvetlen kapcsolatuk a keleti, sokkal jobban felfegyverzett kurd kantonokkal, vagyis nem számíthatnak utánpótlásra sem.

A török bombázások egyik első kurd áldozata.Fotó: STRINGER/Anadolu Agency

Az oroszok elengedték a területet

Az orosz kormány ugyan önmérsékletre szólította fel a törököket, és elítélték a háború kiterjesztését, ám valójában minden jel szerint átengedték a területet a török hadseregnek. Az oroszok a katonáikat kivonták a térségből, pedig tavaly tavasszal még éppen a jelenlétük biztosította Afrinnak a védelmet a törökökkel szemben.

Csütörtökön Moszkvában tárgyalt a török hadsereg és a török titkosszolgálat parancsnoka is. Hivatalosan nem derült ki, hogy mit intéztek, de az oroszok kivonása Afrinból arra utal, hogy Moszkva szabad kezet adott a török beavatkozásnak.

Az oroszok vélhetően egy nagyobb, az irániakkal is egyeztetett rendezési terv keretében a kantont átengedik a törököknek és a helyi szövetségeseiknek. Az átfogó rendezési kísérletre utal az is, hogy éppen szombat este az iraki kurdok miniszterelnöke Teheránba, Irán fővárosába látogatott. Ez azért érdekes, mert az iraki kurdok is önállósodnának, ezt ősszel népszavazáson is kinyilvánították. A törökök és az irániak ezt nagyon ellenezték, még háborúval is fenyegették őket, míg a zavaros helyzetet az oroszok - akik viszont Szíriában együtt harcolnak az irániakkal - arra használták, hogy gyorsan olajmezőket vásároltak fel iraki Kurdisztánban.

Afrin közvetlenül egy szombati bombázás után.Fotó: STRINGER/Anadolu Agency

Az amerikaiak is elengedték a területet

Kényes helyzetben vannak nagyon az amerikaiak, akik nemrégiben még fegyvereket szállítottak az afrini kurdoknak. Jelenleg 2000 amerikai katona állomásozik a másik, keleti kurd területen, és Rex Tillerson külügyminiszter szombaton azt mondta, hogy egyelőre ott is maradnak. 

A török bombázók támadása előtt Washingtonban ugyanakkor bejelentették, hogy nekik csak a keleti kurd területek fontosak, mert az ottaniakkal állnak szövetségben az Iszlám Állam ellen, míg az afrini oldal kurdjai abban a hadjáratban nem vettek részt, így őket nem védik meg. Szóban persze elítélték ők is a török támadást.

Mégsem ilyen egyszerű

Első ránézésre úgy tűnik, hogy az amerikaiak és az oroszok átengedik Afrint a törököknek, és ezzel cserben hagyják kurd szövetségeseiket. Hogy cserébe a törökök mit ígértek, az még nem látszik.

A helyzet mégsem ennyire egyszerű. A törökök ugyanis arra hivatkozva időzítették mostanra az afrini támadást, hogy az USA egy 30 ezer fős, kurdok vezette hadsereg felállítását jelentette be a múlt héten. Az amerikaiak kiképzést és fegyvert ígértek az Észak-Szíria védelmére hivatott új hadseregnek. Vagyis elvi szinten az afrini török offenzíva az amerikaiaknak ezt a törekvését hivatott megfékezni, azaza nem csupán Afrin megszerzéséről, hanem a kurd-amerikai szövetség szétveréséről is szól. 

Erre utal az is, hogy Erdogan elnök már a második célpontot, Manbidzsot is megnevezte, márpedig az a város már a keleti kurd enklávéhoz tartozik, ahhoz a vidékhez, ahol már amerikai katonák is jelen vannak, és amely terület védelmét elvben az USA garantálja. Úgyhogy hiába néz ki úgy, hogy az USA elengedte Afrint, és kimaradhat ezzel a konfliktusból, akár heteken belül egy sokkal élesebb helyzetben találhatják magukat, amikor azt is kellhet mérlegelniük, hogy hadba szállnak-e a törökökkel.

Török tank a határon, bevetésre készen.Fotó: CEM GENCO/Anadolu Agency

És hogy még összetettebb legyen a helyzet, hivatalosan az USA és Törökország szövetségesek, a NATO tagjai. Miközben az afrini beavatkozást előre jóváhagyó Oroszország a NATO stratégiai ellenfele. 

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a török NATO-tagság már csak papíron érvényes, és Erdogan elnök a 2016-os puccskísérlet óta valójában átállt az oroszokhoz.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.