Egy graffitire hivatkozva foglalták le a tüntető diák számítógépét
2018 január 26., 12:54
Ilyen is régen volt: az ellenzéki pártok megegyeztek a magyar oktatás alapelveiben
Olyasmi történt vasárnap a Kossuth téren, amire régóta nem volt példa a magyar politikában: a Jobbik és a Fidesz-KDNP kivételével az összes ma komolyan vehető párt megállapodott egy közös oktatáspolitika alapjaiban.
A megállapodás hátterében ráadásul nem valami titkos alku, hanem egy több hónapos egyeztetés áll, amelyet nem is a pártok, hanem a Tanítanék Mozgalom és az Oktatási Hálózat hoztak össze.
Sok, igen súlyos probléma van a magyar demokráciával, amelynek az egyik legszembetűnőbb tünete a folyamatos széttagoltság, az egyet nem értés a legpiszlicsárébb ügyekben is.
Ennek pedig nem csupán az a veszélye, hogy a legnagyobb kisebbséget – amely jelen pillanatban a Fidesz-KDNP – hatalomba tudja tartani. Ez a dolog politikai része. Sokkal nagyobb veszély, hogy - ahogy az egyik felszólaló Szentgyörgyi Albertet idézte – Magyarorszég jövője úgy fog kinézni, ahogy a ma iskolája.
A mai magyar iskola pedig túlságosan központosított, a szakmai kreativitásnak írmagját sem képes elviselni.
Nem is ragoznám a szót tovább, a következő, a magyar oktatást meghatározó alapelvekről tehát mostantól nem fog egymással vitatkozni az MSZP, az LMP, a DK, az Együtt, a Párbeszéd, az MLP és a Momentum Mozgalom:
- A gyerekek érezzék jól magukat az iskolában, az iskola nem rabszolgatelep.
- Személy– nem rendszerközpontú oktatás
- Esélyegyenlőség
- Csökkenteni kell a tananyag mennyiségét
- A lexikális tudás erőltetését (adatok koncepciótlan magolása) háttérbe kell szorítani.
- Kritikus gondolkodásra nevelés
- Különleges bánásmódot igénylő gyerekek kiemelt segítése
- Szabad tankönyv– és módszerválasztás
- Csökkentsék a pedagógusok terheit, stabil, kiszámítható bérezés
- A GDP 6%-át az oktatásra kell fordítani
- Új közoktatási törvényt kell alkotni
- Az oktatáspolitikai döntéshozatalt széleskörű társadalmi egyeztetés előzze meg
Az esemény végén az Oktatási Minimum molinóját együtt a színpadon tartva sorakoztak fel a pártok képviselői, hogy megerősítsék a megállapodást.
Nem kis feladatvállalás ez a pártoktól, hiszen ezzel tulajdonképpen egy komoly kampányfelületről mondtak le egymás javára, már ami az alapelveket érinti.
Nem lesz béke, nem lesz szabadság
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, a miskolci középiskolai tanár, Pilz Olivér a demonstráción elmondta, két éve dolgozik azon a Tanítanék Mozgalom, hogy leültesse egymással a pártokat azért, hogy megállapodjanak a közös alapelvekben.
Ha hinni lehet a vasárnapi demonstráción a színpadon elhangzottaknak, a pártok megértették, hogy az oktatáshoz elsősorban a pedagógusok értenek, és nem a politikusok.
Ezt talán Galló Istvánné, a Pedagógusok Szkaszervezetének elnöke fogalmazta meg legjobban, amikor arról beszélt, hogy nemcsak a Fidesz-KDNP nyolcéves – fűt, fát ígérő, de csak még több terhet és szabályt hozó – kormányzása mutatta meg, hogy az oktatást mennyire kisajátották a politikusok, és mennyire háttérbe szorultak a szakmabeliek.
„Nem lesz béke és szabadság, ha nincs egyetértés kormány- és ellenzéki pártok között. Mindenki tegye a dolgát. A politikusok vezessék az országot, állítólag ehhez értenek, a pedagógusok pedig szervezzék meg az oktatást. Mindenki tegye a dolgát, a politika ne szóljon bele az oktatásba! Szolgálajanak minket, a tanárokat ne alattvalóként kezeljék!”
Nem rabszolga, nem tartótiszt
Talán ez a gondolatmenet kapott a legnagyobb tapsot a mintegy 1000-2000 ember részvételével megtartott tüntetésen, amely a fenti, rendkívül előremutató bejelentést leszámítva olyan volt, mint az elmúlt évek hasonló demonstrációi: érzelmes, de kissé fáradt, kissé reménytelen, kissé iránytalan.
Ebben meglehetősen különbözött is az egy héttel korábban a Független Diákparlament által szervezett iskolanapi sztrájkkal egybekötött diáktüntetéstől, amelyen a diákok szervezése és túlsúlya vidám, lelkes hangulatot eredményezett.
link
Forrás
A diákparlamentesek most is jelen voltak, nevükben Nagy Blanka beszélt. Óriási tapsot és üdvrivalgást kapott, amikor bejelentette, három napja van az Emberi Erőforrások minisztériumának, illetve a tárcavezető Balog Zoltánnak, hogy válaszoljon a szervezet múlt héten megfogalmazott 12 pontjára, amely egyébként azokat a problémákat fogalmazta meg, amelyeket az Oktatási Minimum is hivatott orvosolni.
„A diák nem rabszolga, a tanár nem tartótiszt!” – mondta.
Hatalmas tapsot kapott akkor is, amikor Rékasi Zsigmond esetét elevenítette fel, akit a múlt heti tüntetés után a rendőrség meglátogatott, és egy korábbi graffitizős ügye miatt lefoglalta a számítógépét. (A nyolcvanas években az ember írógépét vitte el a karhatalom, a digitális korszakban a számítógépekkel csinálják ugyanezt, holott törvényi lehetőségük volna erre konszolidáltabb módot választani.)
„Amikor tanárokat bocsátanak el, mert szembemennek a központi utasítással, ez lenne a magyar szabadság?!” – tette fel a kérdést.
Legalább valamiben egyetértenek
Amikor levonultak a közös molinót szorongató szakszervezetisek, oktatók és politikusok a színpadról, a Tanítanék Mozgalom egyik tagját kérdeztem arról, mennyire nehéz volt a pártokat rávenni a közös oktatás ügyére.
Mint mondta, a Fidesz és a KDNP el sem jött, a Jobbik pedig két alkalommal volt jelen az egyeztetésen, de ők alapvetően más úton akarnak járni, saját oktatáspolitikával. A Jobbik alapvetően az esélyegyenlőség és a szakképzés ügyében volt más véleményen.
Nehezen győzték meg az LMP-t is, amely uygan egyetértett az alapelvekkel, de tisztában voltak vele, hogy egy erős kampánytémáról kell lemondaniuk a közösen megfogalmazott alapelvekért cserébe, de végülis belementek a projektbe.
Ha a közös ellenzéki jelöltállítások még nem is zárultak le, dőltek el, nem tűnik érdektelen fejleménynek, hogy a Jobbik és Fidesz-KDNP kivételével a magyar pártok képesek voltak egy egészen jelentős dologban megállapodni egymással.
Címlapkép: Botos Tamás/444
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.