Pakisztán védelmi minisztere, Khurram Dastgir Khan a Financial Timesnak beszélt arról, hogy országa mélyíteni kezdte a kapcsolatát Oroszországgal és Kínával, miután Donald Trump úgy döntött, hogy felfüggesztik a kétmilliárd dolláros katonai segélyt, amit Pakisztánnak ígértek. 

Khan elmondása szerint a pakisztáni kormány most készen áll arra, hogy egy kül- és biztonságpolitikai fordulatot hajtsanak végre. Egy ilyen lépéssel az ország komolyan alááshatná az USA afganisztáni háborús erőfeszítéseit is. 

A miniszter szerint hazája most új katonai beszállítók után néz, miután az USA a büntetést választotta az együttműködés helyett. Oroszország és Kína mellett Európa is szóba jött. 

Az Egyesült Államok januárban jelentette be, hogy befagyasztják a kétmilliárd dolláros katonai támogatás folyósítását, mert Washington szerint Iszlámábád szerintük nem tett eleget a terrorizmus visszaszorításáért, elsősorban épp az afgán határ menti régióban. Trump a döntést a maga sajátos diplomáciai stílusában kommentálta Twitteren, arról beszélve, hogy Pakisztán 33 milliárd dollárt kapott 15 év alatt, cserébe viszont csak hazugságot és átverést adtak. Khan elmondása szerint Trump megszólalása mélyen sértő és kontraproduktív volt. 

A mostani helyzet a legnagyobb törést jelentheti a 70 éve élő amerikai-pakisztáni szövetségben. Khan szerint a két országnak még mindig számos közös érdeke van, de Washingtonban az utóbbi időben a hangsúly a különváláson van. A védelmi miniszter elmondta azt is, hogy most párbeszédet kezdtek az oroszokkal fegyvervásárlásról, pedig az ilyesmi nem volt jellemző korábban, mivel határozottan a nyugati táborhoz tartoztak. 

A miniszter elmondta azt is, hogy volt a kormányon belül ötletelés arról is, hogy még komolyabb lépésekkel sújtsák az Egyesült Államokat, például az Afganisztánban vezető szárazföldi vagy légi utak lezárásáról. Egyes hírszerzési csatornákat pedig már el is zártak az amerikaiak elől. 

A lap arról ír, hogy Pakisztán közeledése Kínához is aggodalmat szül Washingtonban: Peking 55 milliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztést tervez végrehajtani az országban, és az amerikaiak attól félnek, hogy a beruházások révén politikai befolyásra tehetnek majd szert az országban. (Financial Times)