Kurt Volker, az amerikai kormány Ukrajna-ügyi megbízottja hétfőn telefonos sajtótájékoztatóan mondta el néhány európai újságírónak, hogy mire jutottak a hétvégén Dubajban Vladiszlav Szurkovval, az orosz kormány megbízottjával.

Tavaly augusztusban kezdtek el egyezkedni a donyecki válság megoldásáról, találkoztak már Minszkben és kétszer Belgrádban is. A fél éve felmerült új ötlet az volt, hogy a szakadárok kezén lévő területet az ENSZ békefenntartói vegyék ellenőrzés alá, és ezzel párhuzamosan tartsanak helyi választásokat, és adjon a vidéknek Ukrajna valamilyen különleges autonómiát. A legutóbbi, novemberi tárgyalási forduló rosszul végződött, de most mindkét fél azt állítja, hogy ezúttal közeledtek az álláspontok.

Felkelők vagy megszállók, már erről is vita van

A helyzet azért is igen bonyolult, mert már a kiindulási alapban sem értenek egyet a felek: az orosz kormány szerint a szakadár területeken (ezt nevezik Donyecki és Luganszki Népköztársaságnak) szabályos népfelkelés volt az "ukrán fasiszta kormány" ellen 2014-ben. Az amerikai kormány szerint az egész konfliktust az orosz hadsereg gerjesztette, és a terület valójában orosz megszállás alatt van.

A harcok 2014-ben kezdődtek, és 2015 elején voltak a legsúlyosabbak, azóta félig-meddig tűzszünet van ugyan, de ezt az ellenőrzésre kivezényelt EBESZ-megfigyelők szerint naponta többször is megsértik.

2015-ben francia és német közvetítéssel született az úgynevezett minszki megállapodás a tűzszünetről. Ezt ugyan nem tartják be, de átfogó nagy hadműveletet sem indítottak azóta egyik oldalról sem. 

Az oroszok azt mondják, hogy a tűzszünetet az ukránok szabotálják, mert nem szervezik meg a szabad választásokat a területen, és nem biztosítanak különleges státuszt a vidéknek. Az ukránok azt mondják - és így gondolja az amerikai kormány is - hogy amíg lövik az ukránokat, és fizikailag nem tudnak bemenni a területre, addig nem tudnak sem közigazgatást, sem pedig választásokat szervezni, vagyis a minszki megállapodást az oroszok szabotálják. 

Közben pedig állandóan egymást vádolják a felek, hogy nem vonták vissza elég messze a tűzszüneti vonaltól a nehézfegyvereiket. Amely fegyverek egyébként a hivatalos orosz álláspont szerint nincsenek is ott, hiszen azt nem ismerték még el, hogy az orosz hadsereg eszközeit használják a felkelők, bár erről rengeteg bizonyíték gyűlt már össze. 

Idén eddig öt halott

A 450 kilométer hosszú frontvonal mentén tavaly átlag háromnaponta halt meg egy ukrán katona, a túloldalról nincs hiteles összesítés az áldozatokról. Meghalt vagy megsebesült legalább 470 civil is 2017-ben, ez valamivel több, mint a 2016-os veszteségek voltak. Idén eddig 5 halottja és 16 sebesültje van ennek a lassú háborúnak, amiben évek óta senki sem ér el semmit, csak fenntartják a szenvedést.

Volker a novemberi tárgyalási forduló után attól tartott, hogy az oroszok pont ilyennek akarják megtartani a konfliktust, hasonlóan, mint Abháziában, Dél-Oszétiában (ezek Grúziából kiszakadt területek) és Transznisztriában (ez pedig Moldáviából szakadt ki) tették. Mindhárom vidéken orosz katonai segítséggel alakult ki évtizedek óta tartó patthelyzet. Ám ez mindegyiknél nagyobb és népesebb terület, és sokkal több áldozata is van az összecsapásoknak.

Hátha nem bírják pénzzel

Volker korábban azt mondta, hogy az oroszok azért engedhetnek egyszer majd mégis, mert nagyon drága a donyecki konfliktus fenntartása, hiszen ők látják el fegyverrel és minden mással a  szakadár területeket, és ezt az árat a Nyugat tovább emelte a gazdasági szankciókkal. 

Az is igen drága, hogy Oroszország nagyon komoly katonai erőt állomásoztat a határ orosz oldalán, bár Volker most azt mondta, hogy meglepné, ha ezek az erők belátható időn belül támadást kezdeményeznének, és szerinte inkább elrettentésből vannak ott. 

Tavaly december végén az amerikai kormány úgy döntött, hogy komolyabb fegyvereket is szállít az ukrán hadseregnek. Ha az ukránok ezeket rendszerbe állítják, akkor még drágább lesz a donyecki kaland az oroszoknak.

McCain emberét küldte a Trump-kormány az oroszokra

A béketárgyalásokban sokáig a franciák és a németek vitték a főszerepet, az amerikaiak Volker tavaly nyári kinevezésével kezdtek élénkebben foglalkozni a megoldás keresésével. Donald Trump megválasztása után úgy tűnt, hogy az amerikaiak puhábbak lesznek az oroszokkal, mint az Obama-kormány volt, de nem így történt. 

Azóta is életben vannak a korábbi szankciók, sőt még újakat is hoztak melléjük. Volker pedig a keményvonalas diplomaták közül került erre az új posztra. Sokat elárul nézeteiről, hogy a korábban a budapesti nagykövetséget is megjárt (1994-1997) diplomata mostanában John McCain republikánus szenátor egyetemi intézetét is vezeti, márpedig McCain évek óta a lehető legkeményebb orosz-ellenes politikát követeli Washingtonban.

Volker hétfőn arról beszélt, hogy az évek óta tartó patthelyzet ellenére most valamivel optimistább, mint eddig volt, mert úgy érezte, hogy tárgyalópartnere, Vladiszlav Szurkov nyitottabb az ENSZ-békefenntartók fogadására, mint eddig volt. Szurkov pedig azt nyilatkozta, hogy Volkert végre nyitottabbnak látta az orosz javaslatokra.

Volker szerint eddig az oroszok inkább csak arról akartak tárgyalni, hogy az EBESZ megfigyelők védelmére mehetnének ENSZ-katonák a térségbe, de az amerikaiak azt akarták, hogy a nemzetközi erő teljesen vegye át a terület felügyeletét, és a határok ellenőrzését. Az amerikaiak szerint ha ez megtörténik, akkor ki lehet írni a népszavazást a helyi vezetésről, és Ukrajna megadhatja a megfelelő autonómiát is a vidéknek. 

Hogy mindez milyen ritmusban történjen, arról indul most az egyeztetés, a következő körben az oroszok állhatnak elő javaslattal. Elsősorban azt kellene eldönteni, hogy az ENSZ-békefenntartók kezdetnek mekkora területre menjenek be, és ott milyen hatáskörük legyen.