Öt hónapon át fokozott rendőri ellenőrzés alatt lesz az egész ország
2018 január 31., 17:55
Az megvan, hogy már két és fél éve fokozott rendőri ellenőrzés alatt van az ország?
Január 31-én közleményt adott ki az országos rendőrfőkapitány, amelyben bejelentette, hogy öt hónapra fokozott ellenőrzést rendel el az országban, hogy így előzzék meg/derítsék fel/akadályozzák meg a jogsértő cselekményeket. Az erről szóló hírről beszámolt a média, nálunk is rengetegen olvasták.
A helyzet viszont az, hogy az ország már két és fél éve folyamatosan fokozott ellenőrzés alatt áll. A teljes ország, minden nap, minden percben.
Az országos rendőrfőkapitány először 2015 szeptemberében rendelt el fokozott ellenőrzést, a legnagyobb bevándorlási hullám közepén, épp akkor, amikor a kormány életbe léptette a bevándorlás miatti válsághelyzetet, és lezárták a határokat. A fokozott ellenőrzés elrendelésének azonban papíron semmi köze nincs a bevándorláshoz: egy olyan jogszabály alapján rendelték el, amely azelőtt is érvényben volt, és hivatalosan még csak nem is a migráció miatt rendelik el újra meg újra.
Az újra meg újrát pedig ebben az esetben tényleg szó szerint kell érteni: először még két hétre rendelték el, aztán egy hónapra, majd kettőre, majd négyre, többször is, aztán hipp-hopp, már itt is van 2018 eleje, amikor a rendőrfőkapitány már
rekord időre, 5 hónapra rendelte el az ellenőrzést. Zsinórban.
A gond csak az, hogy a fokozott ellenőrzés különleges állapotnak számít: arra találták ki, hogy rövid időre, jól behatárolt helyen alkalmazzák.
Hé, haver! Mi van a táskádban?
Fokozott ellenőrzést a rendőrség 2015 előtt is elrendelt rengetegszer, de mindig csak meghatározott helyre és időszakra, és világos volt az is, miért volt rá szükség:
- Focimeccsek idejére rendszeresen rendeltek el ellenőrzést a stadionokat körbevevő területre (azaz arra az időszakra, amikor a keménymag jó eséllyel elkezdett kukát borogatni).
- A rendőrség - még ha kimondatlanul is - a Budapest Pride idejére is elrendelt ellenőrzéseket, az adott fővárosi kerületekre (vagyis arra az időszakra, amikor félő volt, hogy az ellentüntetők nekimennek a békés vonulóknak).
- Volt, hogy egy-egy megyére rendeltek el egy napra ellenőrzést, hogy ittas vezetőket füleljenek le (akár teljesen random módon, de sokszor ünnepekhez kapcsolódóan).
Az azonban példátlan, hogy éveken keresztül folyamatos ellenőrzés legyen mindenhol.
A fokozott ellenőrzés nem hiába számít különleges állapotnak, és nem hiába kezeli a rendőrségi törvény is az igazoltatásoktól külön. A törvény szerint ugyanis a rendőr nem mehet oda bárkihez csak úgy azzal, hogy igazoltatni akarja. Annak célhoz kötöttnek kell lennie.
Ezt a törvény úgy fogalmazza meg, hogy igazoltatni csak „bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében” lehet.
Nem kell indok, ha fokozott van
Ez lényegében azt jelenti, hogy a rendőrnek muszáj felmutatnia valamilyen indokot arra, hogy miért állít meg egy utcán sétáló embert, miért kéri el a személyiét, vagy adott esetben miért vizsgálja át a csomagját vagy az autóját. Vig Dávid, a Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője mindezt a következő példákkal szemléltette a 444-nek:
- Ha szombat este többen alkoholt isznak a város főterén, hangoskodnak, és valószínű, hogy a közeljövőben kukákat fognak borogatni, akkor a rendőr bűnmegelőzési célból igazoltathat.
- Ha van egy kocsma, ahol febukkanhat egy körözött bűnöző, akkor a rendőrök ott igazoltathatnak.
Az igazoltatásoknak a törvények szerint arányosnak kell lenniük, azaz csak jó okkal, és megfelelő mértékben használhatják a rendőrök ezt a fajta intézkedést.
„Erre azért van szükség, mert a rendőri igazoltatás, és az azzal járó ruházat-átvizsgálás, autó-átvizsgálás egy komoly beavatkozás az emberek magánszférájába” – mondta Vig.
A törvények pedig a célhoz kötöttséggel garantálják, hogy ne lehessen bárkit, bármiért, ok nélkül igazoltatni, és feltúrni a táskáját, a ruháját vagy az autóját.
Ha viszont a rendőrkapitány fokozott ellenőrzést ír elő egy területre, ott a rendőröknek semmilyen indokkal nem kell előállniuk, ha valakit meg akarnak állítani, el akarják kérni a személyijét, és át akarják vizsgálni. 2015 ősze óta pedig ezt bárhol megtehetik az országban, tehát az alapesetnek számító normál igazoltatás azóta lényegében már nem is létezik, hiszen állandó a különleges helyzet.
Vig szerint így a rendőrség a kivételes helyzetet teszi általánossá, ráadásul azzal, hogy az ország egész területére rendelik el az ellenőrzést, olyannyira kitágítják a törvény értelmezését, hogy az már visszaélésszerű. A törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy fokozott ellenőrzést „meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén” lehet elrendelni. „Az ország egész területe egy nagyon tág értelmezése ennek a jogszabálynak” - mondta.
Vig szerint ez a rendelkezés lehetőséget ad a rendőrnek, hogy bárkit önkényesen igazoltathasson, éppen ezért kellene csínján bánni vele.
Ez a rendőri gyakorlat nagyobb teret enged a profilalkotásnak, azaz annak, amikor bőrszín vagy egyéb feltűnő személyiségi jegy alapján igazoltatnak. Például romákat.
A Helsinki Bizottságnak van is jelenleg olyan ügye, amelyben valaki bepanaszolta az őt igazoltató rendőröket, mondván, hogy csak azért igazoltatták, mert romának néz ki, és amúgy semmilyen okuk nem volt arra, hogy megállítsák.
A magyar rendőrök imádnak igazoltatni
Vig szerint a rendőri igazoltatási gyakorlattal amúgy is súlyos probléma van, a magyar rendőrök ugyanis feltűnően gyakran igazoltatják a magyar állampolgárokat:
tavaly csak novemberig 1 051 000-szer igazoltattak, ráadásul az igazoltatások száma 2015 óta folyamatosan növekszik.
Összehasonlításképpen: az Egyesült Királyságban tavaly mindössze 305 ezer igazoltatás volt, pedig ott ötször annyian élnek, mint Magyarországon. „Ráadásul az angliai igazoltatások számának erőteljes csökkenése mellett nőtt az igazoltatások eredményessége, tehát úgy tűnik, hogy az erőforrások megfelelő összpontosításával, az igazoltatottabbak hatékonyabb kiválasztásával még eredményesebb is lehet a rendőrség” - mondta Vig.
Hatékonyabban tudnak motozni
Megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot, mi az oka, hogy a főkapitány folyamatosan elrendeli újra és újra a fokozott ellenőrzést, ez mennyire összeegyeztethető a törvények szellemiségével, milyen eredményei vannak ennek az ellenőrzésnek, és mennyi ideig tervezik még ezt fenntartani?
Az ORFK a válaszadást elintézte két mondatban.
Ebben azt írják, hogy a fokozott ellenőrzés biztosítja, hogy „a rendőrség még hatékonyabban tudja megelőzni, felderíteni, illetve megszakítani a jogsértő cselekményeket”. Ezután pedig idézték a vonatkozó rendőrségi törvényt, miszerint
„a rendőr a fenti cél elérése érdekében nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja, ruházatot, járművet, épületet, építményt, helyszínt, csomagot átvizsgálhat, a közbiztonságra veszélyt jelentő eszközöket, anyagokat lefoglalhatja”.
Azt, hogy a közterület kijelölt része jelenleg az egész ország, nem részletezték, ahogy azt sem, miért feltétlenül szükséges ez a fajta szigorított ellenőrzés immár két és fél éve.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.