Bulimiájáról és tönkretett egészségéről vall Szilágyi Liliána

Hosszú és egészen szenvedélyes blogposztban ír arról Szilágyi Liliána EB-ezüstérmes és kétszeres ifjúsági olimpiai bajnok úszónő, hogy évek óta súlyos pszichés betegségektől, szorongástól és bulimiától szenved.

A 21 éves úszónő gyerekkora óta küzd a rá nehezedő nyomással és elvárásokkal, amik aztán megbetegedéséhez vezettek. Azt írja: még közvetlen környezetében is csak keveseket avatott be abba, hogy milyen problémákkal küzd, egészen mostani vallomásáig.

"A történet kezdete szokásos. Mindenhonnan abba az irányba toltak, hogy legyek okos, ügyes, mosolygós, sikeres, tökéletes" - írja Szilágyi, akit szülei balettől kezdve ritmikus sportgimnasztikán át az úszásig mindenhova beírattak, csak hogy lefogyjon.

"Tökéletes kezdés, hogy soha ne érezzem jól magam a bőrömben (...)" 

 - emlékszik vissza a posztban gyerekkorára az úszónő, akinek a napi 8 órát felemésztő edzések, stressz, rossz étkezés, kevés regenerálódás, állandó kialvatlanság miatt teljesen tönkrement a bioritmusa.

Az iskolában zombiként ült az órákon, a testsúlya folyamatosan ingadozott, állandósult testében a fájdalom, de az elvárások mindennél erősebbek voltak, és folytatta karrierjét. 

Amikor először kezdte kihányni az ételt, segítséget kért, amire a válasz az volt, hogy ne törődjön vele, inkább küzdjön tovább. Mivel nem foglalkoztak vele, a hánytatás szokássá vált, versenyeken is. Szilágyi profi karrierje idáig így telt, két évvel ezelőtt döbbent rá, hogy teljesen tönkreteszi a testét, bőrproblémái jelentkeztek, folyamatos hasi panaszokkal küzdött, és egyre romlott az állapota. 

"Se a májam , a vesém, az inzulinom, se a hormonjaim nem funkcionálnak egészségesesen, az immunrendszerem gyenge, a bőröm védtelen, egészségtelen vagyok mint sportoló, és mint ember is. Mindez azért, mert másoknak akartam megfelelni magam helyett. (…) Elárultam a testem, elárultam saját magam"

Szilágyi élete legnehezebb szakaszaként ír az elmúlt két évéről: újragondolta céljait, kapcsolatait, álmait és kapcsolatát saját magával, sokkal jobban érzi magát, és ugyan küzd még a bulimiával, de jó úton van és már "nem fél szembesülni gyengeségeivel".

Azt üzeni a vele hasonló cipőben járóknak, hogy ne féljenek a változástól, a saját álmaiktól és merjék szeretni magukat.