Izzik az izraeli-lengyel viszony, mióta a lengyel kormány kitalálta, hogy újragondolja az ország viszonyát a holokauszthoz: február elején a szenátus nagy többséggel elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely alapján pénzbírságra, vagy akár három év börtönre is ítélhetik azokat, akik a holokausztban való részességgel vádolják a lengyeleket, vagy lengyel haláltáborokat emlegetnek. Morawiecki lengyel kormányfő vasárnap már egyenesen a holokauszt zsidó elkövetőiről lamentált. 

A jogszabályt Duda elnök aláírta, Netanyahu izraeli kormányfő viszont élesen kritizálta, és az amerikai külügyminisztérium is figyelmeztetett. Mateusz 

A Jog és Igazságosság szerint a törvény azért fontos, hogy a lengyelek ne csak erőszaktevőként, de a holokauszt és az agresszió áldozataként is tekinthessenek önmagukra. Szerintük fontos emlékezni, hogy a nácik a szlávokat is alsóbbrendű lényként kezelték, és rengeteg lengyelt kényszerítettek táborokba is.

A lengyel kormány azóta tovább is lépett és már a történelem újraírásáról fantáziál: kedden Jaroslaw Sellin kulturális miniszter-helyettes arról beszélt, hogy támogatná egy „polokauszt múzeum” létesítését, amely a holokauszt idején meggyilkolt lengyeleknek állítana emléket. 

Sellin szerint meg kell mutatni az embereknek a lengyelek szenvedésének történetét, és tudomásul kell venni, dokumentumok szerint Hitler célkeresztjében a zsidók után rögtön a szlávok, és így a lengyelek álltak. A „polokauszt múzeum” ötlete Marek Kochan publicista-közíró ötlete, nem a kormány hivatalos terve, de a jelek szerint van támogatása az ötletnek.

Lengyelországot 1939-ben lerohanta a náci Németország. A lengyelországi haláltáborokat már a megszállás után, a megszálló németek építették ki. A háború évei alatt a németek hárommillió lengyelországi zsidót irtottak ki a táborokban. (Reuters)