Idén először még Romániánál is sikerült korruptabbnak lennünk

Magyarország a világ országai között a 66. helyen áll 45 ponttal a Transparency International (TI) legfrissebb korrupciós rangsora szerint. Ez azt jelenti, hogy három ponttal csúsztunk lentebb a tavalyi helyezéshez képest. 

Az Európai Unióban Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el, és már csak Bulgária teljesít rosszabbul. Carl Dolan a szervezet főigazgatója a Reutersnek megjegyezte, hogy ezzel Magyarország rosszabbul áll, mint Montenegró, amelynek az uniós csatlakozása elleni legfőbb brüsszeli érv pont a súlyos korrupciós helyzet. Dolan szerint ironikus, hogy 

miközben Montenegrónak az EU azt mondja, hogy azért nem lehet tag, mert túl korrupt, addig olyan tagállamai vannak, mint Magyarország. 

A legjobbak

A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) minden évben a TI berlini központjának kutatói állítják össze, ezúttal 180 országot rangsoroltak. A CPI-világranglista első helyein hosszú évek óta szinte ugyanazok az országok találhatók – a skandináv államok például mindig előkelő helyen szerepelnek. 2017-ben Új-Zéland, Dánia, Finnország, Norvégia, Svájc, Szingapúr és Svédország álltak az élen.

A „felvilágosult autokráciának” tekinthető Szingapúrt leszámítva ezekben az országokban fejlett a demokrácia, pártatlanul működnek az állami intézmények, a végrehajtó hatalom tevékenysége átlátható és elszámoltatható, és nyilvánosak a közpénzköltések.

Eddig sem álltuk jól, de sikerült rontani

Magyarország 2017-ben, kilenc helyet zuhanva, a világ korrupciós rangsorának 66. helyére esett vissza. Az ország 45 pontot ért el, ami 3 ponttal múlja alul a 2016-ban mért teljesítményt. Hat év alatt Magyarország CPI pontszáma 55 pontról 45 pontra esett vissza, vagyis hosszabb távon a magyar eredmény folyamatos romlása látszik.

A 2012 és 2017 között tapasztalt 10 pontos csökkenéssel Magyarország korrupció elleni teljesítményének a megítélése történelmi mélypontra süllyedt.

A legrosszabbak

A CPI-lista alján 2017-ben Szudán, Jemen, Afganisztán, Szíria, Dél-Szudán és Szomália található – ezek az országok hosszú évek óta rosszul szerepelnek. Ezek az államokban diktatúra vagy anarchia van, és az állami intézményrendszer nem képes betölteni funkcióját. A korrupció óriási, ami az egyik oka a kirívó szegénységnek.

Az elemzés arra  jutott, hogy azokban az országokban terjed a leginkább a korrupció, amelyekben akadályozzák a civil szervezetek működését.A lejárató kampányok, a vegzálás, és a túlzott bürokratikus terhek mind olyan eszközök, amelyeket egyes kormányok arra használnak, hogy elhallgattassák a korrupció ellen küzdő szervezeteket” – hangsúlyozta Patricia Moreira, a Transparency International Berlinben működő nemzetközi titkárságának ügyvezető igazgatója. 

Kiemelték, hogy ennek a folyamatnak az egyik riasztó példája Magyarország, ahol legújabban a Stop Soros-törvénycsomag fenyeget több civil szervezetet. Mindezt tetőzi az a negatív és sokszor uszító kampány, amelyet a kormány a kritikus hangot megütő civil szervezetek ellen folytat, és amelynek részeként a külföldi bevételekkel rendelkező civil csoportosulásokat közel egy éve külön törvény bélyegzi meg.

Csak Bulgáriában lopnak többet

Európai uniós összehasonlításban is jelentősen visszaesett a CPI-helyezésünk, a tavalyi évben a 28 EU-tagállam közül a 27., vagyis az utolsó előtti helyen álltunk, csupán a sereghajtó Bulgáriát megelőzve. Magyarország már 2016-ban is az EU alsó, korrupt ötödében helyezkedett el, hiszen akkor a 28 tagállam közül a 24-25. helyen végzett, holtversenyben Romániával, ám megelőzve Görögországot és Olaszországot. 2017-ben ezek az országok már mind jobban teljesítettek, mint Magyarország.

Régiós összehasonlításban sem jobb a helyzet, az ország korrupciós megítélése a kelet-közép európai térségben az utóbbi évtizedben folyamatosan lejtmenetben volt. Az európai uniós csatlakozást követő években a 11 országot számláló listán még a harmadik helyen voltunk, jelenleg itt is utolsó előttiek vagyunk, azaz a tizedik helyen állunk. Az elmúlt hat év alatt a régióban a magyarországi korrupciós helyzet súlyosságának a megítélése zuhant a legnagyobbat.

Egyre több pénzt szór el az állam

Az elemzés rámutat, az állami pénzből gazdálkodó szervezetek 2017-ben 3457 milliárd forintot költöttek közbeszerzésen, ez 1500 milliárd forinttal több, mint 2016-ban. Míg 2012-ban a GDP 4,7 százalékának megfelelő összeg jutott közbeszerzésekre, 2016-ban pedig 5,7 százalék, addig 2017-ben ez az érték már elérte a GDP 9,4 százalékát-át. 

Ezen belül a legkomolyabb korrupciós kockázatot a hirdetmény nélküli eljárások – tehát a szándékoltan verseny nélkül odaítélt szerződések – jelentik, melyek aránya évek óta 13 százalék körül van, ami háromszorosan meghaladja az Európai Unió átlagát. 

A letelepedési államkötvények kereskedelme még a sűrű szövésű hazai korrupción belül is különleges helyet foglal el. A törvényesített közpénzszivattyúnak köszönhetően 20 ezer ismeretlen hátterű bevándorló szerzett magyarországi letelepedési jogosultságot és 60 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak a kötvényeket forgalmazó, döntően off-shore paradicsomokban bejegyzett vállalkozások. Mindezt úgy, hogy az Alaptörvény értelmében közpénzt egyáltalán nem lenne szabad olyan szervezetre bízni, amelynek átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete.

A végrehajtó hatalom nemcsak a baráti cégeket, hanem a politikusoknak kedves sportklubokat is előszeretettel gazdagítja közpénzből: utóbbiak a Tao.-támogatási rendszer keretében a tavalyi év végéig 450 milliárd forint adótámogatást kaptak, azaz ennyivel kevesebb folyt be az államkasszába. Az adóveszteség összege idén 530 milliárd forintra emelkedhet. Ráadásul az adatokból úgy tűnik, hogy a sportszervezetek támogatásvonzó képessége erősen összefügg a politikai beágyazottságukkal.

A TI Magyarország szerint mindezek alapján levonható az a következtetés, hogy Magyarországon felülről vezérelt, rendszerszintű, több esetben törvényesített korrupció tapasztalható, amely meghatározza a politikai rendszert és befolyásolja a gazdaság működését. A szervezet ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy a kormány a korrupció és a hatalmi visszaélések leküzdése helyett a kormányzást kritizáló civil és nemzetközi szervezetek elleni kampányra használja az államhatalmat.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.