"Ez Amerika. Jogunk van felszólalni és tiltakozni" - magyarázta a Houston Chronicle újságírójának a "White Lives Matter" feliratú pólót viselő Ken Reed 2016. május 21-én, Houston belvárosában, az Iszlám Da'Wah Központtal szemben, ahol tucatnyi, amerikai, texasi és konföderációs zászlót lengető társával tiltakozott "Texas iszlamizációja" ellen. Az út túloldalán, az alig egy hónappal korábban nyílt központ előtti járdán nagyobb, tán százfős csoport tüntetett a tüntetők ellen. "Én igyekszem mindig kifejezi a szolidaritásom bármilyen mozgalommal, amely szembeszáll a fasizmussal és a rasszizmussal" - mondta Ome Mikiztli, az egyik ellentüntető.

A tüntetést a magát Heart of Texasnak nevező Facebook-csoport, az ellentüntetést a United Muslims of America nevű Facebook-csoport szervezte. Bár erről a tüntetőknek akkor fogalmuk se lehetett, mindkét csoportot a legendás szentpétervári trollgyár fizetett orosz zavarkeltői hozták létre, vagyis a tüntetést és az ellentüntetést is azok szervezték, akik ilyen és hasonló akciókkal próbáltak minél nagyobb zavart kelteni az amerikai elnökválasztás előtt.

Harry Millernek se gyanakodott az oroszokra, amikor egy angolul erős akcentussal beszélő férfi a "Patriótának lenni" Facebook-csoport nevében felajánlotta, hogy állnák a költségeit, ha a pickupja csomagtartójára építene egy ketrecet, amibe aztán egy, a Clinton-házaspárnak öltözött párt ültetne, ezzel is erősítve a Donald Trump hívei körében akkor már jelszóként használt üzenetet: Hillarynak börtönben a helye. Miller azt gondolta, biztos egy első generációs, Trump-párti bevándorlóval beszél. "Volt egy csodálatos szájtjuk, lelkesen támogatták a jelöltet és semmi, de semmi sem utalt rá, hogy bármi másról lenne szó, mint a jelölt támogatásáról" - mondta a CNN-nek.

Míg az első példa azt bizonyítja, hogy az oroszok elsődleges célja a zavarkeltés és az amerikai közvélemény megosztása volt, a második már azt, hogy a terv idővel módosult. Ahogy a múlt pénteken, február 16-án nyilvánosságra hozott vádemelésében Robert Mueller, az orosz kavarást vizsgáló különleges ügyész is megállapította, az eredetileg 2014-ben, a Krím megszállása után, de még Donald Trump jelöltsége előtt kezdett akciójuk célja idővel Donald Trump támogatására módosult. Nem arról van szó, hogy az oroszok feltétlen hívei volnának Trumpnak, a cél elsősorban az amerikai establishment elleni harc volt. Ezért más anti-establishment jelölteket, így a demokrata Bernie Sanderst és a zöldpárti Jill Steint is támogatták. Utóbbi Michiganben 51 ezer szavazatot szerzett, miközben Clinton mindössze 12 ezer szavazattal bukta az államot és 16 elektori szavazatát.

Mueller pénteken 3 orosz szervezet és 13 orosz magánszemély, köztük Jevgenyij Prigozsin, "Putyin séfje" ellen emelt vádat. Prigozsin érintettsége közvetett bizonyíték rá, hogy a kampányt az orosz legfelsőbb vezetés tudtával folytatták: a szovjet időkben betörésért a börtönt is megjárt Prigozsin nem véletlenül kapta becenevét, bőkezű állami hitelekből építhette ki menzabizniszét, amitől csak Moszkva városa 27 millió dollárért, az orosz védelmi minisztérium pedig 387 millió dollárért rendelt tőle szolgáltatásokat.

"Az FBI vádemelésével a bizonyíték immár tényleg megcáfolhatatlan és nyilvánosan elérhető" - értékelte a vádemelés másnapján a müncheni biztonságpolitikai konferencián a történteket H. R. McMaster vezérezredes, Donald Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója is. Véleményével koránt sincs egyedül az amerikai felső vezetésben - az összes amerikai titkosszolgálat egybehangzó véleménye szerint az oroszok nem pusztán befolyásolták a 2016-os amerikai elnökválasztást, ugyanerre készülnek most, 2018-ban, a félidős kongresszusi választásokon is. Egy valaki viszont nem osztja ezt az álláspontot: Donald Trump.

"McMaster tábornok elfelejtette megjegyezni, hogy a 2016-os választás eredményeire nem voltak hatással, azt nem változtatták meg az oroszok" - írta a Twitteren. Az tény, hogy a pénteken beterjesztett vádirat nem vont le ilyen következtetéseket, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az amerikai igazságszolgáltatás szerint az orosz beavatkozásnak nem volt ilyen hatása. Azt azért nagy biztonsággal megkockáztathatjuk, hogy az orosz kavarásnak is szerepe lehetett Clinton vereségében, még ha önmagában ez tán még nem is lett volna elég Trump győzelméhez.

És bár az is igaz, hogy a múlt heti vádiratban az FBI csak olyan amerikaiakat említ, akik tudtukon kívül segítették az oroszok kiberháborús kampányát, vagyis Trumpot és körét nem vádolják még összejátszással, az is tény, hogy Trump fia és veje 2016 nyarán személyesen találkoztak egy Kreml-közeli orosz ügyvédnővel, aki lejárató anyagokat ígért nekik Hillary Clintonról.

Trump viselkedése attól függetlenül problémás, hogy a stábja tudatosan összejátszott-e az oroszokkal, vagy sem. Az amerikai titkosszolgálatok egybehangzó véleménye szerint az oroszok újra beavatkozásra készülnek, ez ellen pedig csak akkor léphetne fel igazán hatékonyan az Egyesült Államok, ha az ellenoffenzívát maga az elnök vezetné. De Donald Trump egyelőre még azokat a szankciókat se volt hajlandó bevezetni Oroszországgal szemben, amit még saját pártja is megszavazott a törvényhozásban. "Az amerikai kormányzat nem tud hatékony stratégiát kidolgozni és mozgósítani a Fehér Ház vezetése nélkül" - mondta szenátusi meghallgatásán Heather A. Conley, aki még George W. Bush idején szolgált az amerikai külügyminisztériumban. Szerinte a központi üzenet hiánya "védtelenné és sebezhetővé teszi" az országot.

Más szempontból persze érthető Trump heves tiltakozása a feltételezés ellen, hogy Oroszország a javára befolyásolhatta a választásokat. Bár Mueller eddig valóban senkit se vádolt meg azzal, hogy tudatosan együttműködött volna az orosz titkosszolgálatokkal az amerikai elnökválasztás befolyásolására, Trump kampányának egykori irányítói ellen folyamatosan gyarapodik a vád. Mueller a héten vádat emelt Manaforték egyik ügyvédje ellen, és bővítette Paul Manafort, Trump egykor orosz és ukrán oligarcháknak dolgozó kampányfőnökének vádiratát is. Ezek ugyan olyan vádak, amelyek valóban nem függnek össze Trump kampányával, de még az amerikai elnökválasztással sem, de bennük van az esélye annak, hogy Mueller együttműködést ajánljon Manafortnak. Abból pedig, hogy már Trump közvetlen környezetének tagjait hallgatja meg, nehéz nem arra következtetni, hogy igenis bizonyítékot keres, ha nem is feltétlenül az összejátszásra, hát arra, hogy az elnöki stáb tudatosan akadályozni próbálta a vizsgálatot.

15 hónappal Donald Trump megválasztása után tehát ott tartunk, hogy az amerikai igazságszolgáltatás szerint

• Oroszország minden kétséget kizáróan befolyásolni próbálta az amerikai elnökválasztást;
  
• ehhez amerikai állampolgárokat is felhasznált;
  
• Trump közvetlen környezetének tagjai is kapcsolatban voltak oroszokkal.
  

Most már csak az a kérdés, hogy ezek a történések bizonyíthatóan összefüggtek-e; illetve az, hogy az Egyesült Államok elnöke, aki még a beavatkozás tényét is vitatja, alkalmas lehet-e az oroszok elleni fellépés vezetésére. Az viszont elég világosan látszik, hogy Oroszország célt ért, sikerült zavarkeltéssel meggyengítenie legfőbb riválisát, amely jelenleg arra is képtelen, hogy egységesen lépjen fel Oroszországgal szemben.