Pénz még hónapokig nem volt rá, mégis szerződést kötött a hódmezővásárhelyi önkormányzat az Elios elődjével a közvilágítás korszerűsítésére 2010 márciusában – derül ki az önkormányzat honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumból. A szerződést Lázár János akkori polgármester, illetve a cég két vezérigazgatója, Erdei Bálint és Tiborcz István - aki már akkor Orbán Viktor legidősebb lányának barátja volt, és azóta össze is házasodtak - írták alá 2010. március 1-én.

A szerződés az elvégzendő munkát egyáltalán nem részletezi, Tiborczék a 721 millió forintos árért általánosságban annyit vállaltak, hogy első osztályú minőségben korszerűsítik a közvilágítást, és az új lámpákkal 25 százalékos megtakarítást érnek el az átadást követő öt évben. Azonban amikor a szerződést március elején aláírták, még több komoly akadály állt a beruházás előtt: egyrészt nem zárult le az az eljárás, ami a közbeszerzésen induló másik cég, a Tungsram-Schréder panasza miatt indult a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, másrészt még a fedezet sem volt meg a lámpacserére.

A Direkt36 nonprofit szervezet. Csak akkor tudjuk ellenőrizni a hatalmat, ha vannak támogatóink. Csatlakozz te is!

A város részben uniós forrásból akarta finanszírozni a közvilágítás-korszerűsítését, de amikor Tiborczcékkal megállapodtak a munkáról, akkor még be sem adták a pályázatot. Emiatt pedig a szerződésben ki kellett kötni, hogy csak akkor lesz munka, ha a város megkapja az uniós támogatás, ezért azt is kikötötték, hogy az Elios-nak 2011. augusztus 11-ig kell csak elkezdeni a munkát. Végül háromnegyed évvel a szerződéskötés után, 2010. december 23-án kapta csak meg Hódmezővásárhely a közel 375 millió forintnyi uniós támogatást. Tiborczéknak tehát volt majdnem másfél évük arra, hogy felkészüljenek, és kitalálják, hogyan fogják megvalósítani, amit a szerződésben vállaltak.

Más, szintén az Elios-nak kedvező feltételek is vannak a szerződésben. Például kikötötték, hogy ha nem sikerül teljesíteniük a vállalt 25 százalékos megtakarítást, akkor a vállalt és a tényleges megtakarítás közötti különbség 1 százalékát kell kötbérként kifizetniük. Ha tehát a vállalt 25 százalékos megtakarítás helyett csak 1 százalékot hoznak az új lámpák, az Eliosnak akkor is csak a különbözet egy százalékát kellett volna megfizetnie. A projektzáró hirdetményben a város azzal számolt, hogy évente 33 millió forintnyi energiát tudnak megtakarítani az új lámpákkal, azaz az Elios kötbére maximum pár millió forint lehetett volna öt éven át.

A hódmezővásárhelyi szerződésben sem az nincs benne, hogy milyen technológiát kell alkalmazni a cégnek, sem az, hogy milyen teljesítményű lámpákat kell felszerelni, sőt, az se, hogy a vállalt árért összesen hány lámpát fognak lecserélni. A közbeszerzési kiírásban még szerepelt, hogy a város hány lámpát szeretne lecserélni, és azok milyen teljesítményűek, erre utalt vissza a szerződés, de a konkrét feladatot nem listázza. Az Elios végül a közbeszerzésből kizárt Tungsram-Schrédertől vásárolt lámpákat szerelte fel a városban. Az új lámpákat két évvel a szerződéskötés után, 2012 elején adták át Hódmezővásárhelyen.

A hódmezővásárhelyi beruházás jelentősége az volt, hogy a közvilágítási piacon addig ismeretlen Elios induló cégként, tapasztalat nélkül jutott egy nagy összegű referenciához. Később ezzel a hódmezővásárhelyi munkával tudta teljesíteni a cég több más város közvilágításának korszerűsítésére kiírt közbeszerzések feltételeit.

Az Elios számos nagy értékű közbeszerzést nyert el különböző települések közvilágításának korszerűsítésére 2014-től. Ahogy azt a Direkt36 korábbi cikkeiben bemutatta, a beruházások idején az Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdonában lévő cég sikereinek titka az volt, hogy sok városban eleve nekik kedveztek a feltételek. Sőt, arra is van bizonyíték, hogy a cég emberei bizonyos esetekben már a beruházások megvalósítására kiírt uniós pályázat megjelenése előtt egyeztettek a projektekről az érintett városokkal. Ez arra utal, hogy a cégnek előbb voltak információi az egész uniós programról, mint az abból pénzt kapó városnak.

A Direkt36 nonprofit szervezet. Csak akkor tudunk ilyen ügyeket feltárni, ha vannak támogatóink. Csatlakozz te is!

Az Elios sikerszériáját az EU csalás ellenes hivatal, az OLAF is vizsgálta két éven át. A szervezet januárban kiszivárgott jelentése szerint súlyos szabálytalanságokat tárt fel ezeknél a közbeszerzéseknél. Az OLAF megállapította például, hogy a lámpacserékénél úgy írták ki az közbeszerzések egy részét, hogy a feltételeknek csak az Elios tudjon megfelelni. A csalás elleni hivatal uniós pénzt nyerő városoknak írt leveleiből kiderül az is, hogy már az előkészítéskor is befolyásolhatták az Elios által elnyert közvilágítási pályázatokat.

Az OLAF a jelentését elküldte a magyar kormánynak. A kormány a jelentést többek között arra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra, hogy ahhoz az ügyet a magyar ügyészség vizsgálja. Ez igaz, ugyanis az OLAF büntetőjogi felelősséget nem állapíthat meg, csak a beruházások szabályosságát ellenőrizheti és ez alapján fogalmazhat meg kifogásokat, tehet ajánlásokat, amelyeket azonban a magyar hatóságoknak kell kivizsgálni. A kormány azonban korábban nem volt ennyire tekintettel az ügyészségi eljárásra. A 4-es metró ügyében született, szintén súlyos szabálytalanságokat megállapító, de nem Orbán Viktor vejének, hanem a 2010 előtti szocialista kormányoknak kényelmetlen OLAF-jelentést tavaly ősszel nyilvánossá tették.

A hódmezővásárhelyi szerződés azután került ki a város honlapjára, hogy a vasárnapi időközi polgármester választáson az ellenzéki pártok által egységesen támogatott Márki-Zay Péter legyőzte a Fidesz jelöltjét. Már győzelmi beszédében jelezte, hogy a szerződést nyilvánosságra fogja hozni.