Mennyire lehet komolyan venni, hogy Orbán Viktort és Tiborcz Istvánt kitiltanák Amerikából?

Múlt héten a magyar média jelentős részén végigfutott a hír, hogy „kitiltatnák”, sőt „kitilthatják” az Egyesült Államokból a magyar miniszterelnököt és legfőbb szövetségeseit: Orbán Győzőt, Lévai Anikót, Tiborcz Istvánt, Mészáros Lőrincet, Lázárt, Rogánt, Poltot és Matolcsyt.

Elsőre nem is írtuk meg, mert annyira valószínűtlen volt a felvetés, hogy kommentár nélkül nem állt meg magában. Ha az EU egyik tagállamának a vezetőit rátennék a Magnyitszkij-listára, az nem csak a magyar politikában jelentene fordulópontot, hanem az év egyik legnagyobb világpolitikai botránya lenne. Ehhez képest a mértékadó amerikai sajtó egy szót sem írt róla, és nyilván nem véletlenül.

Szóval full kamu az egész?

Nem, tényleg ezt kezdeményezte egy nem is jelentéktelen szervezet, és az amerikai kormánynak lenne jogi lehetősége a kitiltásra.

Először a Független Hírügynökség írt róla, hogy Orbánékat „kitilthatják az USA-ból, ha van ott lévő vagyonuk, azt befagyaszthatják, és sehol a világban nem használhatnak semmilyen olyan pénzintézetet, amelyben a legcsekélyebb amerikai érdekeltség is van.” Ezt kezdeményezte a Frontiers of Freedom nevű, republikánus kötődésű intézet. Az amerikai minisztereknek küldött levelükben felsorolják, mivel sértette meg szerintük az Orbán-kormány és vidéke az emberi jogokat, és mi bizonyítja, hogy „extrém mértékű korrupcióban” vettek részt az elmúlt nyolc évben. 

„Szeptemberig megszülethet a döntés arról, hogy felkerül-e a Magnyitszkij-listára Orbán Viktor és nyolc társa, akik ellen minden bizonnyal vizsgálat indul a Frontiers of Freedom bejelentése alapján” – nyilatkozta ugyancsak a Független Hírügynökségnek Miklós K. Radványi elnökhelyettes, a beadvány aláírója.

A nagy felbuzdulás beárazásához két tényezőt érdemes megnézni: milyen befolyása van ennek a szervezetnek, és volt-e precedens hasonló kormányzati lépésre.

Mire képes a Frontiers of Freedom?

Az intézetet egy republikánus szenátor alapította 1995-ben, és azóta a párt és a republikánus kormányok körül mozgolódik, tanulmányokat és javaslatokat írnak biztonságpolitikai és gazdasági témákban. A honlapjukon olvashatók meleg hangú ajánlások Reagan és Bush elnöktől, illetve más republikánus nagymenőktől. Az intézet vezetői a saját életrajzaik szerint rendszeresen szerepelnek a vezető lapokban, de azért túlzás lenne azt mondani, hogy az amerikai politika élvonalában lennének. Ahogy az sem látszik bizonyíthatónak, ami szintén több magyar lapban megjelent, hogy Radványi „az amerikai elnök belső tanácsadói körének” tagja lenne.

Az viszont igaz, hogy a Frontiers of Freedom a republikánus párt jobb szárnyához kötődik, a Greenpeace például a klímaváltozást tagadó csoportok között tartja számon, és azt is hangsúlyozza, hogy az ultrabefolyásos Koch testvérek is finanszírozzák.

Vagyis: vannak kapcsolataik a republikánus pártban és a Trumpot az elnöki székbe juttató alt-right mozgalomban, de nincs döntő befolyásuk rájuk.

Kit büntet a Magnitszkij-törvény?

A törvény, amelyre a Frontiers of Freedom hivatkozik, Szergej Magnyitszkij orosz könyvelőről kapta a nevét, aki 2009-ben „tisztázatlan körülmények között” halt meg a börtönben, ahová azért zárták, mert korrupcióval vádolta Putyin kormányát. Az Obama idején megszületett rendelkezés olyan orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és utazási tilalmáról szólt, akiknek közük volt Magnyitszkij feltételezett meggyilkolásához. Washington viszont 2016-ban kiterjesztette az eredetileg Oroszországra korlátozott jogszabály hatáskörét, sőt azóta már több másik nyugati ország törvényhozása is hasonló eszközökkel ruházta fel a kormányát.

Szergej Magnitszkij tárgyalása a halála utánFotó: ANDREY SMIRNOV/AFP

Az ún. Global Magnitsky Act értelmében az amerikai kormány a pénzügyminisztérium vizsgálata után, különböző kormánytisztviselők javaslatára szankcionálhat olyan külföldieket, akik súlyosan megsértik az emberi jogokat és/vagy extrém mértékű korrupcióban vesznek részt. A Frontiers of Freedom beadványa hosszasan sorolja azokat a magyar eseteket, amelyek szerintük kimerítik ezeket a tényállásokat. De az emberi jogsértés és a korrupció annyira általános fogalmak, hogy természetesen nem csak Orbánékra lehetnek igazak, hanem számtalan ország sok száz politikusára, oligarchájára és bűnözőjére. Az tehát egyértelműen politikai döntés, hogy közülük kiket büntet a kabinet.

Hivatalosan az elnök írja alá a rendeleteket, de a gyakorlatban a pénzügy- és a külügyminisztériumban születik meg a feketelista. Maga Trump általánosságban támogatásáról biztosította a törvényt, a szankciók kiszabása pedig folytatódott az oroszokkal való összejátszással vádolt elnök alatt is. A Global Magnitsky Act 2017-es listáján szerepelnek katonai vezetők, fegyver- és szervkereskedők, politikusok családtagjai, illetve például a volt gambiai elnök és a nicaraguai választási bizottság elnöke. Összesen 52 személy és cég.

Nem szerepelnek viszont a kitiltottak között aktív kormánytagok és főleg nem szerepelnek az Európai Unió állampolgárai.

Lenne még ötletük

Nem a Frontiers of Freedom magyar származású alelnöke az első, aki tippeket ad az amerikai kormánynak. Tavaly ősszel a Human Rights First küldött el egy jelentést, amely 15 ország jogsértéseire és korrupciójára hívta fel a döntéshozók figyelmét, Azerbajdzsántól Vietnamig. Nem sok sikerrel jártak, pedig az ő javaslataik között nem szerepelt se Magyarország, se más európai célpont. Egy hétfői levélben számos rangos szervezet közösen kérte a törvény szélesebb körű és szigorú alkalmazását, konkrét példák nélkül.

A Frontiers of Freedom kezdeményezése a magyar kormányzati körök kitiltására tehát nem példa nélküli, van is hozzá egy kis lobbierejük, az amerikai kormánynak pedig lenne indoka és jogi lehetősége rá. Azt is tudjuk, hogy tiltottak már ki magyar tisztviselőt Amerikából. Mindezekkel együtt

az eddigi döntések alapján elképzelhetetlennek tűnik, hogy egy NATO-tagország miniszterelnökét, annak családját és minisztereit, illetve egy európai jegybank elnökét kitiltsák az Egyesült Államokból.