Az oroszok szerint provokatív, amit a britek csinálnak a megtámadott kém ügyében

A Financial Times közölt egy hosszú elemzést arról, hogy nincs könnyű helyzetben Theresa May brit miniszterelnök: miközben May meglehetősen egyértelműen utalt arra, hogy a brit hatóságok szerint Oroszország állhat a Londonban élő kettős ügynök és lánya megtámadása mögött, és jelezte, hogy Nagy-Britannia további lépéseket tervez, kérdés, hogy mit tud lépni úgy, hogy közben ne sértse az ország gazdasági és diplomáciai érdekeit. 

A brit kormány kedd reggel ült össze a Szergej Szkripal elleni támadás miatt, de egyelőre nem tudni, milyen szankciókat vezethetne be az ország. Az egyik lehetséges megoldás az amerikaiak által alkalmazott Magnitsky-törvény lemásolása, mely révén lehetőség lenne a szankcionált oroszok brit számláit befagyasztani vagy kitiltani az országból, tovább felmerültek keményebb gazdasági szankciók épp úgy, mint az RT brit sugárzási jogának felfüggesztése. 

A lap ugyanakkor megszólaltatott elemzőket, akik elmondták, hogy a Krím elfoglalása után kiszabott gazdasági szankciók például nem voltak feltétlen sikeresek, ezért nem biztos, hogy ez a megfelelő irány. 

A brit kormány egy tisztviselője azt mondta a Financial Timesnak, hogy vélhetően az első lépés az orosz diplomáciai kontingens jelentős részének kitiltása lehet. Felmerült a nagykövet, Alexander Jakovenko kitiltásának lehetősége is, de egy ilyen lépést biztosan orosz válaszlépés követne, és ez kérdésessé teszi az intézkedés hatékonyságát. 

Elemzők szerint a britek lépéselőnyét az országukba vitt nagyon jelentős orosz tőke jelentheti: az egyik kellemetlen brit lépés ezért az országba telepedett gazdag oroszok elleni intézkedés lehetne. 

Közben üzentek az oroszok

Nagy-Britanniának tudatában kell lennie annak, hogy a Szergej Szkripal volt orosz katonai hírszerző ügye miatt bejelentett szankciófenyegetések nem maradhatnak válasz nélkül - közölte kedden az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca a nap folyamán bekérette a brit nagykövetet, Laurie Bristow-t, akinek Vlagyimir Tyitov külügyminiszter-helyettes tiltakozó jegyzéket nyújtott át, és akivel közölte, hogy Moszkva mindaddig nem válaszol a brit ultimátumra, amíg nem kap mintát abból a vegyszerből, amellyel Szkripalt és a lányát Angliában a brit vizsgálat szerint megmérgezték, és amíg Nagy-Britannia nem kezd a vegyi fegyverek betiltásáról szóló egyezménnyel összhangban cselekedni. Mint mondta, a nemzetközi szerződés közösen lefolytatott vizsgálatot feltételez, amelyre Moszkva készen áll.

Tyitov közölte Bristow-val, hogy a brit hatóságok fellépése "nyíltan provokatív jellegű", és hogy Oroszországnak nem volt része a március 4-én Salisburyben történt incidensben.

Boris Johnson brit külügyminiszter kedd estig kért választ Moszkvától arra a brit állításra, amely szerint nagyon valószínű, hogy Oroszország áll Szkripal és lánya angliai megmérgezése mögött. Theresa May miniszterelnök kijelentette: London szerdán tekinti át részleteiben az orosz kormány válaszát, de ha az nem lesz hiteles, akkor a brit kormány azt a következtetést fogja levonni, hogy az orosz állam törvénysértő módon erőt alkalmazott az Egyesült Királyság ellen.

Bristow, aki a moszkvai külügyminisztériumnál a RIA Novosztyi hírügynökség szerint nem kívánt az orosz sajtónak nyilatkozni, a Reuters hírügynökségnek a Tyitovval folytatott megbeszélését megelőzően megerősítette, hogy London a nap végéig továbbra is magyarázatot vár Moszkvától arra, hogy hogyan jutott el az ideggáz a mérgezés helyszínére, az angliai Salisburybe. A diplomata kijelentette, hogy May miniszterelnök szerdán tesz majd bejelentést arról, hogy kit tart felelősnek az incidensért.

Marija Zaharova külügyi szóvivő kedd este közölte, hogy egyetlen brit tömegtájékoztatási eszköz sem működik majd Oroszországban, ha Nagy-Britanniában a Szkripal-ügy miatt bezáratják az orosz kormány által finanszírozott Russia Today televíziót. A brit távközlési hatóság, az Ofcom a nap folyamán korábban közölte, hogy az incidens miatt, amennyiben az orosz állam törvénytelen módon erőt alkalmazott Nagy-Britanniával szemben, felülvizsgálhatja az RT nagy-britanniai működési engedélyét.

Zaharova a Rosszija 1 televízióban - Theresa May hétfői parlamenti felszólalására utalva - kijelentette, hogy senki sem adhat Oroszországnak 24 órás ultimátumokat, különösen Vlagyimir Putyin március 1-jei, az orosz parlament két háza előtt elmondott évértékelő beszéde után (melyben az orosz elnök új, "legyőzhetetlen" fegyverek kifejlesztését jelentette be).   

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke úgy vélekedett, hogy a Szkripal-ügy a legcinikusabb formában történő beavatkozási kísérlet a vasárnap rendezendő orosz elnökválasztásba, mert Oroszország nemzetközi lejáratását célozza. Valentyina Matvijenko, a felsőház elnöke szerint a Moszkva irányában nyíltan megfogalmazott "igazolatlan" vádakkal London nyomást kíván gyakorolni a nyomozásra és egyúttal az orosz választásra is.

Nyikolaj Kovaljov parlamenti képviselő, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt igazgatója a RIA Novosztyinak elmondta, hogy a volt Szovjetunióban kifejlesztett, a szerves foszfor alapú idegmérgek kategóriájához tartozó Novicsok hatóanyagcsoport összetevőit a Szovjetunió bármelyik volt köztársaságának területén tárolhatták. Mint mondta, nem kizárható az ukrán nyom sem. Úgy vélekedett, hogy Szkripal megmérgezéséből Oroszországnak csak kára, Nagy-Britanniának, az Egyesült Államoknak, valamint - közvetve - az Oroszország agresszorként való nemzetközi megbélyegzését szorgalmazó Ukrajnának viszont haszna származott. (FT, MTI)