Az LMP-sek azt érzik: meglincselik őket, ha nem működnek együtt

  • Hódmezővásárhely után az LMP különutasságához ragaszkodó, „schifferista” belső ellenzékét is megdöbbentette a választói nyomás, hogy össze kell fogni. 
  • Beálltak a sorba, és az LMP vezetése egységesen úgy döntött, hajlandó visszaléptetni jelöltjeit - de csak ha a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd is. 
  • Formális megállapodás aligha lesz a másik két politikai tömbbel, de a háttérben lehet számítani „csendes megállapodásokra”.

Nagy többséggel fogadta el szombaton az LMP legfontosabb ügydöntő testülete, az országos politikai tanács (OPT) azt határozatot, amely kinyitja az együttműködés lehetőségét a többi ellenzéki párt egyéni jelöltjei felé. Ez talán nem hangzik olyan nagy dolognak, de 

az LMP fennállása óta először határozott úgy, hogy hajlandó együttműködni más parlamenti pártokkal a kormányváltás érdekében. 

Az LMP kongresszusa először 2012-ben fogalmazta meg, hogy nem hajlandó együttműködni parlamenti formációkkal. Akkor ez pártszakadáshoz, Karácsony Gergely és a Párbeszéd Magyarország kiválásához vezetett, de 2014-ben így is sikerült megugrani az 5 százalékos küszöböt. Ez erősítette az LMP önálló identitását, a döntést egyszer azóta újra megerősítették. 

Most a nagyjából 45 fős OPT szombaton 95 százalékos többséggel felkérte a párt elnökséget, hogy hívjon össze rendkívüli kongresszust, ha 

„a 106 jelöltet állító ellenzéki pártok és pártszövetségek mindegyike megfelelő testületi döntéssel kinyilvánítja a megegyezési szándékát”. 

Az LMP ezzel reagált a növekvő külső nyomásra, amit a választók helyeznek rá, hogy fogjanak össze. Persze trükkösen tették, mivel a forgatókönyv nem látszik életszerűnek. Tény viszont, hogy a pártvezetés átütött egy idáig átüthetetlennek látszó falat a tagságon belül, és ez megnyithatja az utat későbbi pártközi megállapodások felé. 

Schiffer András örökké mumusa marad az új pártvezetésnek

Az egységes döntés azért is meglepő, mert három hete választókerületi jelöltek csoportja levélben jelezte a pártvezetés felé elégedetlenségét. Februárban többen kifogásolták, hogy Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnökök úgy járják a sajtót és az ellenzéket, mintha mandátumuk lenne egy szövetségi politikát képviselni. 

Nagyjából 30 egyéni választókerületi jelölt írta alá a levelet, ami szerint „elkötelezett a kongresszusunk által (...) többször megerősített döntésünk végrehajtása mellett, és  azért dolgozik, hogy az LMP mind a 106 körzetben saját jelölttel (...) vegyen részt az országgyűlési választásokon."

A jelöltek a levélben kérték az elnökséget: csatlakozzanak a felhíváshoz, „mert egy szűk kisebbség folyamatosan megkérdőjelezi a döntés politikai legitimitását” továbbá „tájékoztassák a közvéleményt is az LMP legitim szövetségesi stratégiájáról és szüntessék meg a mind belül, mind kívül romboló, a visszaléptetések lebegtetésével gerjesztett bizonytalanságot”.

A levél egyik körbeküldője Csárdi Antal volt, de többen Schiffer András egykori alapító-elnököt sejtették mögötte. 

Schiffer AndrásFotó: Botos Tamás/444

Hadházy Ákos az OPT-n félreérthetetlenül Schiffernek üzent, amikor arról beszélt, hogy aki arra játszik, hogy 2022-ben egy Fidesz által még jobban megrogyasztott országban könnyebben tud hatalmat szerezni, etikátlan küzdelmet folytat. 

Schiffer 2017 januárjában beszélt arról egy interjúban, hogy a görög Szirizára és a spanyol Podemosra hajazó baloldali populista formációval álmodik, és többen azt sejtették már akkor, hogy a következő ciklusra tervez.  Schiffer visszavonulása után a kormánymédia egyik sztárja lett az ellenzék ostorozásával. Az utóbbi fél évben aztán visszavonult a nyilvánosságtól. 

Nem mindenki értett egyet az OPT-n felszólaló Hadházyval: volt - többek közt Barta János zuglói képviselői - aki kritizálta, amiért hátat fordított a párt „rendszerkritikus” identitásának. Hadházy a 444-nek nem akart erről beszélni, de párton belül közismert, hogy Schiffert sejti a belső ellenzék mögött. Az már januárban kiderült, hogy ketten nincsenek beszélőviszonyban. 

Elértünk több olyan párttagot, akik kritikusak a szövetségi politikát illetően, szerintük viszont Schiffer eltávolodott a pártélettől, és tart kapcsolatot ugyan még emberekkel, de utoljára a 2017-es tisztújítás idején volt befolyása az eseményekre, már felhagyott az országjárással is. 

Az egykori pártelnök fő szövetségese, Sallai Róbert Benedek bejelentette visszavonulását, korábbi bizalmasa, Vida Attila egykori titkár pedig eltávolodott tőle, és már ő sem elnökségi tag. 

Schiffer szeptemberben azt nyilatkozta, hogy a választásokig nem akar politikai kérdésben megnyilvánulni, ehhez tartotta magát most is, amikor megkerestük. 

Az biztos, hogy a „schifferizmus”, leegyszerűsítve: a 2010 előtti pártok totális elutasítása máig népszerű irány a pártban, a hódmezővásárhelyi önkormányzati diadal viszont többek álláspontját megváltoztatta, de legalább is eltérítette. Szombaton így Hadházy, Szél Bernadett és az őket támogató Ungár Péter által képviselt irányvonal sima többséget kapott.

Hódmezővásárhely után nyomás alá kerültek a jelöltek 

Még tapasztalt LMP-sek is megdöbbentek az elmúlt hetek tapasztalatain. A régi-új jelölt, a Bács-Kiskun megye 1. OEVK-ban induló Vágó Gábor mesélte választási gyűlésekről, hogy „ahol négy éve öt-hat ember lézengett, ott most ötven-hatvanan gyűlnek össze, és mind csak az összefogásról kérdeznek”. Egy elnökségi tag szerint az ajánlások begyűjtése során olyan egyértelmű volt az elvárás, hogy többen azzal a feltétellel adták csak a nevüket, ha lesz koordináció. 

„Volt hogy azt éreztem, szabályosan meglincselnek, ha esélyt sem adnuk az együttműködésnek” 

- mondta a pártvezetéssel egyébként kritikus politikus, akivel szemben több járókelő kifejezetten „rámenősen” lépett fel, amikor aláírásokat gyűjtött. 

Hadházy Ákos és Szél Bernadett a parlamentbenFotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA

Az MSZP-ben és a többi ellenzéki pártnál most azért kritizálják az LMP-t, mert csak akkor hajlandó visszaléptetni kevésbé esélyes jelöltjeit, ha a Jobbik vezető testületei is kifejezik szándékukat a koordinációra. A vád szerint ez egy látványintézkedés a részükről, mert valójában nincs is realitása. 

Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője azzal magyarázta a hivatalos álláspontot a 444-nek, hogy egy MSZP-Párbeszéddel kötött különalku egyenlő lenne annak beismerésével, hogy a párt néhány plusz mandátumért hajlandó feladni az elveit. Az OPT-n bemutatott kutatási számok alapján a Jobbik nélkül sehogy nincs kormányváltás, így nincs értelme csak az MSZP-vel egyezkedni.

Arra a kérdésre, hogy viszont a kétharmad megakadályozható lehetne akár a szocialista különalkuval is, Kanász-Nagy azt mondta:

„a kizárólag a szocialistákkal kötött megállapodás nem hozná meg a bizonytalanok hitét a kormányváltásban, viszont elbizonytalanítaná a törzsszavazóinkat, és megrendítené a szervezetet is. Márpedig a legfontosabb szempont a győzelemhez, hogy minél több embernek el kell mennie szavazni.”

Amikor erről kérdeztük, Kanász-Nagy jelezte, hogy Karácsony Gergely Facebook-posztját („Nincsen feltételem! Az általam vezetett MSZP-Párbeszéd szövetség bármikor, bárkivel hajlandó tárgyalni.”) nem tekintik a pártszövetség hivatalos álláspontnak, ők az MSZP és a Jobbik elnökségének állásfoglalására is várnak. 

„Nem szeretnénk a Párbeszéd a Mandátumért sorsára jutni” 

- szúrt oda Karácsonyéknak kérdésünkre egy másik LMP-s, jelezve, hogy nem könnyíti meg az egyeztetéseket, amikor a tárgyalódelegációknak egykori szakadárokkal kell egyezkedniük. „Mi kimozdultunk a komfortzónánkból, most a többi párton a sor” - érvelt hasonlóan a 444-nek Ferenczi István elnökségi tag.

Az LMP március 19-ig, azaz hétfőig vár állásfoglalást a Jobbik és az MSZP-Párbeszédtől. A szűkös határidő oka, hogy a pártnak kongresszusi határozatra van szüksége a stratégia módosításához, miközben „az összefogósdi téma helyett már kampányolnánk, ha lehetne végre”. 

Hadházyt és Szélt sokat kritizálták házon belül, de mandátumaikat erősítik az elmúlt hónapok felfutó számai. Az LMP egy éve 3 százalékon állt a teljes népességben, de nyár végén nyerőpályára álltak: elsőként mutatták be miniszterelnök-jelöltjüket, ki tudták kerülni az összefogódzós narratívát, bedőlt a Botka-kampány, decemberben fennállása legnépesebb nagygyűlését tartotta az LMP. Most érzik fél év után először a pártban, hogy megtorpanás van és ezt az összefogás-őrületnek tulajdonítják. 

Miközben a nyilvánosságban üzengetnek egymásnak a pártok, a vezetők és a tárgyalódelegációk már hetek óta egyezkednek és puhatolóznak egymásnál. Az MSZP, úgy tudjuk, három dél-pesti körzetben (Burány Sándor - 9. OEVK., Kunhalmi Ágnes - 15. OEVK., Hiller István - 16. OEVK.), és összesen több mint 10 helyen kérte a zöld párt visszalépését, az LMP három prominensének (Hadházy - Tolna megye 1. OEVK., Szél - Pest megye 2. OEVK.,  Ungár - Budapest 4. OEVK.) favorizálásáért cserébe. Az LMP-ben komolytalannak találták az ajánlatot. 

Egy ellenzéki párt tanácsadója is arról beszélt a 444-nek, hogy minden bizonnyal lesznek visszalépések más ellenzéki pártok javára, de nem formalizált megállapodások szerint, és nem kötelező jelleggel, hanem inkább „organikusan”. Olyan esetekre gondolt, amikor az egyéni jelöltekkel egyeztetett megállapodások alapján. Az első ilyenek között lehetnek azok a körzetek, ahol az egyes pártok erős emberei indulnak. A titkolózás oka lehet, hogy az egyes pártok - különösen a Jobbik - nem merik felvállalni, ha asztalhoz ülnek a többiekkel, mert félnek a helyi szervezetek és törzsszavazók haragjától.