Ha valakinek sikerült elkerülnie a kormánymédiát az utóbbi két hétben, azt ezúton értesítem, hogy a kormánypártok politikusai azóta olykor laktanyák előtti sajtótájékoztatókkal múlatják az időt. A lendület március 15. miatt alábbhagyott, de talán csak átmenetileg. A koreográfia úgy néz ki, hogy a helyi jelölt és – szerencsés esetben - egy ismertebb fideszes politikus
kiáll egy laktanya elé, és elmondja, hogy Karácsony Gergely és az MSZP migránsokat akar ide telepíteni, akik ugye megerőszakolják a nőket és elveszik a helyet a magyar gyermekek elől.
Ezt pedig csak úgy lehet elkerülni, ha a Fidesz jelöltjére szavaz a tisztelt választópolgár.
A sort Halász János Fidesz-szóvivő kezdte egy héttel Hódmezővásárhely után, március 3-án a pesti Hunyadi-laktanya előtt. Két nappal később Orbán Viktor mondta el a bicskeieknek, hogy ha az ellenzék győz, akkor a bicskei menekülttábort is újra meg fogják nyitni - de erről még lesz szó. A bicskei kitérő után viszont megint a laktanyák jöttek, a teljesség igénye nélkül a következők.
Március 4. Deutsch Tamás és Nyitrai Zsolt az egri Dobó laktanya előtt tiltakoztak a migránsok beköltöztetése ellen.
Március 7. Kállai Mária, a Fidesz-KDNP szolnoki jelöltjének sajtótájékoztatója a helyi hírportál szerint így kezdődött: „Ez az egyik olyan üresen álló laktanya, ahová Karácsony Gergely, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje migránsokat telepítene – mutatott a háta mögé a képviselő-jelölt asszony.”
Március 8. Varga Gábor, a Fidesz helyi jelöltje a sárbogárdi laktanya előtt szinte szó szerint ezt ismételte meg: „Azért jöttünk ma ide, mert itt található az ország egyik olyan, üresen álló laktanyája, ahová az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely migránsokat telepítene be.”
Március 13. „Ne engedjük, hogy Karácsonyék ezres nagyságrendben telepítsenek illegális bevándorlókat a váci laktanya használaton kívüli részeibe!” - kiáltott fel Rétvári Bence a helyszínen.
Az egész kampány Karácsony Gergely párttársa, a Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea 2015-ös, rég elfelejtett nyilatkozatára lett felhúzva. Ahogy arra az Index emlékeztet, akkoriban iszonyú zsúfoltság volt a magyarországi menekülttáborokban, a debreceniben emiatt zavargások is kitörtek. A kormány sem tehetett mást, mint hogy próbálta elhelyezni a menedékkérőket különböző táborokban, szociális intézményekben. A Párbeszéd ennek alternatívájaként vagy kiegészítéseként képzelte el a laktanyákat, hogy kerüljenek emberségesebb körülmények közé a menedékkérők. Vagyis a javaslatnak semmi köze a kvótákhoz és főleg semmi köze az aktuális helyzethez.
De a laktanyázás robog tovább, annak ellenére is, hogy a múlt tartogat kellemetlen meglepetéseket a feltüzelt fideszes szavazóknak.
Erre a legjobb példa Witzmann Mihály esete. A Somogy megyei fideszes képviselő drámai hangulatú Facebook-videóban mutatta be, hogy „Aki az ellenzékre szavaz, az a migránsokra szavaz! Tab, Kapoly és Taszár laktanyáit is érintheti Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd) betelepítési terve.”
A migránsok természetéről fontosnak tartotta elmondani Witzmann, hogy van köztük olyan, aki betör a békés családi otthonba, és „brutálisan megerőszakolja” a várandós nőt. A videó szerint az ilyesmiket tudják ott Somogyban is, ezért elutasítják Karácsonyék tervét, hogy a környék laktanyáiba telepítsék a migránsokat.
Sajnos a rohadék internet megőrizte, a siófoki MSZP pedig megtalálta azt a cikket, amelyben
a környék fideszes politikusai beszélnek arról, hogy szükség lehet a migránsok laktanyákba való betelepítésére.
A videóban említett település, Tab fideszes polgármestere, Schmidt Jenő azt mondta 2015-ben, hogy „nagyon szigorú feltételek mellett elképzelhetőnek tartják a befogadó állomás létesítését. Igaz, az ingatlan a honvédség tulajdonában van, így annak felhasználásáról nem kell kikérniük a tabiak véleményét.”
Kaposvár fideszes országgyűlési képviselője, Gelencsér Attila pedig azt mondta a KaposPont szerint, hogy a kormány feltérképezi a tulajdonában lévő ingatlanokat, mert „olyan számosságú már a bevándorlói létszám, hogy valahol el kell őket helyezni addig is, amíg át nem esnek az eljárás folyamatán.
Állami tulajdonú ingatlanok, vagy elhagyatott laktanyák jöhetnek szóba, ezeknek a listázása történt ezidáig.”
Az akkori helyzetben a Párbeszéd és a Fidesz is okkal gondolkozott a laktanyák menekülttáborrá alakításán. Komoly kérdés, hogy ez mennyire lenne működőképes, de mindegy is, mert azóta már elhúzott mellettünk a történelem, és a laktanyás ötleteket elfelejtette mindenki. Egészen addig, míg a Fidesz újra fel nem hozta őket.
Hasonló ellentmondás feszíti Orbán Viktor bicskei Facebook-videóját is, amiben elmeséli, hogy a város közelében felnövő emberként „szomorú volt látni, amikor menekülttábort nyitottak benne”, viszont ők bezárták azt.
Csakhogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján ez olvasható a befogadó állomásról:
Az nem világos tehát, hogy Orbán az erdélyiek érkezésekor szomorodott el 1989-ben, vagy amikor a saját kormányzása alatt tovább bővült az állomás. Az biztos, hogy 2016-ban bezárták a tábort: a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapja szerint a körmendi, nagyfai és bicskei ideiglenes telephelyek működése „jelenleg fel van függesztve”, de továbbra is üzemelnek befogadó állomások és közösségi szállások Vámosszabadi, Balassagyarmat és Kiskunhalas telephelyeken.
Ugyanezen a honlapon a bicskei állomás történetét bemutató oldal az Orbán-videó megjelenésének napján még biztosan elérhető volt - ekkor küldte be nekünk egy olvasó -, azóta viszont eltűnt.
A jóöreg Wayback Machine segítségével azonban most is el lehet olvasni, milyen veszélyes mondatok szerepeltek ott.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.