Jobbikos jelölt javára lép vissza az LMP Veszprémben
2018 március 20., 17:54
Honnan tudhatjuk, hogy ki az Esélyes Ellenzéki Jelölt?
- Az ellenzéki szavazók és pártok hetek óta az esélyes jelöltről diskurálnak.
- Ki mögé álljon be a többi ellenzéki párt, ha az a cél, hogy a Fidesz-KDNP túlhatalmát megtörjék?
- 50-53 egyéni választókerületben érdemes koordinálni a kormánypártok ellen, itt kell kiválasztani az Esélyes Ellenzéki Jelöltet.
- Több oldal is foglalkozik a lehetséges Esélyes Jelölt személyével, ezeket fogjuk most bemutatni - különös tekintettel a taktikaiszavazas.hu-ra.
- Azt viszont tudni kell, hogy az esélyes jelöltek kiválasztása nem a felméréseken, nem ezen oldalak ajánlásain, hanem a pártok által kötött alkukon fog múlni elsősorban.
Sokat tanulunk mostanában Nagy-Britanniától. A kormány a Brexit-népszavazás miatt szeret hivatkozni a britek euroszkepszisére, de az ellenzéknek, illetve a civileknek is van mire mutogatni: a taktikai szavazás intézménye, amely a 2017-es brit parlamenti választáson több millió „okos szavazatot” hozott a konzervatívok ellen, az április 8-ai országgyűlési választásnak is hasznos eszköze lehet.
A Fidesz kétharmados hatalmát ugyanis csak akkor lehet megtörni, ha az ellenzék valamilyen formában összefog, és szavazóit az egyéni körzetekben nemcsak arra biztatja, hogy kedvencükre ikszeljenek, hanem adott esetben arra kéri, hogy átszavazzanak egy másik, esélyesebb ellenzéki jelöltre.
Okosan szavazni persze csak úgy lehet, ha a választópolgárok tisztában vannak az erőviszonyokkal, azaz tudják, hogy egy adott körzetben ki az esélyes jelölt a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben.
Itt válik bonyolulttá a képlet, hiszen az esélyeket csak friss felmérések alapján lehet biztosabban becsülni, a felmérések pedig sokszor eltérnek egymástól, a kommunikációt pedig az ellenzéki pártok sem segítik, általában igyekeznek a saját jelöltjüket erősebbnek beállítani.
Nem véletlen tehát, hogy már van néhány oldal, amely azt állítja magáról, hogy megmondja, ki az az esélyes jelölt az egyes választókerületekben, akik mögé érdemes beállni a többinek. Ezek:
- taktikaiszavazas.hu - Sanyó Ádám több felmérést aggregáló meta oldala
- kozosorszagmozgalom.hu - A Közös Ország Mozgalom egyéni körzetben végzett friss felmérései. Az adatokból a taktikaiszavazas.hu is dolgozik.
- www.v18.eu/eselyes-ellenzeki-jeloltek - A V18 mozgalom az esélyeseket a taktikaiszavazas.hu alapján állította össze
- rendszervaltas2018.hu - A Márki-Zay Péter-féle mozgalom szerint esélyes jelöltek
- kireszavazzunk.hu - Az Iránytű Intézet felmérései alapján állít erősorrendet
- A Republikon Intézet kutatása és esélyesei (pdf)
Cikkünkben mindegyikről lesz szó, de most kifejezetten a Taktikaiszavazas.hu-val (Facebook-oldal) fogunk foglalkozni, mert ez az egyetlen, amelyik nem csak azt határozza meg, hogy ki az esélyes ellenzéki jelölt, hanem ezt átlátható módon teszi: több felmérésből, választási adatból kalkulál részletesen leírt módszertan alapján.
Az elveszett szavazatok nyomában
„Már 20 évesen aktivistáskodtam itthon, majd Angliában is, ajánlószelvényt gyűjtöttem, plakátot ragasztottam. A 2017-es angol előrehozott választásokon született meglepő eredmény - ahol a Konzervatív Párt a taktikai átszavazás miatt elvesztette többségét - jött a taktikai szavazást elősegítő oldal ötlete.”
- mondta a 444-nek az oldal létrehozója és fejlesztője, a 29 éves Sanyó Ádám, aki egyébként adatelemzőként dolgozik multi cégnél, szabadidejében pedig politikai aktivista a Közös Ország Mozgalomban.
Nagy-Britanniában egyfordulós választás van, azaz a győztes mindent visz. Ráadásul csak egyéni körzetekben mérkőznek meg a jelöltek, nincs országos lista, mint itthon. Ebből következik, hogy rengeteg az „elveszett” szavazat győztes és vesztes oldalon: ha egy jelölt 31 százalékos támogatottsággal már nyer egy körzetben, akkor tulajdonképpen a szavazatok 69%-a elveszik. Ha ugyanis a győztes jelölt végül a szavazatok 62 százalékát gyűjt be, akkor a győztes szavazatok 50 százaléka (62/2) felesleges voks volt, a veszteseké pedig teljesen az. A brit választási reformot nyomó Electoral Reform Society (ERS) szerint 2017-ben 22 millió szavazat veszett így kárba: olyan győztesre adták, amely már biztosan nyert, vagy olyan vesztesre, akinek esélye sem volt. Ezért aztán több, a taktikai, koordinált jelöltekre való szavazást segítő honlap (pl.: SwapMyVote) segített be a koordinációba, az ERS szerint 6,5 millió szavazatot irányították át.
Tekintve, hogy a Fidesz-KDNP 2013-ban jelentősen átírta a választási törvényt, és eltörölte a kétfordulós rendszert, tulajdonképpen - kissé leegyszerűsítve persze - bevezette a brit szisztémát: az egyéni választókerületekben dől el a választás, ahol viszont az a jelölt nyer, aki az első körben a legtöbb szavazatot gyűjt össze.
Ez azért van, mert a választási rendszer átalakítása miatt sokkal kevesebb szavazattal lehet mandátumot szerezni egyéniben, mint az országos listán. Volt olyan választókerület 2014-ben, ahol elég volt 31,4 százalék a fideszes győzelemhez, és mindössze 20 körzetet nyert meg a Fidesz úgy, hogy a szavazatok több, mint a felét söpörte be a 96-ból. Igaz, Magyarországon van kompenzáció - az egyéni választókerületekben nem felhasznált szavazatok egy része az országos pártlistára leadott szavazatok kosarába vándorol -, de ott sokat gyengülnek: ebben a kosárban egy mandátumhoz 87 ezer szavazat kellett 2014-ben, míg egyéniben átlagosan elegendő volt 13.400 a választókerületben lehetséges, nagyjából 70 ezer szavazatból (Republikon, 2014, 17.o.).
A magyar választók szeme előtt jelenleg is zajló koordinálás az ellenzéki jelöltek között tehát tulajdonképpen a Fidesz-KDNP által eltüntetett kétfordulós rendszert igyekszik visszahozni azzal, hogy kvázi az április 8-ai választás, azaz az egyetlen forduló előtt lefuttatja a régi rendszer „első fordulóját”.
A régi kétfordulós rendszerben ugyanis a második fordulóba már csak a legesélyesebb jelöltek - az első forduló első három helyezettje - jutottak be. A szövetséges pártok szavazói pedig átszavaztak rájuk, miután koordináltak egymással.
Márky-Zay győzelmét elsőként jósolta meg
Sanyó tehát aktívan részt vett 2014-2016 között a brit választási és népszavazási kampányokban, majd a tapasztalatok alapján már 2017 augusztusában elkezdte fejlesztgetni a taktikaiszavazas.hu-t, amely akkor még a 2014-es választási adatok és országos felmérések alapján kalkulált.
Azt, hogy a 2018-as magyar választásokon az ellenzéki jelöltek koordinálására lenne szükség a Fidesz túlhatalmánek gyengítése érdekében, a Viszlát Kétharmad! csoport kezdte el komolyan felvetni. Ám ők úgy képzelték, ezt elegendő lesz a médiában propagálni, a választók pedig majd kitalálják, ki az esélyes jelölt.
Sanyónak azonban eszköze is volt már ahhoz, hogy a választókat informálja a lehetséges esélyesekről, és amikor a Gulyás Márton politikai aktivista által szervezett Közös Ország Mozgalom tavaly ősszel úgy döntött, besegít az ellenzéki jelöltek koordinálásába, és erre hajlandó pénzt is áldozni azzal, hogy bizonyos körzetekben (összesen 21-ben) felméri az ellenzéki jelöltek esélyeit, minden készen állt ahhoz, hogy a taktikaiszavazas.hu hatékony segédeszköze legyen a koordinációnak.
Sanyónak, aki se nem szociológus, se nem statisztikus, az első sikert a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás hozta meg: a taktikaiszavazas.hu Facebook-oldala másfél órával az urnazárás előtt kiírta, hogy gratulál Márky-Zay Péternek, aki végül független jelöltként az ellenzéki pártok támogatásával, és magas részvétel mellett megnyerte a választást Lázár János embere előtt.
Mi is pontosan ez a koordinált jelöltállítás?
Márky-Zay esete Hódmezővel persze kivételes alkalom volt, hiszen egy független jelölt mögé kellett beállnia a pártoknak: sem a választók, sem a pártok oldaláról nem jelentett ez különösebb kockázatot, „nem kellett az orrát befognia senkinek”, hogy kire adja a voksát. A pártoknak idejük is volt az egyeztetésre, eldöntötték, bejelentették, a választóknak volt idejük felkészülni a különös helyzetre.
Április 8-án más lesz a helyzet, hiszen egyrészt a 106 egyéni körzetben eleve más és más erőviszonyok alakultak ki, másrészt pedig csupán két helyen indul esélyesnek tűnő független jelölt, aki mögé úgy lehet beállni, mint Márky-Zay mögé; mindenütt másutt pártos jelöltek mögé kellene beállni pártos jelölteknek a szavazóikkal együtt.
Nehéz ügynek tűnik, hiszen eleve vitás, hogy milyen módszerrel, melyik közvéleménykutató cég végzett felméréseket egy adott választókerületben. Melyik felmérés áll közelebb a valósághoz?
Aztán ott vannak a különféle választókerületek. Vannak olyanok, ahol verhetetlen a Fidesz és vannak olyanok, ahol verhető. Az sem mindegy, hogy ott, ahol verhető a Fidesz, ott hogyan verhető: egy erős ellenzéki áll vele szemben? Kettő, három? Minél több azonos erősségű ellenzéki jelölt van, annál nehezebb a koordináció, annak eldöntése, hogy ki az esélyes.
Minimális vagy győzelemre koordinálás?
Aztán az sem mindegy, hogy a koordinálás aktív polgári alapon (kvázi önkéntesen) vagy pártok között köttetett megállapodáson alapul: egy jobbikos vagy egy DK-s szavazó könnyebben átszavaz a másikra, ha erre Vona Gábor vagy Gyurcsány Ferenc pártelnökök megkérik őket, de ha csak annyi lenne a feladat, hogy „a Fideszt le kell győzni!”, az átszavazási kedv sokkal alacsonyabb.
Lehet tehát röhigcsélni azon, hogy szét van esve az ellenzék, de ezekből is látszik, hogy egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben a rendes körülmények között egymással is versengő pártok, ha kompromisszumokat kell kötni.
A taktikaiszavazas.hu ebben a bonyolult helyzetben elég jó segítséget adhat, hiszen - eltérően más oldalaktól - nemcsak a különféle kalkulációk által kijött esélyes jelöltek listáját mutatja meg, hanem azt is, hogyan jött ki az adott név; ki lehet az esélyes/esélyesebb; és mi lenne abban az esetben, ha nem lenne semmiféle koordinálás; ha csak minimális lenne, illetve ha nyílt, bejelentett koordinálás volna egy adott kerületben.
Az Esélyes Jelölt és a Hagyományos Mosópor
Lássunk egy konkrét példát: az Együtt XVI. kerületi (Budapest 13. evk) képviselője, Vajda Zoltán szerdán adott ki közleményt arról - éppen a taktikaiszavazas.hu oldalát lobogtatva -, hogy „a most közzétett becslés alapján, koordináció esetén nekem van a legnagyobb esélyem nyerni”.Mindezt azért, mert a taktikaiszavazas.hu-s kalkuláció szerint - koordináció esetén - ő áll a legjobban akkor, ha visszalépnek a javára.
Csakhogy Vajda Zoltánnak még a legnagyobb jóindulattal sincs legnagyobb esélye nyerni, hiszen koordináció esetén is csupán 28,6 százaléka lenne a fideszes Szatmáry Kristóf 41 százalékra becsült eredményével szemben. Vajda maximum azt állíthatná, hogy ő lenne a legerősebb ellenzéki jelölt. Másfelől a konkurens elemzések között sincsen konszenzus a kérdésben: a Republikon intézet szerint a Demokratikus Koalíció jelöltje lenne a legesélyesebb ellenzéki (Nemes Gábor), ahogy a jobbikos Iránytű intézet saját emberét, Tokodyt hozza ki nem esélyes, de legerősebb ellenzékinek. A Márki-Zay által kiadott listán pedig egyáltalán nem szerepel ebben a körzetben esélyes jelölt neve, valószínűleg nagyon helyesen.
Úgyis a pártok döntik el
Ne higgyük, hogy majd a közvéleménykutató intézetek mérései, számolgatása fog ezekben a kérdésekben dönteni, ezért kár is kampányolni ezekkel az adatokkal: a fontos az, hogy születik-e politikai döntés az ellenzék részéről a visszalépésről vagy sem.
Egy ilyen megállapodásból aztán bárki, Nemes, Tokody vagy akár Vajda is kijöhet „esélyes jelöltként”, és ha ezt a pártok bejelentik, kihirdetik, rögtön sokkal nagyobb lesz az átszavazási kedv is. Szóval a visszalépések a háttérben köttetett pártalkukon fognak eldőlni, és okozhatnak meglepetéseket is, hiszen a pártoknak nem feltétlenül azt kell kisakkozniuk, hogy egy körzetben ki a legerősebb jelölt - ha visszalépnek a javára, tulajdonképpen több ilyen is lehet egy körzetben -, hanem arról is dönteniük kell, hogy a szövetségi rendszerben mindenki jól járjon.
Így Sanyó szerint például arra is lehet számítani, hogy pl. Budapest 1. evk-jában, ahol a fideszes Hollik István ellen erős LMP-s (Csárdi Antal), erős együttes (Juhász Péter) és erős MSZP-Párbeszéd-es (Naszály Márta) jelöltek indulnak, végül mindenki beáll a gyengébb Fekete-Győr András (Momentum Mozgalom) mögé. Azért például, mert ha a szövetkező pártoknak kompenzálni kell a Momentumot egyéb visszalépései miatt, akkor azt olyan helyen kell tenni, ahol esélyes a koordinált ellenzéki győzelem.
Csak és kizárólag ezekre a felméréseken alapuló ajánlásokra hallgatni nagy hiba tehát, de a tájékozódást nagyban segítik.
Az adatok forrása
Sanyó beavatott minket, milyen adatokból és hogyan becsül, amikor egy-egy esélyes jelöltre mutat rá az oldal. Részletesen leírta, hogy milyen módszerrel dolgozik, ezért itt csak néhány jelentősebb módszertani fogást ismertetnénk.
Sanyó kalkulációs modelljének alapja három országos közvéleménykutató (Republikon, Publicus, Závecz Research) havi országos méréséből átlagolt és némileg módosított adat, amit a 2014-es választás egyéni körzeteiben leadott listás eredményekre vetít. Erre jön rá a Közös Ország Mozgalom 21 evk-ban elvégzett felmérése. Ahol ilyen nem született, ott értelemszerűen nem tud kalkulálni friss, egyéni jelölteket mérő adatokkal.
Ezután átszavazási hajlandósággal kalkulál minimális koordináció esetén attól függően, hogy melyik pártról melyik pártra szavazna át valaki (Jobbikos az MSZP-sre kevésbé szavaz át, mint fordítva); mennyire erős az esélyes jelölt (ha nagyon erős, sokkal inkább átszavaznak rá); illetve a koordináció típusától is változik az átszavazási kedv: ha nyílt politikai alku születik róla, akkor 80-95 százalékos is lehet egy-egy helyen az átszavazási hajlandóság - jelenleg ezt mutatja az oldal Budapest 4., 13., 17. evk-jában, illetve Pest megye 2.-ban - ezekben a körzetekben ugyanis Sanyó szerint már megszületett a politikai alku.
Sanyó elmondta még, a kalkulációs függvényt fejleszti: a választási részvételi hajlandósággal is szeretne súlyozni (Hódmezővásárhelyen a magas részvétel miatt született ellenzéki győzelem), illetve megkülönböztetne helyben gyenge és erős jelölteket, hiszen az is módosítja az átszavazási kedvet.
A többiek hazudnak?
Az ugyan nem igaz, hogy a statisztikus azt mond, amit akar, de az tény, hogy elég jelentős eltérések vannak a taktikaiszavazas.hu által is használt, vagy éppen nem használt közvéleménykutatások adatai között.
Sanyó ezért is igazította ki az adatokat saját belátása szerint: a Republikon szerinte a baloldalnak kedvez inkább, ahogy az Iránytű a Jobbikot szereti jobban, és szerinte a Fideszt általában túlmérik, ahogy azt is figyelembe vette, melyik intézet végzett a jelöltekre nézvést kutatást, és melyek csak pártszavazatokat vizsgáltak, utóbbi ugyanis csak a párt erejével számol helyben, a jelöltével nem. Azt se felejtsük, hogy komoly hibahatárokkal is kell számolni - ez talán az oldal legnagyobb gyengéje, hogy esélyesnek nevez valakit, miközben hibahatáron belül van az előnye.
Fontos azonban tudni, hogy nincsenek nagy eltérések a cikk elején felsorolt négy, esélyeseket latolgató lista között: mindegyik 50-53 egyéni választókerületet talál koordinációval nyerhetőnek, és 3-4 eltérésen túl, mind a taktikaiszavazas.hu, mind a Republikon, mind az Iránytű, mind a Márki-Zay-féle lista nagyjából ugyanazokat a neveket, esélyeseket adja ki.
Az eltérések pedig abból fakadnak, hogy ki, milyen visszalépéssel számol - hasonlóan a már említett Budapest 1-es és 13-as evk esetéhez. Nógrád megye 1-es evk-jában például a taktikaiszavazas.hu szerint a Jobbik jelöltje (Cseresznyés István) az esélyes, de ha az MSZP bejelenti a visszalépését az LMP javára (Dömsödi Gábor), akkor az LMP lesz az. Ezt a paktumot előlegzi meg a Márky-Zay-féle lista, ahol Dömsödi az esélyes. Ugyanebből fakad a másik két eltérés is Pest 6-os és Baranya megye 4-es evkjában. Előbbinél az a kérdés, kinek a javára lép vissza az MSZP-P jelöltje, utóbbinál pedig az LMP visszalépése fog dönteni a Jobbik vagy az MSZP-P esélyes jelöltje között.
Akkor kire szavazzak?
Ha valaki ezen oldalak alapján akarja április 8-án szavazatát leadni, nem fogja megúszni egy kattintással, tájékozódnia kell.
Érdemes felkeresni ezeket az oldalakat, megnézni, hogy áll a helyzet, melyek az esélyes jelöltek, illetve utánanézni annak, történt-e politikai alku, azaz győzelemre koordinálás az adott választókerületben.
Aztán már csak dönteni kell, hogy a Fideszt és a KDNP-t akarja-e móresre tanítani a szavazó vagy sem.
Sanyó szerint egyébként nagyon kicsi az esély a Fidesz kétharmados győzelmére (133 képviselői hely a 199-ből), mivel Budapesten tarolni fog a 2014-ben még bénázó ellenzék, ahogy vidéken is több győzelem születik majd főleg a Jobbiknak köszönhetően.
Arra viszont szerinte nagy az esély, hogy a Fidesz-KDNP abszolút többséget érjen el a Parlamentben - azaz továbbra se kelljen egyeztetni a többi párttal csak kétharmados törvények esetén, mert a képviselői helyek több mint a felét, legalább 100-at, megszerezte: Sanyó szerint ha nem koordinál győzelemre az ellenzék, akkor erre 95 százalék esély van, míg koordináció esetén csak 60. Arra, hogy koalícióra kényszerüljön a Fidesz-KDNP, azaz csak relatív többséget szerezzen, erős koordinálás esetén is csak 40 százalék az esély, ám ha magas a részvétel, ennek valószínűsége is 50-60 százalékosra is nőhet.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.