Miközben a kormány a politikai korrektség ellen harcol, a magyarok többsége nem is hallott róla, akik meg igen, azoknak a nagy többsége jó dolognak tartja

Az elmúlt néhány évben rengeteg szó esett a politikai korrektségről (PC), amit a különféle politikai pártok vagy elengedhetetlenül fontosnak vagy a közélet mételyének tartanak. Magyarországon főleg a kormánypártok emlegetik, ők nagyon negatív kontextusban. Orbán Viktor miniszterelnök például többször is kijelentette, hogy a magyar embereknek nem való a politikai korrektség.

A 444 megbízásából március elején készített országos reprezentatív felmérést a Medián, hogy megtudjuk, mennyire fontos téma ez a társadalomban. A felmérés szerint a magyarok többségét egyelőre nem érintette meg a probléma: a megkérdezettek 63 százaléka nem is hallotta még azt a kifejezést, hogy „politikai korrektség” vagy „politikailag korrekt”, és csak 36 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy hallott már ilyesmit. A legfiatalabb, 18-29 éves korosztály körében ez az arány még rosszabb, csak 28 százalékuk hallott már a politikai korrektségről, míg a legtájékozottabbak a témában a 40-49 évesek, közülük 44 százalék hallotta már a kifejezést. A tájékozottság összefügg az iskolai végzettséggel: a 8 általánost végzetteknek csak a 22 százaléka halott a politikai korrektségről, míg a diplomások 41 százaléka ismeri a kifejezést.

Azoknak, akik már hallottak a politikai korrektségről, általánosságban a nagy többsége pozitív dolognak tartja:

  • 80 százalékuk szerint a politikai korrektség alapvetően jó dolog,
  • 12 százalékuk szerint rossz dolog,
  • 8 százalékuk pedig nem tudja eldönteni.

A Fidesz-KDNP szavazóinak ennél egy kicsit kisebb, de még mindig számottevő része, 78 százaléka véli úgy, hogy a politikai korrektség alapvetően jó dolog.

A leglelkesebbek a téma iránt azok, akik – ha most vasárnap lennének a választások – a Jobbikon kívüli ellenzék valamelyik pártjára szavaznának: 87 százalékuk szerint jó dolog a politikai korrektség. Azok, akik nem tudják, kire szavaznának azt sem nagyon tudják eldönteni, hogy mit gondolnak a politikai korrektségről: a negyedük nem tudja, hogy ez jó vagy rossz dolog-e, 75 százalékuk szerint pedig jó dolog.

Grafika: Medián / 444
Forrás: Medián / 444

Ha nem általánosságban beszélünk a politikai korrektségről, akkor már sokkal kevésbé egyértelmű a támogatottsága. A megkérdezettek 38 százaléka inkább egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy „a politikai korrektség káros, mert megakadályozza az embereket abban, hogy kimondják, amit valóban gondolnak”. A parlamenti pártok közül a legnagyobb arányban (43 százalék) a Fidesz-KDNP szavazói értettek egyet („teljes mértékben” vagy „inkább”) ezzel a kijelentéssel.

Csökken a politikai korrektség iránti lelkesedés akkor is, ha komoly országos ügyekről van szó. Mindössze a válaszadók 33 százaléka értett egyet azzal, hogy „az országot érintő fontos ügyekről úgy kell beszélni, hogy azzal ne sértsünk meg egyes közösségeket, kisebbségeket”. Ezzel szemben a 64 százalékuk úgy véli, „a fontos ügyekről akkor is nyíltan és őszintén kell beszélni, ha ez egyeseket sért”. Ezt illetően a Fidesz-KDNP és a Jobbikon kívüli ellenzék szavazói lényegében egyetértettek: az előbbiek 65, az utóbbiak 62 százaléka van a „nyílt, őszinte beszéd” mellett. A legkevésbé a Jobbik szavazói finomkodnak: 79 százalékuk vállalná, hogy a politikai korrektséget félretéve figyelmen kívül hagyja egyesek érzékenységét.

A politikai korrektség előnyei és hátrányai

Grafika: Medián / 444
Forrás: Medián / 444

Saját életében a megkérdezettek 30 százaléka tapasztalta, hogy egyre óvatosabban kell fogalmaznia, ha bizonyos témákról beszél, nehogy megsértsen egyes közösségeket, kisebbségeket, és 56 százalék véli úgy, hogy az embereknek jobban kellene ügyelniük a szavaikra, nehogy megsértsenek másokat. 55 százalék pedig egyetért azzal, hogy az emberek manapság túlságosan könnyen megsértődnek egyes kifejezések miatt.

Közel egyenlő arányú három táborra osztotta a válaszadókat az a kérdés, hogy túlságosan eluralkodott-e Magyarországon a politikai korrektség:

  • 36 százalékuk inkább nem értett egyet ezzel a kijelentéssel,
  • 38 százalékuk semleges álláspontra helyezkedett,
  • 26 százalékuk pedig inkább egyetértett.

A pártpreferencia érdemben nem befolyásolja ezt a véleményt, de a bizonytalan pártválasztók között a legalacsonyabb (11 százalék) azok aránya, akik egyetértettek ezzel a kijelentéssel – nagyobb részük nem tudott állást foglalni.