Minden ötödik hajléktalan 20 ezer forintnál kevesebb, kétharmaduk 50 ezer forintnál kevesebb pénzből élt idén januárban. Sokak esetében előfordul az éhezés: minden negyedik hajléktalan, a fiatalok közül minden harmadik hajléktalan éhezik.

Ez derült ki abból az országos felmérésből, amit a hajléktalanok körében végztek február 3-án. Az adatokat a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke, a felmérést végző Február Harmadika Munkacsoport vezetője Győri Péter ismertette. 

A megkérdezett hajléktalanok 43 százaléka súlyos, krónikus beteg. Minden negyedik hajléktalan - a hajléktalan nők közül minden második - valamilyen lelki, pszichiátriai problémával küzd. A hajléktalanok 39 százalékát egy éven belül kórházban kellett kezelni.

A felmérés szerint minden ötödik hajléktalan és minden második hajléktalan helyzetben lévő fiatal állami gondozott volt.

A 20. éve készítik el a felmérést, amelynek keretében az idén az országban mintegy 9000 hajléktalan embert kérdeztek meg.

A felmérés alapján elkészült szakértői vélemény szerint a hajléktalanok döntő többségének a jelenlegitől eltérő segítségre, lakhatási és szociális támogatásra lenne szüksége. Szakértői becslés szerint egy téli napon legalább 14 ezer ember van hajléktalan helyzetben Magyarországon, közülük 10 ezren valamilyen hajléktalanszálláson, 4 ezren közterületen alszanak. Közülük 4000 hajléktalan önállóan is képes lenne lakni lakhatási támogatással, 7000 pedig lakhatási és szociális támogatással. 

A jelenlegi szociális szállásnyújtás valamilyen formája mintegy 2300 hajléktalan "állapotának" felel meg, 700-an ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátásra szorulnak.

Azaz négy hajléktalan közül három lakásban is élhetne - jelentette ki.

Megjegyezte, Magyarországon nem 14 ezer ember hajléktalan, hanem egy időpillanatban van ennyi, de egy év alatt sokkal több embert érint a probléma. 

Győri Péter azt mondta, hogy a mai megoldás olcsóbb, de nem megfelelő. A jelenlegi hajléktalanellátás mellett megfelelő lakhatási támogatásra, helyi mentális és szociális segítőhálózatra, az alkohol- vagy drogfüggőknek, a pszichiátriai betegeknek rehabilitációs szolgáltatásokra, az értelmileg akadályozott vagy testi fogyatékossággal élőknek támogató szolgáltatásokra, a krízishelyzetbe kerülőknek kríziskezelő központokra lenne szükségük.

A rászorultság és a szükségletek mértékét, módját vizsgáló szociális segítők "diagnózisa" szerint az előbbi megoldások lennének indokoltak még akkor is, ha ez folyamatosan sokkal több embert érintene és nagyobb költségvetési kiadást igényelne - közölte.

Győri Péter közölte, sokkal több hajléktalan él közterületen a vidéki városokban, mint Budapesten. (MTI)