"A választóknak kell megvédeniük a demokráciájukat, ha már Brüsszel nem tudja" - írja a magyar választások előtt közölt szerkesztőségi vezércikkében a Wall Street Journal. Kemény szavak ezek attól az amerikai laptól, aminek a véleményrovata egyedüliként a nagy amerikai napilapok közül Donald Trump rajongója. Vezércikkében a Journal most mégis arról ír, hogy "napokkal a választások előtt a kétharmad esélye elúszni látszik", még ha ez legkevésbé az ellenzéken múlik is. "A választási rendszer abban az esetben teszi legyőzhetővé a Fideszt, ha a választók a legesélyesebb ellenzéki jelöltet támogatják minden körzetben" - írják, de meg is jegyzik, hogy sok ellenzéki párt vonakodik a visszalépésektől, mert veszélyben érzik a bejutásukat. A szerkesztőség itt a töredékszavazatokra gondolhatott, bár tény, hogy annyira nincsenek tisztában a tényekkel: írásukban a két legerősebb ellenzéki erőnek a Jobbikot és az LMP-t nevezik.

"A szégyen, hogy az EU nem volt hatékonyabb Orbán autokratikus lépéseinek megakadályozásában. Orbán éles ésszel barátkozott brüsszeli politikai csoportokkal, az EU-nak meg nincs sok eszköze büntetni a demokráciától távolodó országokat. Így a magyar választókra marad, hogy a lehető legjobban megvédjék demokráciájukat, amíg még megtehetik ezt" - írja a Journal.

A Reuters és a New York Times tudósítói közben a magyar vidéket járták. A Times Siklósnagyfaluból, a Reuters Hosszúhetényből jelentkezett, mindkettő Orbán gazdaságpolitikájáról, azon belül is a közmunkaprogram áleredményeiről írt hosszú riportot. Nagyon hasonló eredményre jutottak, amit már a beszámolók címe is jelez:

• "Orbanomics": Csoda, vagy szemfényvesztés? - írja a Times;
  
• Ahogy Magyarország előredübörög, az Orbanomics hátrahagyja a legszegényebbeket - írja a Reuters.
  

Az amerikai közszolgálati rádió Krékó Péterrel, a Political Capital igazgatójával beszélgetett arról a furcsa jelenségről, hogy míg az egykor centrista Fidesz retorikájában már szélsőjobboldali, legnagyobb riválisa, az egykor szélsőjobboldali Jobbik középre tart. "Az biztos, hogy van igény a radikalizmusra, elég nagy" - felelte erre Krékó. A riportban megszólal Gyöngyösi Márton, a Jobbik fő külpolosa is, aki egyrészt sikerként éli meg, hogy a Fidesz a szélsőjobboldali szavazók meghódítása érdekében megvalósította a Jobbik pár elképzelését, de még ő is azt mondja, hogy "a kormány hisztériát teremtett az országban a migránskérdésben".

A kanadai - konzervatív - Globe and Mailben Robert Austin, a Torontoi Egyetem kelet-európai tanulmányokat oktató tanára ír arról, hogy bár Magyarország ugyan törékeny demokrácia, de még demokrácia. Szerinte ugyanis most vasárnap "szabad és tisztességes" választásokat tartanak majd, mert "ez még nem Oroszország, Orbán Viktor pedig nem Vlagyimir Putyin, a nyílt elnyomás nem az ő stílusa". Ízlés dolga, de a magyar választási rendszer szabadnak ugyan szabad, tisztességesnek viszont a választókerületek testreszabása és a győzteskompenzáció miatt hellyel-közzel nevezhető csak, és ezt Austin később maga is beismeri a cikkében. "A kormányzó, 2010 óta hatalmon lévő Fidesz valószínűleg újra nyer a gyenge és megosztott ellenzék, illetve a nagy pártoknak kedvező választási törvény miatt" - írja. Ahogy azt is, hogy bár a nyílt elnyomás nem Orbán stílusa, az általa teremtett Nemzeti Együttműködés Rendszere nem tűri a véleménypluralizmust, "olyan helyet teremtett, ahol az emberek vagy a Fidesszel vannak, vagy ellene".