Bayer Zsolt egy izraeli magán-titkosszolgálati cég kémkedése nyomán írhatta „oknyomozó cikkeit” a magyar civilekről

Ha a kormány számára nem szimpatikus civil szervezetekről van szó, a jelek szerint igen széles skálán mozognak az eszközök, melyeket képesek bevetni ellenük. Ott van például az Tuzson Bence államtitkár által bevetett, nem túl szofisztikált módszer, amikor egy örökösödési ügyben eljáró ügyvéd levelét állították be egyszerű hazugságként úgy, mintha azzal a Helsinki Bizottság a ""migránsbetelepítést"" készítené elő. 

De közben ennél jóval átgondoltabb akciók is zajlottak, legalábbis az Index cikke szerint: a lap arról írt, hogy egy izraeli, illegális módszerekkel is élő, egykori kémeket foglalkoztató privát biztonsági cég emberei próbálhatták meg kompromittáló helyzetbe hozni a kormány által ellenségnek tekintett civil szervezeteket. 

Március közepén írtunk arról, hogy egy menekültekkel foglalkozó civil szervezet, a Migration Aid szerint Bayer Zsolt és fideszes társai külföldi titkosszolgálatok segítségével próbálták lejáratni őket. Az ügy akkor rendkívül zavarosnak tűnt, de az Index most azt állítja, sikerült több pontot is összekötniük. 

Siewert András, a Migration Aid operatív igazgatója akkor egy sajtótájékoztatón mondta el, hogyan kereste meg őket még 2017 decemberében egy Grigorij Alekszandrov nevű, magát brit állampolgárnak kiadó férfi, aki egy angol fintech cég, a Smart Innotech képviselőjének adta ki magát, és Siewertet migrációs szakértőnek akarta felkérni.

Siewert számára azonban gyanús volt a megkeresés, ezért rögtön az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz fordult. A lap be is mutat több jegyzőkönyvrészletet arról, hogy a Migration Aid vezetője bejelenti az egyik hazai titkosszolgálatnak a megkeresést. Az egyik ilyen jegyzőkönyv szerint Siewert 2018. január 3-án fordult a titkosszolgálatokhoz, és azt közölte, hogy az őt megkeresős férfival, illetve történetével valami nem stimmel, például mert a hivatkozott cég nem létezik. Hogy pontosan mi lehet a háttérben, azt ekkor még nem tudta, első gyanúja az volt, hogy egy külföldi titkosszolgálat szeretné beszervezni. 

Ezután viszont találkozott a férfival Bécsben, az Index értesülései szerint erről is tudott az AH. Az ott zajló beszélgetést Siewert és tolmácsa titokban rögzítették, és még olyan apróságok is felkeltették az érdeklődésüket, mint hogy a szomszéd asztalnál ült egy férfi, aki másfél órán át ugyanazt az újságot olvasta. 

A lap birtokába került a hangfelvétel, amit Siewert a helyszínen készített, e szerint a magát Alexandrovnak eladó férfi rögtön arra volt kíváncsi, milyen politikai kapcsolataik vannak, és rákérdezett Soros Györgyre is, pedig a Migration Aid soha nem kapott támogatást se Sorostól, se a hozzá köthető Nyílt Társadalom Alapítványától. A beszélgetés leirata alapján az "üzletember" mindenképp valami illegális tevékenység felvállalása felé próbálta terelni Siewertet, végig a menekülteken történő segítés emlegetésével. 

Siewerték kíváncsiak voltak ekkor már, hogy mit akarnak tőlük a rejtélyes külföldiek, ezért egy ponton visszatérő kérdésére válaszolva azt hazudták nekik, hogy van egy adatbázisuk a menekültekről, holott ilyesmivel sosem rendelkeztek, de ez a későbbiekben még fontos lesz. 

Egy hónappal később, februárban ismét találkoztak Bécsben, és a magyar elhárítás erről a találkozóról is tudott. Ekkor ismét a technológiai segítségét próbálta meg felkínálni a férfi, de még mindig nem volt világos a Migration Aid képviselőinek, hogy mi lehet a cél. Ez március 19-én derült ki, amikor a Fidesz házi szerzője, Bayer Zsolt hirtelen kurvaanyázós publicisztikák írása helyett "oknyomozó" "újságíróvá" lépett elő, és egy beépített oknyomozó újságíróra hivatkozva írt meg részleteket a rejtélyes férfi és Siewert beszélgetéséből, természetesen úgy keretezve a sztorit, mintha a civil szervezet vezetője kész lett volna illegális tevékenységet elkövetni. Ezt azonban cáfolja az Index birtokába jutott hangfelvétel, amely szerint Siewert éppen az adatvédelmi törvény betartása mellett érvelt a beszélgetés során. 

A lap arról is ír, hogy a Migration Aid csak egyike volt a célpontoknak: az elmúlt félévben zajlottak hasonló akciók New Yorkban és Amszterdamban is. New Yorkba a Soros György pénzügyi alapját, a Soros Fund Management egykori vezetőjét,  Tracie Ahernt kereste meg egy konferenciaszervező, bizonyos Pierre Remy, aki személyes találkozót kicsikarva Ahern egykori munkaadójáról, Sorosról kezdett el kérdezősködni. Az itt felvett beszélgetés részleteiből aztán ismét Bayer Zsolt írt cikket a Magyar Időkbe, és a közölt hangfelvételen hallható háttérzenéből hallani lehetett, hogy ezt is alaposan megvágták. Ez volt az a felvétel, amely alapján Magyarországon állítólag kétezer embere dolgozik Soros Györgynek, akikről később Orbán Viktor azt mondta, hogy név szerint nyilvántartják őket. 

Persze ez a konferenciaszervező cég sem létezik, ahogy Pierre Remy sem. Szintén rászálltak egy ukrán férfira, Jevhen Bisztrickijra, erről a beszélgetésről is Bayer Zsolt számolt be. Bisztrickij találkozójára ugyanaz az izraeli akcentussal angolul beszélő férfi ment el, mint aki Siewerttel is találkozott, csak itt más nevet használt. Hasonlóan keresték meg Dénes Balázst, a Civil Liberties Union for Europe (Európai Szövetség a Szabadságjogokért, CLUE) vezetőjét, vele Amszterdamban találkoztak, az erről a találkozóról készült cikk a Jerusalem Postban jelent meg, ezt vette át a kormánymédia. 

Kapott megkeresést a Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti irodája is, de az Index értesülései szerint ezt visszautasították. Ezen kívül próbálták felvenni a kapcsolatot a Helsinki Bizottsággal és a TASZ-szal is. 

A cikk szerint ez egy minimum több tízmillió forintos költségvetést igénylő akciósorozat lehetett, amit egy izraeli privát titkosszolgálati cég végzett el. Egy ilyen akció több hónapos előkészülést igényel, eleve a kamu cégek honlapjaihoz a domaint már 2017 februárjában beregisztrálták, bár persze lehet, hogy ezt más akcióik során is alkalmazzák. 

A lap úgy tudja, hogy az Alexsandrov néven bemutatkozó férfinak titkosszolgálati múltja van, az izraeli elhárításban dolgozott. Az izraeli cég alighanem rutinból akarta lenyomni ezt a megbízást, és az üzleti hírszerzésben alkalmazott módszereket vetették be, nem sejtve, hogy akadhat olyan magyar civil szereplő, aki az átlagnál elővigyázatosabb lesz, és rögtön a magyar titkosszolgálatokhoz fordul. 

Hogy ki volt az akció megbízója, azt nem tudni, de azt látni, hogy az anyagok rendre Bayer Zsolt "cikkeiben" köszöntek vissza, ahogy az is, hogy ezek aztán szervesen beépültek a kormány narratívájába. Nem lenne rossz, ha ezt a kérdést tárgyalhatná a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága, de a Fidesz hónapok óta akadályozza a bizottság működését.