Az EU eddig elsősorban az unión kívüli civil szervezeteket támogatta, nem is volt felkészülve arra, hogy a civileket az unión belül is közvetlenül segíteni kell.

De az Európai Parlament csütörtökön megszavazta azt a javaslatot, amely állandó támogatást nyújtana „az európai értékek védelmén dolgozó” civileknek. 

„A civil szervezetek csak nehezen tudják a független és hatékony működéshez szükséges forrásokat előteremteni, miközben az aktív és jól fejlett civil társadalom jelenti a legmegfelelőbb védelmet ezen értékek eróziójával szemben” - olvasható az EP közleményében.

A képviselők felszólítják az EU-t, hogy a következő hosszú távú uniós költségvetés keretében - vagyis 2020-tól - „hozzon létre egy pénzügyi eszközt az európai értékek, így a demokrácia, szabadság, jogállamiság és alapvető jogok védelmére és előmozdítására, aminek a neve az Európai Értékek Eszköze lenne”. Az elfogadott állásfoglalás szerint erre ugyanannyi pénzt kellene fordítani, mint a fent említett unión kívüli támogatási programra, ami az aktuális (2014-2020) költségvetési ciklusban

1,3 milliárd euró, vagyis mintegy 400 milliárd forint.

A javaslat még csak a parlamenten ment át, tehát hosszú út áll előtte a megvalósulásig, de az esélyeit növeli, hogy a képviselők nagy többséggel támogatták (489 igen, 137 nem, 14 tartózkodás), mások mellett a két legnagyobb frakció, a szocialisták (S&D) és a konzervatív Néppárt (EPP) is egységesen megszavazta. Illetve utóbbi csak majdnem egységesen.

A kormánypárti szabadságharcos retorikával szemben az igazság az, hogy a Fidesz-KDNP képviselői a legfegyelmezettebbek között vannak, a Politico tavaly kiszámolta, hogy az esetek 98 százalékában a néppárti frakció iránymutatása szerint szavaznak.

A civilek támogatását viszont már nem viselték el: a 217 néppárti képviselő közül csak a fideszes különítmény és egy darab szlovák képviselő mondott nemet.

Mindenki más megszavazta, köztük Manfred Weber néppárti frakcióvezető, vagy a két különböző, egymással amúgy vetélkedő szlovákiai pártból érkező Csáky Pál és Nagy József, vagy a kormánnyal szorosan együttműködő RMDSZ két képviselője. Nem csoda: nyilván fontos segítség lehet egy ilyen kezdeményezés a határon túli magyar civil szervezeteknek is.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja szerint viszont az egész pártcsaládjuk és a határon túli magyar képviselők által is támogatott javaslat „ellentmond a józan észnek”. Az MTI szerint elfogadhatatlannak nevezték, hogy „Brüsszelben, politikai szempontok alapján válasszák majd ki a támogatandó civil szervezetek körét”.

A szocialista Szanyi Tibor úgy vélekedett, hogy „éppen a magyar kormány demokráciát és jogállamiságot romboló tevékenysége volt a kezdeményezés legfőbb katalizátora.” Szerinte az EU

„a magyar és a lengyel kormány illiberális ámokfutása nyomán felismerte, hogy többé már a határokon belül sem magától értendő a demokrácia.”

A Jobbik listáján Brüsszelbe került három képviselő közül Kovács Béla nem szavazott, Balczó Zoltán és Morvai Krisztina viszont nemet nyomott. „A magát konzervatívnak és kereszténynek valló Európai Néppárt is igennel szavazott, de nagy örömömre a Fidesz delegáció jelenlévő tagjai nemmel szavaztak, azaz elutasították ezt a gyalázatos előterjesztést” - írta közleményében Morvai, akit a Jobbik vissza akar hívni, mert a Fidesznek kampányolt.