A Japán Nemzeti Levéltár nyilvánosságra hozta a japán császári hadsereg II. világháborús titkos biológiai és vegyi hadviselési alakulata, a kegyetlen emberkísérleteiről hírhedt 731-es egység több mint 3600 tagjának nevét.

„Ez az első alkalom, hogy az egység csaknem összes tagjának valódi nevét nyilvánosságra hozták. A listát közzétesszük a honlapunkon, hogy fel lehessen használni a kutatásokhoz” – mondta Nisijama Kacuo, a Sigai Egyetem professzora a lista nyilvánosságra hozatala alkalmából tartott sajtótájékoztatón.

Az 1945. január 1. keltezésű dokumentumban többek között 52 sebész, 49 mérnök, 38 ápoló és 1117 felcser neve, rangja, egyéb adata, köztük címe és családtagjainak neve szerepel.

A japán császári hadsereg hírhedt 731-es egysége a Kínára és Délkelet-Ázsiára kiterjedő biológiai hadviselés japán központja volt, egyesek szerint a világ legnagyobb ilyen jellegű kísérleti bázisa. Az egységet (fedőnevén: Kvantung-hadsereg) járvány-megelőzési és víztisztító osztályát nagyjából 1936-ban hozták létre az északkelet-kínai Harpin melletti Pingfangban biológiai fegyverek kifejlesztése céljából.

A gigantikus kutatási és fejlesztési komplexumban, ahol kb. 3000-en éltek (köztük 300-500 orvos és kutató), élő embereken, elsősorban kínai foglyokon végeztek kísérleteket, egyebek között élveboncolást, hogy vegyi fegyverek, baktériumok hatásait vizsgálják.

A komplexumban bolhatenyészeteket tartottak, bubópestis-baktériumok előállítására alkalmas technológiákat alkalmaztak, a területén tárolt konténerekben vegyi és biológiai tenyészanyagokat tároltak. Nem ritkán altatás, érzéstelenítés nélkül operáltak, boncoltak. Feljegyzések szerint főztek, centrifugáztak és mélyhűtöttek is embereket, de volt, hogy transzfúzióval lovak vagy más állatok vérét juttatták áldozataikba.

Legalább 3000 emberen végeztek kísérleteket. Kínai, szovjet, mongol és koreai polgári személyek, hadifoglyok egyaránt voltak az áldozatok között. A visszavonuló japán hadsereg végül felrobbantotta a bázist, amikor a Szovjetunió 1945-ben elfoglalta Harpint.

A háború alatt a japánok több ezer biológiai és vegyi támadást hajtottak végre, például Csöcsiang tartományban, Hunanban, Csiangszuban, Csilin, Kuangtung, Jünnan és Hejlungcsiang tartományokban. Az áldozatok számát több mint 300 ezerre teszik. A szennyezett területeken sokan kegyetlen kínok között haltak meg.

Az egység tevékenységét nagyjából sikerült titokban tartani, mivel Japán 1945-ös kapitulációját követően Douglas MacArthur tábornok, a megszálló erők amerikai főparancsnoka a biohadviselés kutatási eredményeinek átadásáért cserébe garantálta a 731-es egység vezetőségének és egyéb tagjainak büntetlenségét.

A lista közzétételét 2015-ben kérvényezték először, de az akkor nyilvánosságra hozott dokumentum jelentős részét cenzúrázták. Idén januárban újabb listát tettek közzé, rajta csaknem az összes érintett személy nevével és rangjával, de a személyes adatok egy részét továbbra is visszatartották. (MTI)