Az Eurostat csütörtökön közölte a menekültekről szóló 2017-es összesített statisztikákat. 

A legfontosabb adatok:

2017-ben összesen 538 ezer ember kapott valamilyen menekültjogi védelmet az EU tagállamaiban. 25 százalékkal kevesebben, mint 2016-ban.

Magyarország 1290 embert fogadott be, közülük 105 embernek adott menekült státust, 1110 főnek pedig oltalmazottit, és 75 főt egyéb humanitárius szempontok alapján fogadott be a magyar állam. (Az oltalmazottak szinte azonos jogokat élveznek mint a menekültek.)

Magyarországon 130 befogadott menekült jutott egymillió lakosra. Ezzel az aránnyal hazánk az EU keleti blokkjának második legengedékenyebb országa, csupán Lettország volt nagyvonalúbb, 140 fő / 1 millió lakos aránnyal. Az összes többi ex-kommunista ország közül még Litvánia jutott 100 fölé (105 / millió), az összes többi jóval ez alatt teljesített. A legrosszabb arányokat a többi V4-es ország érte el.  A legkevesebb embert arányosan Szlovákia, Lengyelország és Csehország fogadta be, ezekben az országokban 20-nál is kevesebb új menekült jut egymillió lakosra. Ez töredéke a 130-as magyar aránynak.

Ha viszont a menedéket kérők létszámához mérjük a befogadottak arányát, akkor Magyarország a lista alján van. A magyar hatóságok csak a kérelmezők 31 százalékának adtak valamilyen védelmet, ennél szigorúbb az EU-ban csak Csehország (12 százaléknak adtak csak védelmet), Lengyelország (25 százaléknak adtak védelmet) és Franciaország (29 százaléknak adtak védelmet) volt. A magyarhoz hasonló, pont 31 százalékos arányt mutatott fel Nagy-Britannia és Horvátország is. A németek minden második kérelmezőt befogadták. Arányaiban a legtöbb pozitív döntést (89 százalék) az ír hatóságok hozták, de kiugróan engedékenyek voltak a litvánok (78 százalék) és a lettek is (74 százalék).

Az 538 ezer főn kívül 24 ezer menekültet fogadtak be EU-s országok EU-n kívüli menekülttáborokból az áttelepítési programok alapján. Ebben a programban Magyarország nem vett részt.

Összesen több mint 1,2 millió ember esetében hoztak döntést az európai országok a menekültstátus megadásáról, vagyis a kérelmezők kevesebb mint a fele kapott pozitív döntést. A 2017-ben meghozott döntések közül 970 ezer volt elsőfokú határozat, és 266 ezer korábbi fellebbezések utáni másodfokú ítélet. Az elsőfokú ítéletek 46 százalékában, a másodfokúak 36 százalékában kaptak csak valamilyen fokú védelmet a kérelmezők.

A menekültek legnagyobb része három polgárháborús közel-keleti országból érkezett az EU-ba: 33 százalékuk Szíriából, 19 százalékuk Afganisztánból és 12 százalékuk Irakból.

A legtöbb menekültet az alábbi országok fogadták be: Németország (325 400 főt, az összes EU-s befogadott 60 százalékát), Franciaország (40 600 főt), Ausztria (34 000 főt) és Svédország (31 200 főt). 

Az 538 ezer ember fele kapott menekültstátust, a többiek csak oltalmat kaptak csak.

Saját lakosságának méretéhez képest a legtöbb menekültet Németország, Ausztria és Svédország fogadta be. Ezekben az országokban több mint 3000 befogadott jutott egymillió lakosra. 

A szír és az eritreai kérelmezők szinte mind kaptak valamilyen védelmet, 90 százalék feletti esetükben a pozitív határozatok aránya. A szomáliaiak a listán a harmadikak, 69 százalékuk kért védelmet sikeresen. A szudáni, iraki és iráni kérelmezőknek több mint fele kapott védelmet, az összes többi ország állampolgárainak többségét elutasították, még az afganisztániaknak is csak 46 százaléka kapott védelmet. 

Európából az orosz és az ukrán állampolgárságú kérelmezők 19 százaléka kapott védelmet, a koszovóiak 9, az albánok 5 százaléka. Más európai országokból nem érkezett érdemi számú menekültjogi kérelem. (eurostat)