A régióban a magyar diákok félnek a leginkább megszólalni angolul

Az Angloville friss közép-európai kutatása azt vizsgálta, hogyan tanulnak angolul a fiatalok, milyen különbségek vannak ebben az egyes országok között, és arra is kíváncsiak voltak, milyen elvárásaik, nehézségeik vannak a diákoknak az idegennyelv-tanulással kapcsolatban.

A 12-18 éves diákok nyelvtanulását vizsgáló kutatás szerint a felzárkózást a nyugati országokhoz nehezíti, hogy a módszertani és koncepciós háttér viszonylag sűrűn változik, az utóbbi 10-15 évben például a digitalizációval összefüggésben, és az újításokat a közoktatás csak nehézkesen, jelentős késéssel követi. Horváth Alex, a cég ügyvezetője szerint „a Z-generáció figyelmének felkeltéséhez és lekötéséhez már nem elegendőek a hagyományos frontális oktatás módszerei, egyre fontosabbá válik az élményalapú, gyakorlati nyelvtanulás”.

A megkérdezett közép-európai diákok közül a magyarok tartják a legfontosabbnak az angol nyelv ismeretét a jövőjük, a továbbtanulás és a munkavállalás szempontjából:

Az angoltudás fontossága a továbbtanulás és a munkavállalás szempontjából ötfokú skálán.Fotó: Angloville

Bár a a válaszadók szinte mindegyike tanult angolul az iskolában, és közel felük tanult már magántanárral, jelentős különbségek vannak az országok között az iskolán kívüli nyelvtanfolyamok, a családi segítség, az önálló tanulás és a nyelvtáborok elterjedtségében.

Iskolán kívüli nyelvi kurzusokra a magyar diákok nagyon kis arányban járnak (16 százalék) a többi ország tanulóihoz képest (55-62 százalék).

Az egyes angoltanulási formák elterjedtségeFotó: Angloville

Arra kérdésre, hogy az angol mellett tanulnak-e másik idegen nyelvet is, a magyar diákoknak csak a 60 százaléka válaszolt igennel, míg ez az arány a cseheknél 84, a románoknál 95 és a lengyeleknél 96 százalék volt.

A kutatás egyik fő célja volt, hogy kiderüljön, melyik tanítási módszert tartják a leghasznosabbnak a diákok. A válaszadók a nyári nyelvi táborokat, a magántanárok által adott órákat és a külföldi nyelvtanfolyamokat értékelték a legnagyobb, 64-74 százalékos arányban hasznosnak, míg az iskolai nyelvórák mindenhol a rangsor végére hátsó részére kerültek – ezeket az órákat a legkevésbé a magyarok (19 százalék), leginkább a románok (44 százalék) tartják hasznosnak.

A diákok jóval több interaktív, gyakorlati típusú foglalkozásra vágynak az iskolai órákon: a diákok többsége (a magyarok, csehek és lengyelek kb. háromnegyede, a románok 53 százaléka) szerint túl kevés a kötetlen beszélgetés, viszont az írásos, nyelvtani feladat túl sok a magyarok és csehek harmada, és a románok és lengyelek ötöde szerint. A szituációs játékokból, prezentálásból és csapatmunkából minden országban többet szeretnének, de Magyarországon tartják legtöbben (81 százalék) kevésnek az arányukat az oktatásban. Az anyanyelviekkel is kevesen találkoznak, minden országban 80 százalék feletti arányban értékelték kevésnek ennek a lehetőségét, a legnagyobb arányban (92 százalék) éppen a magyar diákok.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a diákokat mennyire készítik fel őket az iskolai angolórák a magabiztos nyelvhasználatra. A magyar diákoknál csak a csehek adtak rosszabb osztályzatot.

Ötfokú skálán mennyire készítik fel a diákokat az iskolai angolórák arra, hogy magabiztosan használják a nyelvet?Fotó: Angloville

Ez az ábra viszont azt mutatja, hogy összességében még a cseheknél is kevésbé magabiztosak a magyar diákok:

„Ha korábban kellett már használnod az angolt, mennyire voltál magabiztos?” – kérdezték a diákokat.Fotó: Angloville

Míg a lengyel és román diákok több mint négyötöde viszonylag magabiztosan tudott beszélni, addig a magyar és cseh diákoknál ezt a diákok fele sem mondhatta el magáról. Pedig amíg Magyarországon a megkérdezettek több mint fele már kommunikált angolul külföldiekkel itthon, addig a többi országban ez az arány alacsonyabb.

Az online kérdőíves felmérést (pdf) 2017. július-augusztusban készítették, összesen 222 diák töltötte ki, akik az Angloville angol táborában vettek részt. A válaszadók 28 százaléka magyar, 20 százaléka cseh, 32 százaléka lengyel és 19 százaléka román volt. A megkérdezettek többsége 13-16 éves (67 százalék), a negyedük 17 év feletti középiskolás (23 százalék), a tizedük pedig 12 éves vagy fiatalabb volt. Az átlagéletkoruk 15 év volt. A kitöltők 59 százaléka volt lány és 41 százaléka fiú. 26 százalékuk általános iskolába, 54 százalékuk gimnáziumba, 20 százalékuk pedig más iskolatípusba járt a felmérés előtti tanévben.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.