Nem meglepő módon üdvözölték a hirosimai és nagaszaki atombomba-túlélők a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítése iránti elkötelezettséget, amelyet Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Mun Dzse In dél-koreai elnök fogalmazott meg a Korea-közi tárgyalásokon pénteken.
„Ez fontos fejezetet jelöl a Koreai-félsziget nukleáris történelmében” - mondta az Atombomba-támadást Szenvedettek Szervezetei Hirosima prefektúrai Konföderációjának alelnöke. A 76 éves Mimaki Tosijuki ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy korábban már előfordult, hogy Észak-Korea megszegte a nukleáris programjának feladására vonatkozóan vállalt kötelezettségét. „Szeretnénk szorosan figyelemmel követni, hogy miként jutnak el valójában a teljes atomfegyver-mentesítéshez” - tette hozzá.
„A nukleáris fegyvereket teljes mértékben fel kell számolni. Remélem, erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az atomfegyver-mentesítés ne csak cél maradjon” - mondta a 83 éves Simohira Szakue, a nagaszaki atombomba-támadás egyik túlélője.
A csúcstalálkozóval kapcsolatosan megszólaltak pénteken a Phenjan által évtizedekkel ezelőtt elrabolt japán állampolgárok hozzátartozói is, akik vegyesen reagáltak a fejleményekre.
„A két vezető kézfogásakor olyan légkör uralkodott, amilyenhez fogható még nem volt korábban. Szilárd meggyőződésem, hogy megvan annak a lehetősége, hogy előrelépés történjen az emberrablások ügyében” - mondta a 72 éves Szajto Fumijo, akinek húgát, Matszuki Kaorut még 26 éves korában rabolták el.
Ezzel szemben a 92 éves Arimoto Kajoko, akinek fiát, Keikót 23 éves korában rabolták el, azt mondta, hogy a május végén vagy június elején esedékes amerikai-észak-koreai csúcstalálkozóban bízik. „Ha az Egyesült Államok és Dél-Korea Japánnal együtt lép fel Észak-Koreával szemben az emberrablások miatt, akkor szerintem az ügy ezúttal megoldódhat” - mondta férje, a 89 éves Akihiro. Donald Trump amerikai elnök korábban jelezte, hogy a Kim Dzsong Unnal folytatandó megbeszéléseken fel fogja vetni az Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok ügyét.
Észak-Korea már korábban elismerte, hogy az 1970-es-80-as években elrabolt 13 japán állampolgárt. Japán szerint azonban az elrabolt - és remények szerint még életben lévő - japán állampolgárok száma 17. Közülük öten 2002-ben visszatérhettek Japánba. Nyolcukról Phenjan azt állítja, hogy már meghaltak, míg a további négyről azt, hogy soha nem voltak Észak-Koreában.
Az észak-koreai vezető és a dél-koreai államfő pénteken a két országot elválasztó demarkációs vonalon fekvő Panmindzsonban tartott Korea-közi tárgyalásokon megfogadta, hogy együttes erőfeszítéssel idén hivatalosan is lezárják az 1950-53-as koreai háborút, Kim pedig elkötelezettségét fejezte ki pénteken országa nukleáris programjának felszámolása és a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett. A két ország több mint hat évtizede formálisan hadban áll egymással, miután az 1950-53-as koreai háború fegyverszüneti egyezménnyel zárult, s a felek nem kötöttek békeszerződést.
Abe Sindzó japán miniszterelnök pozitívnak minősítette a Korea-közi csúcstalálkozót, és jelezte, hogy szorosan figyelemmel fogják követni a Szöul és Phenjan közötti közeledés fejleményeit. A japán kormányfő elmondta, hogy - helyi idő szerint - még pénteken beszélni fog telefonon Munnal, aki - mint említette - tájékoztatni fogja őt a csúcstalálkozó eredményeiről. (MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.