Hszi Csin-ping kilencven millió embernek adta fel, hogy olvassák el a Kommunista kiáltványt

A Kínai Kommunista Párt tagjai számára hamarosan újabb írással bővül a pártvezetés által előírt, kötelezően olvasandó szövegek listája: a párt alapelvei és Hszi Csin-ping beszédei mellett ezentúl a Kommunista kiáltványt is alaposan ismerniük kell. 

Hszi a múlt héten személyesen vezetett le egy Politikai Bizottság-ülést, melyet Karl Marx és Friedrich Engels munkásságának szentelt. Hszi a pártvezetésnek akkor arról beszélt, hogy e szövegek tanulmányozása révén erősödhet a párttagok hite a marxizmusban, és ez megnövelheti a párt képességét arra, hogy marxista alapelvek mentén oldják meg a kortárs Kínára leselkedő kihívásokat. 

Fotó: Manuel Cohen/Manuel Cohen

A 170 éves kiáltványt azonban nemcsak az országot irányító 25 tagú bizottság tagjainak figyelmébe ajánlotta az államfő, hanem egyben elrendelte, hogy az országban minden párttag, főleg pedig vezető beosztásban lévő elvtárs alaposan tanulmányozza a szöveget. 

Kilencven millió tagjával a Kínai Kommunista Párt a világ legnagyobb pártja, ugyanakkor gyakori vélekedés, hogy a párt mai működése már elszakadt az egykori gyökerektől, azaz a marxista alapelvektől. Az újonnan magabiztossá és egyre jelentősebb globális szereplővé váló Kína élén álló Hszi most a jelek szerint e szocialista alapot erősítené ismét meg. 

Hivatalosan a marxizmus még mindig az irányító ideológia az állam számára, és minden egyetemistának kötelező a marxi gondolatok alapjait összefoglaló kurzusokra járnia, ha diplomát akar szerezni, ugyanakkor elemzések szerint mára mindez meglehetősen kiüresedett, főleg a fiatal generáció tagjai már nem nagyon érzik sajátjuknak ezeket a gondolatokat. 

Mint az SCMP elemzése írja, a nyolcvanas évektől beinduló gazdasági növekedés hatására egy jóval materialistább társadalom alakult ki, és a gazdasági nyitással párhuzamosan a kommunizmus számára kihívást jelentő társadalmi berendezkedések képe is megjelent Kínában. Ez ahhoz vezetett, hogy bőven akadtak a párton belül olyanok, akik eltávolodtak mára a marxi hagyománytól, és helyette Nyugatra tekingetnek, ha a társadalom mibenlétéről van szó. 

Ez a fajta hitehagyottság és a pártvezetésben tapasztalható jelentős korrupció pedig szintén e elemzések szerint a Kommunista Párt jövőjét fenyegetheti. Nem véletlen, hogy Hszi hatalmi koncentrációjának kezdetén éppen a korrupció elleni harc nevében kezdett el tisztogatásokat a párton belül. 

Közben látni, hogy a fiatal párttagok indoktrinálásával foglalkozó hivatalok is komoly erőkkel dolgoznak azon, hogy Marx ismét a mindennapi tudás része lehessen: épp a héten jelentették be, hogy összeállították 16 olyan könyvnek a listáját, melyet fiatal elvtársaknak érdemes elolvasniuk. 

Az SCMP-nek három jelenlegi párttag is arról beszélt, hogy nekik nem is kellett olvasniuk a kiáltványt, amikor csatlakoztak a párthoz. Mások pedig azt mondták, hogy ugyan olvasták, de csak mint történeti jelentőségű szöveget, nem pedig az aktuális mindennapok iránymutatásaként. 

Vannak ugyanakkor vélekedések, melyek szerint a Kommunista kiáltvány radikális utópiájának olvasása arra is ráébresztheti majd a fiatalokat, hogy Kína mennyire messzire került ettől az ideától: egyikük szerint például alapos olvasás után kiderülne belőle, hogy a mai Kínának semmi köze nincs a marxizmushoz. Pekingben ma már több milliárdos él, mint a bolygó bármely más városában, miközben az országot óriási egyenlőtlenségek feszítik szét, és például a déli országrészben a fillérekért dolgozó munkások igen messze vannak attól, hogy a termelőeszközök birtokosai lehessenek. Az országban nincsenek szabad szakszervezetek, sokszor nem lehet sztrájkolni, és számos gyárban jóval előrébb való a profit növelése, mint a munkások helyzetének kérdése. 

A hongkongi kutató, Sean Kenji Starrs szerint látványos az is, hogy miközben Hszi szavak szintjén sokkal hangsúlyosabban támaszkodik az ország marxista alapjaira, beszédeiben szinte sosem említ olyan marxista alapfogalmakat, mint a proletariátus és a tőkésosztály szembenállása, a termelőmódok különbsége, a kapitalista kizsákmányolás vagy az osztályharc. Starrs szerint ezért ma Kína a világ egyik leginkább antimarxista országa, és beszédes, hogy a munkások jogait jobban védik a kapitalista nyugaton, mint Kínában. 

Arról, hogy mi történik most Kínában, illetve hogy Kína hogyan terjeszkedik a világban, épp a napokban jelent meg egy nagyobb cikkünk

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.