Pénzt ígért a kormány, de milliárdos károkat okoztak vele

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

  • Volt egy EU-s pályázat, amire sok cég nagyon lelkesen jelentkezett.
  • A kormány illetékes hivatalai azonban nem bírálták el. A törvény szerint erre 90 napjuk lett volna, sokan 400 napja hiába várnak.
  • A késlekedés nagyon súlyos anyagi kárt okozott már eddig is sok vállalkozásnak, és akiket mostanában hoznak ki győztesnek, azok közül sokan már nem is tudják felvenni a pénzt.
  • A károsultak egy része kártérítési pert fontolgat a gazdasági minisztériummal szemben.

2016 decemberében hirdette meg a gazdasági minisztérium (NGM) az egyik olyan EU-s pályázatát, amivel kedvezményes hitelt és vissza nem térítendő támogatást egyszerre lehetett nyerni. Ez már többedik hasonló kiírás volt kkv-k számára, és mindegyik kör igen népszerűnek bizonyult, mindig nagyon gyorsan elfogyott a keret.

2017 februárjától lehetett pályázni a GINOP-123-834-16 kóddal meghirdetett támogatásra, akkor azt ígérték, hogy érkezési sorrendben bírálják el a kérelmeket, ameddig az összesen 112,5 milliárd forintos keretből futja. Az első két hétben már a pénz kétharmadára volt olyan jelentkező, aki elvben megfelelt a kiírási feltételeknek. Elsősorban gépek és ingatlanok vásárlására lehetett kérni a pénzt. A vissza nem térítendő támogatás 5 és 50 millió forint közötti összeg lehetett, míg a mellé járó évi 2 százalékos hitel 10 és 145 millió forint között volt pályázónként, és 10 százalékos önrészt követelt meg a minisztérium.

A törvény szerint a minisztériumnak 90 napja van a pályázatok elbírálására. Csakhogy a tavaly év elején beadott több mint 1600 pályázat több mint felénél, mintegy 900 esetben, még mindig nem hoztak döntést.  Több mint 400 nap telt el a 90 helyett, és egyelőre nem látszik, hogy meddig kell még várniuk a pályázóknak.

Annak se jó már, aki nyert, és annak se, aki nem tudja

Az eddig kihirdetett nyertesek sem azt kapták, amit vártak. Többségüknek 300 napos késéssel ítélték meg a támogatást, így már rég lejártak azok a megállapodások, amelyeket gépkereskedőkkel vagy építési vállalkozókkal kötöttek. A beruházásaik sok esetben sokkal rosszabb feltételekkel valósíthatók már csak meg, mint ahogy számoltak vele a pályázatuk beadásakor.

Nagyon komoly gondot okoz a várakozóknak a bizonytalanság, hiszen több mint egy éve nem tudnak tervezni, fejleszteni az NGM döntésképtelensége miatt. 

És van egy körülmény, ami miatt az érintettek egy jelentőse része teljesen lehetetlen helyzetbe került. A pályázat kiírása szerint a döntésig a cégek nem vehetik meg, illetve nem használhatják azokat a gépeket vagy ingatlanokat, amelyek megvásárlására pályáztak. Ha mégis használatba vennék ezeket, akkor automatikusan elesnek a támogatástól. 

Számos cégnek ez hatalmas veszteséget okoz. Vannak, amelyek máris komoly hátrányt szenvedtek el, mert nem tudják használni az eszközöket, amelyekre számítva tervezték az elmúlt bő egy évet. Le kellett mondaniuk munkákról, illetve versenyhátrányba kerültek a konkurenciával szemben. Lehet, ha nincs a pályázat, akkor megvették volna az eszközöket rendes banki hitelből, de így, hogy egy évig reménykedtek a kedvezményes hitelben, nem léptek, bízva abban, hogy mindjárt eldől, hogy nyertek-e a pályázaton. 

Olyan konkrét esetekről is hallottunk, amikor a pályázók már megrendelték a gépeket, azzal, hogy vagy megveszik a pályázati pénzből, vagy más forrásból, attól függően, hogy nyernek-e. Így azonban nem csak a géphez nem juthatnak hozzá, hanem tartoznak is a kereskedőknek, akik pert indítottak ellenük. 

Sok olyan pályázó is van, aki nem tudott tovább várni, meg kellett vennie a kinézett eszközöket, így viszont hiába hozzák majd ki győztesnek őket, már nem vehetik fel a támogatást. 

Az eddigi nyertesek (682 győztest hirdettek eddig) mintegy ötödét máris érinti ez a probléma, és ahogy telik az idő, az újabb nyertesek között egyre nagyobb az aránya azoknak, akik nem bírtak várni, így végül valószínűleg elesnek a támogatástól, hiába lennének jogosultak rá. Összességében több milliárdos, egyes szakértői becslések szerint inkább több tízmilliárdos kár érheti a pályázókat.

Kártérítési perek indítását fontolgatják

A pályázók közül többen is azt kérték az NGM-től és a  Miniszterelnökségtől, hogy a 90 nap letelte utáni időszakra oldja fel a beszerzések tiltását. Erre a kormány nem hajlandó, mert a tiltás uniós szabály, ha megsértenék, akkor az EU nem finanszírozná a pályázatot. Csakhogy a károkozás közben már megtörtént a minisztérium késlekedése miatt, de az erről szóló panaszokra nem reagálnak. 

Varga Mihály és Lázár János vezették a pályáztatással foglalkozó intézményeket.Fotó: Rosta Tibor/MTI/MTVA

A minisztériumi késlekedés egyértelműen súlyos anyagi károkat okoz rengeteg cégnek, és úgy tudjuk, egyre több pályázó akár kártérítési per elindításán is gondolkozik, mivel jogi szakértők szerint nagyon jó eséllyel nyerhetnek a bíróságon.

Még a múlt hét elején kerestük az NGM-et, és megkérdeztük, hogy mi okozza a késlekedést, és mit javasolnak a kárt elszenvedetteknek, de semmilyen választ sem kaptunk, egy automata üzeneten kívül, miszerint a sajtóosztályon a levelünket megkapták.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.