A NAV leírta, hogy milyen szemérmetlen költségvetési csalást követtek el Cecén és Lajoskomáromban, majd azzal a svunggal megszüntette a nyomozást

Szily László
POLITIKA
2018 május 03., 15:57

Az állami korrupció jövőbeli kutatóinak a kedvence lehet a NAV Közép-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának egyik friss, nyomozást megszüntető határozata. A dokumentum indoklási részében – tehát abban a szövegrészben, ahol a NAV azt magyarázza, hogy miért NEM állapítható meg a költségvetési csalás bűncselekményének elkövetése, illetve hogy miért NEM várható semmi eredmény a nyomozás folytatásától – világosan leírják ugyanis, hogy a főszereplő cég, a Public Sector Kft. szó szerint ugyanazt a módszertani útmutatót illetve tanulmányt adta el két önkormányzatnak, majd mindkettő után úgy söpörte be a milliókat, mintha eredeti szellemi termékek lettek volna.

A sztori eleve az egyik legfilmvígjátékszerűbb korrupciógyanús fideszes ügy.

Az egész azzal indult, hogy az EU-pénzek korrupt elköltését/ellopását évek óta kutató LMP-s Hadházy Ákos képviselőnek a  tavalyi év elején, az egészségügyi pályázatokra adott EU-pénzek útját vizsgálva feltűnt egy furcsa dolog. Méghozzá az, hogy egymással semmiféle kapcsolatban nem lévő, egymástól 250 kilométerre és 3,5 órányi autózásra levő vidéki településekre, konkrétan a Balaton-közeli, Fejér megyei Cecére és Lajoskomáromba, illetve a dél-békési Pusztaottlakára pont ugyanazt a három budapesti céget hívták meg a közbeszerzési pályázatokra. Majd mind a három helyen ugyanaz a vállalkozás, a budapesti Public Sector Kft. nyert. Ami egyébként eredetileg nem is egészségügyi profilú cég.

Némi további kutatás, illetve a Hír Tv oknyomozása leleplezte a tragikomikus és egészen hihetetlen megoldást: a három település illetékes országgyűlési képviselői, három ismert fideszes gazdasági kavaróember – Mengyi Roland, Simonka György és Varga Gábor – egymás mellett és mögött ültek a Parlamentben. Márpedig Mengyi bíróságig jutó gazdasági büntetőügyében is főszereplő volt a Public Sector. Ezért lehetett, hogy ugyanazt a három – Hadházy szerint más pályázatok esetén is egymással összejátszó – céget hívták meg egymástól és Budapesttől távoli települések önkormányzatai.

Hadházy a korrupciós ügyeket kiteregető, Korrupcióinfó nevű sajtótájékoztatóinak egyikén korábban arról beszélt Simonka Györgyöt és a Public Sector Kft.-t emlegetve, hogy

1.) A körzet képviselői kézivezérlik még a pár milliós uniós pénzek költését is, ők irányítják az önkormányzatok közbeszerzésein a meghívott ajánlattevők kilétét. Erre objektív és megdönthetetlen bizonyíték került elő.

2.) A Simonkához és családjához köthető cégek legalább tíz alkalommal a Simonkához és családjához köthető cégeket bíztak meg kamu közbeszerzésen, EU-s pénzből. A legszebb a kétszer húszmilliós dinnyekóstoltatás.

De térjünk vissza a feljelentéshez és a parádés terelő szöveggel lezárt nyomozáshoz! Az ügyben Hadházy 2017. elején tett feljelentést a NAV-nál három bűncselekmény gyanújával:

  1. „Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban”;
  2. „hűtlen kezelés”;
  3. „hanyag kezelés”.

A NAV az ügyet azzal a lendülettel továbbpasszolta a budapesti XIII. kerületi rendőrkapitányságnak, „hatáskör és illetékesség hiányára” hivatkozva.

A rendőrség tényleg el is kezdett nyomozni, hogy három hónappal később, 2017. májusában arra jusson, hogy a versenykorlátozó megállapodás vádja ugyan nem áll meg, viszont arra jutottak, hogy az ügyben költségvetési csalás gyanúja merült fel, amiben viszont mégiscsak a NAV az illetékes nyomozó hatóság, ezért vissza is dobták az adóhivatalnak a nyomozás forró krumpliját. A három, korábban említett település közül ekkor már csak Cece és Lajoskomárom ügyeit vizsgálták.

A NAV tehát 2017. májusában vette át a nem kívánt stafétabotot, hogy végül egy 2018. április 13-i keltezésű dokumentumban tudassák Hadházyval a nyomozás megszüntetésének a tényét. Benne a tényleg zseniálisan levezetett indoklással.

Ami a következőképpen hangzott:

  1. A NAV először tisztázta a tényeket: Cece és Lajoskomárom önkormányzata egy-egy TÁMOP-os forrásból egészségügyi célú uniós támogatást nyert. Mindkét helyhatóság meghívásos közbeszerzést írt ki, amikre ugyanazt a három céget hívták meg, amik közül ugyanaz, a Public Sector Kft. nyert.
  2. Az eljárások közben mindkét helyen bizonyított szabálytalanságokat követtek el, például csaltak a szűrővizsgálatok jelenléti íveivel: Cece 200 lakos után vett fel pénzt, miközben igazából 100 lakost szűrtek csak.
  3. Az egyik leleplezett stikli az volt, hogy a győztes Public Sector Kft. pontosan ugyanazt a „szív- és érrendszeri betegklub módszertant” adta el mindkét önkormányzatnak, ugyanazon a napon kiküldve a számlát és megírva a teljesítésigazolást. A módszertan kidolgozásáért mindkét helyen ugyannyi órabért, összesen 198-198 ezer forint plusz áfát számoltak el.
  4. Ugyanezt művelték a két település egészségfejlesztési irodájának működési rendjével, ami szintén egy írott tanulmány. A NAV leírja, hogy betűre ugyanazt adták le mindkét helyen, egyetlen ábra eltéréssel, ugyanazon a napon kiállítva a két számlát, ezúttal jóval nagyobb összeget, bruttó 2 millió 242500 forintot számlázva duplán.
  5. A NAV leírta, hogy az eljárásokban közreműködő szervezet, vagyis az ESZA Kft. is szabálytalannak találta a fentieket, annyira, hogy rá is pirított a településekre, amelyek ráadásul elismerték, hogy jogosulatlanul vettek föl támogatási összegeket, amiket vissza is fizettek. Vagyis a csalások miatt kézzelfogható kár is érte a településeket.
  6. Most jön a csattanó, vagyis annak a megmagyarázása, hogy mindez miért a nyomozás lezárását és nem a folytatását indokolja. Miután a NAV levezette, hogy minden kétséget kizáróan történtek csalások és dupla kifizetések az ügyben, az indoklás zárlatában leszögezi: az szerintük önmagában NEM bűncselekmény, ha valaki betűre ugyanazt a módszertant és működési rendet adja le két megrendelőnek. A számlákon szereplő munkaórák elszámolás miatt viszont TÉNYLEG felmerülhetne bűncselekmény gyanúja. A NAV pontosan le is írta, hogy mikor lenne az ügy bűncselekmény. Akkor, ha sikerült volna megállapítaniuk, hogy Public Sector Kft. valójában nem fordított annyi munkaórát a tanulmányokra, mint amennyi a két falunak leadott elszámolásokon szerepel. (És ami, ezt én teszem hozzá, eléggé életszerű annak a fényében, hogy deklaráltan ugyanazokat a szövegeket adták le. ) Csakhogy a NAV szerint „az idő múlása miatt” ma már képtelenség megállapítani, hogy ténylegesen hány órát fordítottak a dokumentumok elkészítésére, így „nem lehetséges (...) kétséget kizáróan igazolni azt, hogy a Public Sector Kft. részéről a számlákon, teljesítményigazolásokon megjelölt munkaórák valótlanok”.

Ez annyira jó, hogy hadd foglaljam össze még egyszer: a NAV nyomozói hivatalos papírt adtak arról, hogy szerintük képtelenség kimondani egy órabérben dolgozó cégről, hogy hamis számokat vallott be, ha az a cég szó szerint ugyanazt az írásos munkát adta le két megrendelőnek, egyidőben, úgy, hogy azok tartalma megegyezett, és a cég pont ugyanannyi munkaórát számolt el mindkettőre. Vagyis a NAV szerint nem kizárt, hanem komolyan vizsgálandó, reális lehetőség, hogy a Public Sector előbb megírta a tanulmányt X munkaóra alatt, majd újra nekiült, és megint pont ennyi időt fordítva a munkára, megint megírta a szöveget, ami tiszta véletlenül pontosan megyezett az előzővel.

Ennél csak az viccesebb, hogy a fentieket tartalmazó abszurd dokumentum végére Hadházy első indulatában azt firkálta rá tollal, hogy

„A JÓ MOSZKVAI NÉNIKÉDET”.

Az LMP-s politikus szerint mégsem ez a humoros indoklás a legdurvább, hanem az, hogy egyik nyomozás sem érintette a lényeget, vagyis azt, hogy itt jó eséllyel politikusok avatkoztak bele EU-támogatások elosztásába és független települések közbeszerzési eljárásaiba. Hadházy szerint ez a több korruciógyanús ügyben is tapasztalt magyar hivatalos hozzállás az, amit most megelégelt az EU.

A végére pedig ideteszem a NAV indoklását, az ínyencek kedvéért:

korrupőció simonka györgy mengyi roland eu-s pénzek hadházy ákos

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.