Bár Magyarországra nem jellemző, hogy olyan egyszerűen a vádlottak padjára lehetne rángatni a kormánypárti politikusokat, a korrupciós ügybe keveredett Mengyi Roland pénteken mégis arról beszélt a bíróság előtt, hogy valami hatalmas félreértésről lehet szó. Szerinte az ügy többi vádlottja csak ezért tett rá terhelő vallomást, mert szabadulni akartak az előzetesből. 

Voldemort és az alkotmányos költség

Mengyi Roland és társai ellen már szerdán kezdődött a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken. A Fidesz országgyűlési képviselőjét azzal vádolják, hogy 2015-ben megígérte két tiszaújvárosi vállalkozónak, hogy ha megfizetik neki a kétszer 5 millió forintos „alkotmányos költséget”, elintézi, hogy külön rájuk írjanak ki egy 500 milliós, szociális szövetkezeteknek szóló uniós pályázatot. 

Mengyi Roland csak tavaly októberben vált az ügy gyanúsítottjává, miután a parlament ellenszavazat nélkül felfüggesztette a mentelmi jogát. A képviselőt és társait különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetéssel és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel vádolják. Mengyi a hatodrendű vádlott az ügyben.

 A két pályázni akaró vállalkozót, E. Zsoltot és B. Tibort az egyik ismerősük, K. Péter kötötte össze Mengyi Rolanddal. A vallomásuk szerint Mengyi megígérte nekik, hogy el tudja intézni, hogy nyerjenek, de a támogatás 50 százalékát vissza kell osztaniuk. Kérték azt is, hogy Mengyi Roland nevét semmi esetre se ejtsék ki, E. Zsolték ezért találták ki a Voldemort nevet, mert ebben a történetben a képviselő volt az, akit nem lehetett a nevén nevezni.  

A vallomások szerint Mengyi azt mondta nekik, hogy előszört 5 milliót kell fizetni „a döntéshozónak”, hogy „hivatalos útra terelődjön az ügy”. A képviselő azt mondta,„vagy így, vagy sehogy”. A másik 5 millió pedig azért kell, hogy biztosan  kiírják a pályázatot. 

Az első 5 millió forintot nem sokkal később átadták a Mengyi barátjának, K. Péternek. Azt sem E. Zsolt, sem B. Tibor nem tudta megmondani, hogy pontosan melyik döntéshozóknak ment volna a kenőpénz, K. Péter csak annyit közölt velük, hogy Budapestre viszi.

Mengyi adott 5 millió forintot a barátjának, de meg sem kérdezte, mire kell

A hétfői tárgyaláson a bíró ismertette K. Péter korábbi vallomásait, amelyekből kiderül, hogy a férfi, aki Mengyi barátjának tartja magát, 

az alkotmányos költségnek nevezett kenőpénz kizsarolását teljesen magára vállalta. 

Állítása szerint csak hazudott E. Zsoltéknak arról, hogy a pénz a döntéshozóknak kell, valójában csak saját zsebre akart dolgozni. K. Péter állításai teljesen szemben állnak E. Zsolték valllomásaival, akik arról beszélnek, hogy személyesn Mengyi kérte a pénzt.

Ugyanakkor K. Péter verziója szerint Mengyi nemhogy alkotmányos költséget nem kért, de az összegről sem tudott. K. Péter csak annyit mondott a képviselőnek, hogy munkadíjat fog kérni a közvetítésért. 

A helyzet akkor durvult el közöttük, amiko 2015 végén kiderült, hogy E. Zsolték elbukták a pályázatot. Mindenképpen vissza akarták kapni az 5 milliós alkotmányos költséget K. Pétertől. K. Péter pedig nagy gondban volt, mert a pénz már nem volt meg, ezért kölcsön kellett kérnie. 

A vallomása szerint Mengyi Roland segítette ki. Azonban az átadásnál a NAV nyomozói letartóztatták őket, az összeget pedig lefoglalták.  

Pénteken a bíróság előtt Mengyi Roland azt állította, hogy amikor a barátja 2015 decemberében kölcsönkért tőle 5 millió forintot, fogalma sem volt abbból akarja visszafizetni a kizsarolt pénzt E. Zsoltéknak. 

A kölcsönről elismervényt sem írtak, a fideszes képviselő szerint erre azért nem volt szükség, mert nagyon jó barátok, és annyira bíztak egymásban. A bírónak elismerte, hogy logikus lett volan rákérdezni egy ilyen nagy összegnél, de a kapcsolatuk miatt erre nem került sor. Mengyi szomorúen jegyezte meg, hogy K. Péter az 5 milliót azóta sem adta meg neki. 

Azért beszélnek korrupcióról, mert nem értik a rendszert

E. Zsoltéknak vallomása szerint a feltételek közben úgy alakultak, hogy győzelem esetén a támogatás 90 százalékát kellett volna visszacsorgatniuk Mengyiéknek. A vallomásában E. Zsolt elmondta, hogy bár a visszaosztási arányt felháborítónak tartotta, ugyanakkor nagyon csábító volt, hogy cserébe Mengyi hosszú távú együttműködést ígért. Mivel a pályázati rendszerben bennragadt pénzekről volt szó, 2015. végén az is világos volt számukra, ha nyernek, az idő rövidsége miatt csak papíron tudják teljesíteni a feltételeket.

Az első tárgyaláson csak B. Szilvia, a pályázatot intéző Public Sector Consulting pályázatírója tett vallomást a bíróság előtt. Arról beszélt, hogy E. Zsolték csak azért beszéltek 50, illetve 90 százalékos visszaosztásról, mert teljesen félreértették a rendszert, és nem voltak tisztában a pályázati és közbeszerzési szabályokkal.

B. Szilvia szerint azt hihették, hogy a támogatást ők használják fel, pedig ezt ki kell szervezi a szolgáltató cégeknek. Hangsúlyozta, hogy egyetlen beszélgetés sem volt a visszaosztásról.

Szerinte nem visszacsorgatásról volt szó, hanem egyszerűen csak arról, hogy ilyen arányban kell szolgáltatásokat rendelniük cégektől. E. Zsolték pedig inkább eszközbeszerzésre költötték volna a pénzt. Elmondta azt is, hogy csak azért tettek terhelő vallomást Mengyi Rolandra, mert nem voltak tisztában tisztában azzal, hogy ezek a szolgáltatások milyen előnyökkel jártak volna a szövetkezetek számára. 

Ugyanakkor a pályázatíró elismerte, hogy a cégével ajánlottak volna vállalkozásokat a megvalósításhoz. 

Egy alkalommal pedig Mengyi Roland is említette neki, hogy szeretne részesedni a vállalkozói nyereségből. A felét szeretné.

Mengyi Roland a  bíróság előtt erről azt mondta, hogy itt is félreértésről lehet szó. Szerinte ez legfeljebb úgy hangozhatott el, hogy helyi vállalkozásokat szeretne bevonni a megvalósításba. Később azt nem részletezték, melyik cégekről lett volna szó. 

Elmondása szerint a B. Szilvia arról nem tudott, hogy K. Péter a pályázat kiírása előtt pénzt vett át E. Zsoltéktól. Szerinte szó sincs arról, hogy az Emmi figyelmeztetést kapott volna a NAV-tól. A pályázatot formai hibák miatt utasították vissza.

Ezt árnyalta, hogy a bíró felolvasott az egyik lehallgatási jegyzőkönyből, miszerint B. Szilvia egy telefonbeszélgetésben azzal indokolta a pályázat elvesztését, hogy belső vizsgálat kezdődött az EMMI-ben, középvezetői szinten belenyúltak a folyamatba,a  NAV is vizsgálatot indított, megkeresték az emberüket is. Erre a pályázatíró annyit válaszolt, hogy nagyon szégyellte, hogy elrontották a pályázatot, ezért talált ki ilyesmiket.

Szóval Mengyi Roland és B. Szilvia végig arra alapozták a védekezésüket, hogy

• ez egy teljesen áltagos eljárás volt, és a pályázat előkészítése alatt minden szabályosan zajlott. 
  
• Nem volt szó a pénzek visszacsorgatásáról, ők csak segítette volna azzal, hogy cégeket ajánlanak a megvalósításhoz. 
  
• Azt is állították, hogy az alkotmányos költségnek becézett kenőpénzről egyikük sem tudott, az kizárólag K. Péter magánakciója volt. 
  
• Igaz, később K. Péter Mengyi kölcsönéből fizette vissza a kenőpénzt, de a képviselőnek fogalma sem volt, mire ad 5 millió forintot.
  

Ahhoz képest, hogy Mengyiék teljesen megszokott és szabályos pályázatot emlegetnek, a helyzet közben az, hogy 

• a NAV mégis lehallgatta a résztvevők telefonjait.
  
• 2016-ben két alkalommal is házkutatást tartottam az Emmi uniós pénzekért felelős államtitkárságán.
  
• a Mengyivel egyeztető Köpeczi-Bócz Tamás államtitkárt pedig nem sokkal az ügy nyilvánosságra kerülése előtt kirúgták. 

Ezekre a körülménykre Mengyiék sem kerestek választ. Mengyi szerint a vádlottak azért tesznek rá terhelő vallomást, hogy valamit nagyon félreérthettek az ügyben szakmailag. Talán a fogvatartásból akartak szabadulni, amikor vallomást tettek ellene. A képviselő szerint a legnagyobb probléma az, hogy ebben a kecskeméti nyomozó hatóság közre is működött. Vagyis neki itt kell állnia a vádlottak között.

A Voldemort-ügy tárgyalása októberben folytatódik. Akkor tanúként meghallgatják Köpeczi-Bócz Tamást is, aki a államtitkárként a pályázatot intézte.