Nagyjából 53 tonna mikroműanyag - a kutatók az öt milliméternél kisebb átmérőjű műanyagrészecskéket vizsgálták - van a svájci természetvédelmi területek ártéri talajának felső öt centiméterében.

Az óceánok és édesvizek műanyag-szennyezettsége ma már jól ismert jelenség, az azonban nem tisztázott, hogy a probléma milyen mértékben érinti a talajokat.

Az egyetem földtani intézetének szakemberei egy új mikroszkópos módszert kifejlesztve azonosították és számszerűsítették az ország különböző védett övezeteinek 29 ártéri talajában lévő mikroműanyag-szemcséket.

"Annak ellenére, hogy természetvédelmi területekről van szó, a vizsgált talajok 90 százalékéban kimutattuk a mikroműanyagok jelenlétét" - jegyezte meg az egyetem közleményében Moritz Bigalke, a tanulmány társszerzője.

A mikroműanyagok többségét nagyobb műanyaghulladékok közelében találták, ami azt sugallja, hogy a műanyagszemcsék valószínűleg a nagyobb hulladékok lebomlásából származnak. Néhány esetben azonban elszigetelten is találtak mikroműanyagokat a kutatók jóval távolabbi, hegyekkel borított területeken, ami pedig arra utal, hogy a szél hordta oda a szennyező anyagokat.

A kutatók számára az egyértelművé vált, hogy "minél több ember él egy adott területen, annál szennyezettebb a talaj".

A szakemberek "aggasztónak" nevezték az eredményeket, mivel bizonyítékok támasztják alá, hogy a mikroműanyagok ártalmasak, vagy akár halálosak is lehetnek a talajok termőképességében kulcsszerepet játszó földigilisztákra nézve. (MTI)