Tüntetőktől körülölelt parlamentben alakult meg az új országgyűlés

Kedden délelőtt a Himnusz eléneklésével kezdődött az új Országgyűlés alakulóülése a Kossuth teret biztosító rendőröktől körülölelt parlamentben, amin természetesen Lázár János is részt vett, annak ellenére, hogy a Fidesz-frakció hivatalos fotójához ő nem állt fel a kollégái közé a parlamenti lépcsőre.

Az ülés első felét a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a korelnök, Turi-Kovács Béla vezette. Ő azzal kezdett, hogy az alakuló ülés ünnepélyessége miatt a képviselők próbáljanak meg partnerei lenni egymásnak, de szerinte az, hogy egyes képviselők „idegen hatalmakhoz” nyújtanak be petíciókat, felháborító, nem szabadna sem tenni, sem megengedni. Azt mondta, a választás érvényes és tiszta volt, örömteli üzenete pedig az, hogy a magyar vidék egyfelé szavazott.

Fotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA

Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke is beszámolt a bizottság tevékenységéről. Patyi a beszámolóját írásban nyújtotta be, és javasolt több törvénymódosítást is, amikkel szerinte egyértelműbbé lehetne tenni a választások jogszabályi környezetét. Nem utalt rá konkrétan, de jó eséllyel a levélben leadott szavazatokkal kapcsolatos problémákra utalt, amikkel kapcsolatban még Orbán Viktorral is véleményütközésbe került az NVB, a Kúria, de még az Alkotmánybíróság egy része is. Patyi szerint az NVB nem talált olyan hibákat, jogsértéseket, amik alapján az eredményt ne lehetett volna megállapítani.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona a beszámolójában szintén javaslatokat ismertetett, szeretné például, ha meghosszabbítanák a választási időszakot annak érdekében, hogy a távolról feladott levélszavazatok is időben visszaérkezzenek. Szerinte ugyanis majd 4900 szavazat nem érkezett vissza időben. Pállfy szintén javasolta, hogy törvényben kellene szabályozni, milyen borítékban lehet visszaküldeni a szavazatokat, és mi számít lezárt borítéknak, valamint keményebben fel kellene lépni az ajánlóívek hamisítása ellen is. Külön beszél arról, mekkora gondot jelent már 2 választás óta, hogy az átjelentkező szavazók urnazárás után is sorban állnak több helyen, és addig nem lehet közölni az eredményeket. Pállfy szerint most is voltak apróbb eljárásbeli hibák, de ezeket jogorvoslati eljárások keretében kijavították.

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Az alakuló ülésen ezután mandátumvizsgálat és eskütétel kezdődött, ezidőtájt azonban a Kossuth téren posztoló rendőrök

váratlanul beengedték a környező utcákban várakozó tüntetőket, akik be is tódultak a térre a parlament keleti főlépcsőjéhez.

A parlamentet továbbra is rendőrsorfal védte, a rendőrök kb. 5 méternyire álltak az épülettől, annál közelebb nem engedték az embereket. A tüntetők azt skandálták, hogy 

Fotó: Halász Júlia/444

Fideszmaffia.

Közben egy nemzeti színű szalaggal próbálták körbevenni a parlamentet. Tudósítóink szerint a téren délelőtt 11-kor nagyjából 500 demonstráló lehetett.

Turi-Kovács Béla 11 után nem sokkal megállapította az Országgyűlés határozatképességét, majd a képviselők el is fogadtak egy határozatot, amivel elfogadták a képviselők és szószólók névsorát, amit Dúró Dóra és Ungár Péter korjegyzők olvastak fel.

A képviselők ezután letették az esküjüket. Erre bejöttek a DK képviselői is, akik az ülésen amúgy nem vettek részt. Az eskü szövegéhez ők az alábbiakat tették hozzá:

„Minden törekvésemmel azon leszek, hogy helyreállítsuk a Köztársaságot, és új demokratikus Alkotmányt adjunk a Hazának.”

Hadházy Ákos nem tette le az esküt sem, Turi-Kovács ki is jelentette, hogy vele szemben a Házszabálynak megfelelően kell eljárni.

Áder János beszédét azzal kezdte, hogy a választók döntöttek, ezt a döntést pedig mindenkinek tiszteletben kell tartani, ugyanis ez a demokrácia lényege. A választár eredménye világos, egyértelmű és jogilag megkérdőjelezhetetlen, a kormány legitimációja vitán felül áll - mondta.

A köztársasági elnök javasolta, hogy a törvényalkotási bizottság tekintse át a választási jogszabályokat, és ha szükségesnek látják, tegyenek javaslatokat a módosításukra. Beszélt az 1 százalékot el nem érő nanopártokról is, és a nekik járó támogatásról, és kérdezte a képviselőket, nem kellene-e szerintük kezdeni ezzel valamit és megakadályozni, hogy a demokrácia ünnepéből egyesek üzletet csinálnak.

Szintén elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy bizonyos szavazókörökben az átjelentkezőknek órákat kellett várakozniuk, hogy szavazhassanak. Áder az állam nevében bocsánatot kért azoktól, akiknek ebben volt részük, és köszönte a türelmüket.

Ezek után azt mondta, Orbánt kérte fel miniszterelnöknek és javasolta, hogy a képviselők szavazzanak neki bizalmat.

Áder szerint a rendszerváltás utáni 8. országgyűlésnek már új kérdéseket kell megválaszolniuk, a demokráciát és a független országot ugyanis az előző országgyűlések már megteremtették. 3 új kérdést ajánlott a képviselők figyelmébe:

  1. Milyen Európában szeretnénk élni?
  2. Milyen kihívásokat tartogat Magyarország számára az új gazdasági világrend?
  3. Hogyan tudjuk megőrizni természeti és épített örökségünket unokáink számára?

Majd egy Churchill-idézetet tett hozzá: „Az államférfi a következő nemzedékre gondol, a politikus csak a következő választásokra”.

Aztán beszélt az EU alapító atyáiról, a digitális korról, az okostelefonokról, a hulladékgazdálkodásról, a népességrobbanásról, a vízhiányról, az oktatás és az innovatív vállalkozások támogatásának fontosságáról.

A képviselők ezután titkos szavazással, 35 nemmel 3 érvénytelen szavazattal és 1 tartózkodással házelnökké választotta Kövér Lászlót. Ezután az alelnökökről és a jegyzőkről szavaztak.