Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjújában ment neki a Kúriának, azt mondta, a legfőbb magyar bírói fórum elvett egy mandátumot a Fidesztől. Szombaton erre rátettek még egy lapáttal, Orbán Havasi Bertalan közvetítésében mondta azt a kormánypárti sajtónak, hogy

„Egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba a Kúria, miután elvett egy mandátumot a kormánypártoktól”,

és hogy

„a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához”.

Orbán azért mondta ezt, mert a Kúria hozott egy végzést, miszerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) helyesen járt el, amikor a választás eredményének számításakor nem vette figyelembe azokat a levélszavazatokat, amiket nem a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által rendszeresített válaszborítékban küldtek el a szavazók. A Fidesz értelmezése szerint ezzel jogtalanul fosztották meg őket több mint négyezer szavazattól, ami még egy plusz mandátumot is hozott volna nekik.

Kocsis Máté, a párt új frakcióvezetője hétfőn reggel a Mokkában nyomta ugyanezt, szerinte a fő baj az volt, hogy a Kúria úgy hozta meg ezt a döntést, hogy tudta, ezzel a Fidesznek egyel kevesebb mandátuma lesz (azaz 134 helyett 133, de a kétharmad így is megvan).

Kocsis értelmezése jogi szempontból teljes hülyeség, azzal nem érdemes foglalkozni. A Fideszt képviselő Gulyás Gergely viszont a Kúria előtt értelmes védekezést adott elő, de neki sincs feltétlenül igaza. De a helyzet elemzéséhez a legelejéről kell kezdeni az egészet.

A választás tisztasága szempontjából fontos, hogy a levélben érkező szavazatokat az azokat összesítő Nemzeti Választási Iroda alkalmazottai bontsák fel először. Logikusan ehhez két követelménynek kell teljesülnie:

1. Lezárt borítéknak kell érkeznie az NVI-hez.
2. A borítékon lennie kell valaminek, amit nem lehet sérülésmentesen kinyitni a lezárása után, ez jelzi, ha valaki a lezárás után kinyitotta, majd újra lezárta a borítékot.

A 2013-ban fideszes többség által elfogadott, választási eljárásról szóló törvény világosan ki is mondja, hogy érvénytelen a szavazási irat, ha a válaszboríték nincs lezárva.

Az NVI ezért kitalálta, hogy a választási csomagban kiküldött válaszborítékra rátesz egy piros biztonsági csíkot, ami megsérül a kibontásnál, ezért jól jelzi, ha valaki már belenyúlt a borítékba.

Április 5-én, miután megkezdődött a levélszavazatok összesítése, egy szocialista megfigyelő szólt az NVB-nek, hogy a szavazatszámlálók érvényesnek tekintik azokat a szavazatokat is, amik egyértelműen már felbontott borítékban érkeztek az NVI-be, ahogyan azt a biztonsági csík sérülése jelezte is. Az NVB úgy döntött, hogy ez jogellenes, csak az a szavazat az érvényes, amelyik borítékán ép a biztonsági csík, mikor megérkezik az NVI-hez.

Ahogy az Így írnánk mi jogi szakblog is kiemeli, a Fidesz ekkor nem kért jogorvoslatot, így a döntés jogerős lett, ezután az NVI érvénytelennek címkézte a sérült biztonsági csíkos borítékokban lévő szavazatokat is, és azokat is, amik ugyan zárt, de biztonsági csík nélküli borítékban érkeztek. A Fidesz megfigyelője ez ellen kifogással élt, az NVB azonban egyhangúlag (tehát a fideszes delegált és az Orbánnal bratyizó Patyi András elnök szavazatával) utasította ezt el. A Fidesz ekkor sem fordult jogorvoslatért a Kúriához, bár megtehette volna.

Az NVB végül közölte a választás hivatalos eredményét, amit a fentiek szerint jogerős döntések alapján határoztak meg,

ezt viszont megtámadta a Fidesz a Kúrián.

Gulyás Gergely a Fidesz képviseletében azzal érvelt, hogy a választási eljárásról szóló törvény nem mondja ki, hogy a biztonsági csíkkal nem rendelkező, sima borítékban visszaküldött szavazat érvénytelen, ezért az NVB jogellenesen korlátozta a választójogot egy olyan szempont alapján, amit a törvény nem tüntet fel érvénytelenségi indokként. A törvény ugyanis csak annyit mond, hogy a szavazat érvénytelen, ha a válaszboríték nincs lezárva. Márpedig a Fidesz által megmenteni óhajtott szavazatok lezárt borítékban érkeztek, csak biztonsági csík híján azt nem lehet tudni róluk, kinyitották-e már őket az NVI-be érkezésük előtt.

A Kúriát ez nem győzte meg, és megállapították, hogy az NVB helyesen járt el, tehát az NVI hivatalos válaszborítékától eltérő borítékban visszaküldött szavazat érvénytelen.

Az ügy ezután került az Alkotmánybíróság elé, a testület viszont visszautasította a Fidesz beadványát, mondván, az, hogy mi a lezárt boríték és mi nem az, nem alkotmányossági kérdés, csak egy ténykérdés, ezt eldönteni a jogalkalmazó feladata.

Orbán az Alkotmánybíróság végzésére hivatkozott, amikor a Kúriát szidta, azt a látszatot keltve, mintha az Alkotmánybíróság a Fidesznek adott volna igazat. Ez nem így történt, de az tény, hogy az Alkotmánybíróság végzése bizonyos pontokon egyetértett Gulyás Gergely érvelésével, elismerve, hogy a törvény nem eléggé pontos a boríték használatát illetően.

Az Alkotmánybíróság végzéséhez a szintén a Fidesz által jelölt és megválasztott alkotmánybíró, Stumpf István párhuzamos indoklást fűzött, ami már sokkal érdekesebb. Stumpf azt írja, az Alkotmánybíróság igenis megvizsgálhatta volna érdemben az ügyet, az ugyanis szerinte igenis jogkérdés. Szerinte azonban a választási eljárásról szóló törvény alapján nyilvánvaló, hogy csak az NVI által biztosított hivatalos borítékban visszaérkező szavazatokat lehet érvényesnek tekinteni.

Stumpf azt mondja, a törvény előírja, hogy a szavazási csomagban kell lennie egy díjmentesen feladható válaszborítéknak is. A későbbiekben pedig a törvény minden esetben határozott névelővel utal a válaszborítékra, például így:

„A lezárt belső borítékot és a kitöltött azonosító nyilatkozatot a választópolgár a válaszborítékba zárja.”

Stumpf érvelése szerint ezzel a törvény egyértelművé teszi, hogy nem akármilyen válaszborítékban rendeli visszaküldeni a szavazatot, hanem abban, amit az NVI kiküldött. Ezen kívül más törvény is előírja, hogy a szavazási csomaggal az NVI-nek küldenie kell egy díjmentesen visszaküldhető borítékot, ez pedig nem valami úri hóbortja az Irodának, hanem arra utal, hogy a szavazatokat ezekben a borítékokban kell visszaküldeni.

Abban tehát akár igaza is lehet a Fidesznek, hogy a válaszborítékról szóló részek nem eléggé konkrétak a választási eljárásról szóló törvényben, igaz, azt a törvényt is ők írták. Ha ez igazán zavarná a kormánypártot, akár a héten benyújthatnának egy módosítóindítványt a parlament elé, és átírhatnák a törvényt, hogy mindenki számára számára (még saját maguk számára is) világos legyen. Orbánék azonban egyelőre inkább a migrációval kapcsolatos alkotmánymódosítással meg az idióta STOP Soros törvénnyel vannak elfoglalva.

Kétségtelen, hogy a Fidesznek mindig jól jön, ha el tudják hitetni az emberekkel, hogy támadás alatt állnak, és mindenki ellenük fogott össze. Ez az ügy kapóra jön nekik ebben. Ezen kívül jól rákontrázik az ellenzéki pártok választási csalással kapcsolatos vádjaira is. A Fidesz most azt játssza, hogy ha történt is csalás, mindenképp ők vesztették a legtöbbet.

De Orbán szavai nemcsak a választás tisztaságába vetett bizalmat ássák alá még az eddigieknél is jobban, de azért sem elegánsak, mert a hatalmi ágak szétválasztásának elve a hagyományos nyugati demokráciákban nem igazán teszi lehetővé, hogy egy hatalomban lévő miniszterelnök ilyen élesen bírálja a legfőbb bírói szerv döntéseit. A miniszterelnöknek ugyanis nem minősíteni, hanem betartania kell ezeket.

Orbán emellett a sokak által várt bírósági átalakításnak is próbálhat megágyazni. A 444 is több cikkben számolt be róla, hogy több bíró úgy tudja, a kormány még keményebb politikai irányítás alá készül vonni a bíróságokat. Erre egyébként a Fidesz holdudvarában lenne is igény, az Echo TV-n például hónapok óta visszatérő program, hogy ha Magyarországon olyan bírói döntés születik, ami a Fidesznek és/vagy a kormánynak nem tetszik, Bayer Zsolt és barátai perceken át felháborodottan hápognak azt kérdezgetve, hogy meddig tűrjük még ezt.