Megszűnhet az Országos Bírósági Hivatal, minisztériumi irányítás alá kerülhet az igazságszolgáltatás

A kétharmados választási győzelem után jelentős átalakításokat tervez az igazságszolgáltatásban a Fidesz, ahol még 8 éves kormányzás után is születtek a központi politikai akaratot figyelmen kívül hagyó döntések.

Az már lassan kész tény, hogy az OBH megszűnik és az Igazságügyi Minisztérium alá tagozódunk be - így beszélt a tervezett átalakítások legfontosabb eleméről az egyik forrásunk.

Az OBH azaz az Országos Bírósági Hivatal, a magyar igazságszolgáltatás irányító szerve, amit 2012-es alapítása óta Handó Tünde vezet. Az OBH dönt például a bírósági vezetők kinevezéséről és a bíróságok ügyelosztási rendjéről is, így közvetve arra is befolyásuk lehet, hogy egy-egy ügyet melyik bíró tárgyalja. Nem nehéz elképzelni, hogy a politikai szempontból érzékeny ügyekben milyen fontos szerepe van az OBH függetlenségének, hogy még véletlenül se érvényesíthesse a befolyását a kormány a bíróságokon.

Az OBH, illetve a szervezetet vezető Handó Tünde az elmúlt években többfrontos háborúba bonyolódott. Egyik oldalon több-kevesebb sikerrel próbálta visszaverni a kormány központosító törekvéseit, és ezzel nem szerzett magának barátokat a Fidesz környékén, közben pedig megromlott viszonya az általa irányított szervezettel.

A bírósági legendák szerint viszont Handó kimondottan jó viszonyt ápol Lévai Anikóval, Orbán Viktor miniszterelnök feleségével, van, aki ennek tulajdonítja, hogy a bírói szervezeten belüli népszerűtlenség és a kormánnyal időnként felvállalt konfliktusok ellenére is a helyén maradhatott.

Az pedig 2016 nyara óta biztosan tudható, hogy a kormány nagyobb befolyást szeretne az igazságszolgáltatásban. Akkor különbíróságot hoztak volna létre a politikailag kényes ügyeknek, miután ez nem sikerült, a bírói kinevezési szabályokat kezdték babrálni, hogy saját embereiket hozzák helyzetbe.

Az OBH megszüntetése, és az igazgatási feladatok átszervezése az Igazságügyi Minisztérium alá teljesen egyértelműen növelné a kormány befolyását a bíróságokon. Van olyan forrásunk, aki szerint ez még nem egy lefutott ügy, Handó próbálja megtorpedózni a dolgot. Arról is hallottunk pletykákat, hogy az igazságszolgáltatásban Gulyás Gergely miniszteri kinevezését várják (van, aki szerint a jelenlegi miniszter, Trócsányi László már nem lesz benne az új kormányban, van, aki azzal számol, hogy egy év múlva távozik). Akik Gulyást várják, azzal érvelnek, hogy ő még a mérsékeltebb fideszes politikusok közé tartozik, így a személye talán valamennyit tompít majd a kormány hatalmát növelő átszervezés miatt várható nyugati reakciókon.

Az igazságszolgáltatás ügyében egyébként eddig is óvatosabban mozgott a kormány, mint más területeken. A 2016-os különbíróságos tervek elbukása körül például többen német nyomásgyakorlást is emlegettek. Az erről szóló elméletek szerint a Magyarországon aktív nagy német vállalkozások biztosak akartak lenni benne, hogy ha valaha jogvitájuk támad a magyar kormánnyal, akkor tisztességes bírósági eljárásban döntenek majd az ügyükben, ezért ellenezték a politikailag elfogultnak gondolt különbíróságok létrehozását, és lobbijuknak szerepe is volt benne, hogy a Fidesz akkor elengedte az ötletet.

Több forrásunk is hallott arról, hogy a bírák nyugdíjazási szabályain is változtatnának. Ezt azért lehet érdekes, mert a régebben szolgáló, idősebb, tapasztaltabb bírákra talán nehezebben erőszakolható rá külső akarat. Ha közülük minél többet sikerül levenni a pályáról, akkor a helyükre már a kormányhoz hűségesebb emberek kerülhetnek. Erre ment ki már a tavaly év végén módosított pályázati és összeférhetetlenségi szabálymódosítás.

Miközben a kormány nekiülne lenyomni a független bíróságokat, Handó a másik fronton is háborúzik. Ma reggel az Országos Bírói Tanács (OBT) négy tagja jelentette be a lemondását, a mozgások mögött többen Handó szándékait sejtik.

Idén januárban Handó kritikusai is bekerültek az OBT-be, egyre nyilvánvalóbb volt a vele szembeni elégedetlenség a testületben, aminek az OBH-nál kisebb, de még így is jelentős befolyása van az igazságszolgáltatásban. Egyes értelmezések szerint a mostani lemondások célja az lehet, hogy elbizonytalanítsa az OBT megmaradt tagjait: ha korábban a reformokra nyitott emberek "feladják" a küzdelmet és lemondanak, akkor lehet, hogy nincs is értelme, nem is nyerhető a harc. Ebben a narratívában párhuzamosan azért is jól jöhet Handónak, ha az OBT körül "helyzet van", instabilnak látszik a testület, mert így nehezebb hatásköröket az OBH-tól oda átcsoportosítani, ami szintén szerepelhet a kormány tervei között, ha megszüntetik az Országos Bírósági Hivatalt.