• Miniszteri rendeletben változtatta meg a bírák kinevezésének szabályait a kormány november elején.
  
• Az új rendszer megnyitja a kapukat a kormány közeléből érkező bírójelöltek előtt.
  
• Ezzel egy időben pedig félreállítja az útból az eddig akadékoskodó bírákat.
  
• Jövőre 200 új bírát vehetnek fel, már az új szisztéma szerint.
  

Nagyon sok külsős jelentkezik, de egy sem jut be

- ezt néhány hete mesélte az új bírák kinevezésének menetéről G., aki jól ismeri a magyar igazságszolgáltatás működését. Akkor még nem tudta, hogy néhány napon belül át fogják rendezni a bírák kinevezésének szabályait, éppen a "külsősök" érdekében. Eddig a régebbi bírák tudták megakadályozni, hogy kívülről ejtőernyőzzenek kormányközeli embereket a rendszerbe, de a felvételi szabályok megváltoztatásával most zárójelbe tették ezt a lehetőségüket.

A bírák érdekképviselete most nyíltan tiltakozik, arról beszélnek, hogy alapjaiban változik meg, kiből lesz bíró.

Lepontozták, akit politikai jelöltnek gondoltak

Magyarországon nagyon sokáig leginkább úgy lehetett bíró valakiből, hogy elvégezte a jogi egyetemet, aztán évekig dolgozott bírósági titkárként, és ha jól teljesített, akkor ezek után kinevezték bírónak. Egy pályázaton kellett indulnia a bíró székért, pontokat kapott a szakmai tapasztalatára, tudományos munkájára, nyelvtudására, és a legtöbb pontot gyűjtő jelölt kapta a megbízást. Törvény nem tiltotta ugyan, hogy más jogászok is jelentkezzenek, például olyanok, akik egy minisztériumban dolgoztak előtte jogi előadóként, de az ilyen "külsős" jelölteknek nagyon kevés esélye volt bejutni.

G. mondata erre vonatkozik, hogy az elmúlt hónapokban sok ilyen "külsős" jelentkező volt, de nem jártak sikerrel. A bejutásuknak eddig két akadálya volt.

A pontrendszerben a bírósági titkárként ledolgozott idő érte a legtöbbet. Hiába dolgozott valaki jogászként máshol, mondjuk egy kormányhivatalban, a bírói pályázatnál hátrányból indult. A másik, ennél is fontosabb tényező a jelöltet meghallgató, régi bírókból álló tanács véleménye, és az általuk adott pontok. Ha ők nem támogattak valakit, akkor abból nagyon nehezen lett bíró, és egészen a közelmúltig ők voltak azok, akik lepontozták a kormány közeléből érkező jelölteket.

A mostani változtatás legfontosabb része az, hogy a bíró tanács által adható pontok mennyiségét felezték le, miközben a közigazgatási tapasztalatért adható pontok mennyiségét megemelték.

Mostantól hiába próbálnák a régebbi bírákból álló tanácsok megakadályozni, hogy a kormány ejtőernyősei bejussanak az igazságszolgáltatásba, a pontrendszer átalakítása miatt erre kevesebb lehetőségük lesz.

Az új emberek nem tesznek jót a függetlenségnek

Ahogy a cikk elején idézett G. is említette, az utóbbi időben nagyon sok külsős tűnt fel a bíróságok körül. A kormánynak kimondott célja lett, hogy a közigazgatásból, minisztériumokból, kormányhivatalokból érkező embereket vigyen be az igazságszolgáltatásba. A fideszesek azzal érveltek, hogy a bíróságokon szükség van speciális, közigazgatási tapasztalatra, ettől jobb lesz az ítélkezés. Az igazságszolgáltatáson belül közben attól tartanak, hogy a kormány lojális embereket akar a bírói székekbe ültetni.

Hogy a közigazgatásból tömegesen érkező emberek nem tennének nagyon jót a bíró függetlenségnek, még a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal is felvetette,

pedig Handó Szájer József fideszes EP képviselő felesége, Lévai Anikó jó barátja, aki nehezen vádolható ellenzéki elfogultsággal. Az igazságszolgáltatáson belül mások is osztották Handóék aggodalmait, olyanok is, akik egyébként szinte sosem értenek egyet vele.

Nem jött be a frontális támadás, úgyhogy kitaláltak egy csavarosabb tervet

A kormány először tavaly nyáron próbálta lenyomni az igazságszolgáltatást. Akkor különbíróságokat hoztak volna létre, hogy ott döntsenek a Fidesz számára fontos gazdasági és politikai ügyekről. A dologból nagy botrány lett, és látszólag vissza is léptek a tervetektől. 

Idén már sokkal óvatosabban, három különböző ponton nyúltak a rendszerhez, hogy keresztül tudják vinni az akaratukat.

Először nyár elején kiderült, hogy a szervezeti átalakítások miatt 200 új bíróra lesz szükség. A felvételi rendszer változtatásáról itt még nem volt szó, csak arról, hogy új emberek kellenek.

A második körben, két hónappal később az került nyilvánosságra, hogy változtatnak a pontozási rendszeren, de akkor még "csak" a közigazgatásból érkező jelöltek felpontozása merült fel. Akkor egy belsős forrásunk még éppen arról beszélt, hogy

„a pályázatokra továbbra is döntő befolyása marad a belsősökből álló bírói tanácsoknak, ahol 20 pontot lehet szerezni. Ez ellensúlyozhat bármilyen kivételezést, amit a kormány oldaláról beépítenének a rendszerbe.”

Ezután jött november elején a harmadik igazítás, ami visszavágta a tanácsok által adható pontok mennyiségét, pont azért, hogy ezek a belsős testületek ne tudjanak egyensúlyként működni a rendszerben.

Egy napot adtak, aztán ledarálták a régi rendszert

Az igazságszolgáltatás a legritkább esetben keresi a konfliktust a politikával. Ha valóban független az ítélkezés, akkor az néha úgyis sérteni fogja a kormány érdekeit, ezért teljesen kontraporduktív belemenni egyéb, elkerülhető konfliktusokba.

Éppen ezért van jelentősége, hogy például a Magyar Bírói Egyesület most nyilvános állásfoglalásban megy neki a kormány változtatásainak. Azt írják, hogy

• az új rendszer alapvetően változtat a pályázatok rangsorolásán;
• lényegesen korlátozza az eddig meghatározó bíró tanácsok jogosítványait;
  
• lehetetlenül rövid volt az idő az egyeztetésre;
  
• nem vették figyelembe a bírák szempontjait;
  
• és érthetetlen számukra az egész eljárás.

Más mellett az szerepel a közleményben, hogy

„a 2017. október 26-án kelt meghívóban az IM az OBH, a Kúria és az OBT elnökét, az érintett bírói érdekképviseleti szervek vezetőit 2017. október 27 - napjára (!) szakmai egyeztetésre (...) a tervezet megismerésére biztosított és megalapozott észrevétel előterjesztését lehetetlenné tevő rövid idő, majd a módosító rendelet napokon belül történő kibocsátása megkérdőjelezi a szakmai egyeztetés komolyságát.”