Újra megpróbálhatják felhígítani a bírói kart

„Több mint száz új bírót is előrevetít az OBH elemzése. Felvetetődik a kérdés, vajon a kormányzat nem arra készül-e, hogy a kormányzati szférából érkező bírákkal töltsék fel a közigazgatási bíróságokat.”

Ezt mondta a 444-nek L., aki belülről ismeri a magyar igazságszolgáltatás működését. Szerinte arról lehet szó, hogy a kormány újra megpróbálja legalább részben megcsinálni tavaly nyári különbíróságos ötletét.

Augusztusban az volt a terv, hogy a hatalom számára kiemelten fontos gazdasági, politikai ügyeket a meglévő rendszerből kiszervezik. Vitás helyzetekben különbíróság döntött volna arról, hogy

  • tényleg „Mészáros Lőrinc” nyerte-e a közbeszerzést;
  • versenyjogi szempontból megvásárolhatja-e Andy Vajna a következő tévéjét vagy rádióját;
  • nyilvános-e, hogy Matolcsy-klánt hogyan tömi közpénzzel a Nemzeti Bank;
  • lehet-e egyes kérdésekről népszavazást tartani;
  • szabad-e a politikai ellenfelek cégeit rommá bírságolni.

A különbíróságokat eltervező javaslatba azt is beleírták, hogy az új szervezet vezetőségének felét direkt nem is bírókból, hanem közigazgatásban dolgozó jogászokból, például kormánytisztviselőkből állítanák össze.

A dologból óriási felháborodás lett, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 32. oldalas elemzésben szedte szét a javaslatot. Többek között azt írták, hogy

„a bírói hatalom (...) a végrehajtói hatalomból érkező nagyszámú szakemberre átruházása a bíróság szervezeti függetlenségének, a jogállamiság alkotmányos követelményének sérülésére hivatkozó kritikai álláspont megfogalmazására ad - kétség kívül nem kevés - alapot.”

Az Alkotmánybíróság végül januárban elkaszálta az egész ötletet.

Politikai vonalról viszont azóta is lehet hallani, hogy a kormány nem elégedett a bíróságokkal, ahol az állampárt számára fontos ügyekben azért születnek néha a hatalom érdekeit keresztező ítéletek.

Az OBH belső anyaga most egy újabb tervezett átalakítás lehetséges költségeit méri fel.

A dokumentumból úgy tűnik, hogy összesen 200 új bíróval és 500 igazságügyi alkalmazottal számolnak.

Ezeknek egy része persze megoldható a szervezeten belüli áthelyezésekkel, de egészen biztosan szükség lenne jelentős mennyiségű új bíró kinevezésére is. Ebben a dokumentumban, szemben a múlt nyári tervekkel, nincs szó explicit arról, hogy kormánytisztviselőkkel kellene feltölteni a bíró kart, de az elmúlt hónapok kormányzati próbálkozási után a szervezetben most is a függetlenség elleni támadás előkészítésére gyanakodnak. 

Annál is inkább, mert a mostani dokumentumban is a közigazgatási perrendtartás barkácsolásáról van szó, és tavaly is ebbel az irányból javasolták az „átalakítást". Ráadásul valamiért úgy akarnak két év alatt 8 milliárd forintot elköltve belenyúlni a rendszerbe, hogy a hivatalosan megszerelni kívánt közigazgatási bíráskodás európai összehasonlításban sem működik rosszul Magyarországon. Áprilisban még a Magyar Idők ünnepelte, hogy másodikak vagyunk hatékonyságban a közigazgatási perekben.