Pontosan tudják, hogy politikai ügyeket tennének a különbíróságok elé

Minden résztvevőnek egyértelmű, hogy a hatalom számára kiemelt jelentőségű politikai, gazdasági ügyek kerülnének a Fidesz különbírósága elé, amit amiről augusztus végén számoltunk be először.

Cikkünk után Lázár János főminiszter szokásos heti sajtótájékoztatóján hülyeségnek nevezte a különbírósággal kapcsolatban megjelent híreket, és úgy csinált, mintha az igazságszolgáltatás élén álló Országos Bírósági Hivatal (OBH) is ugyanazt szeretné, mint ők.

Most megszereztük az OBH összefoglalóját a Fidesz ötletéről, ami 32 oldalon át szedi ízekre a megálmodott különbíróságokat. Lázár nehezen beszélhetett volna félrevezetőbben a kormány terveinek szakmai fogadtatásáról.

"Kiemelt gazdasági, gyakran politikai faktorral is rendelkező ügyek"

Mielőtt belemegyünk abba, hogy az OBH-nak milyen konkrét kifogásai vannak a kormány különbírósága ellen, két körülményt érdemes tisztázni.

Egyrészt az OBH vezetője Handó Tünde, az Orbán-család jó barátja, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége, nehéz lenne őt ellenzéki elfogultsággal vádolni. Ilyen értelemben az ő kritikája súlyosabb, mintha egy MSZP-s képviselő kezdene rettegni a jogállam szétverése miatt.

A másik, hogy az OBH és általában a bíróságok ügyelnek rá, hogy minél kevesebbet politizáljanak, nyilvánuljanak meg politikai ügyekben, pont azért, hogy ne haragítsák magukra a kormányt. Az OBH nem bírálna kemény szavakkal egy ilyen tervet, ha nem érezné feltétlenül szükségesnek, hogy megszólaljon az ügyben.

"Kiemelt gazdasági, gyakran politikai faktorral is rendelkező ügyek kerülnek majd a felsőbíróság elé"

- ezt írja például az OBH, azaz teljesen egyértelműen tisztában vannak vele, hogy mire megy ki az új szervezet létrehozása.

A Fidesz különbíróságán dönthetné el például a választási, közbeszerzési vagy médiaügyi jogvitákat. Itt döntenének az információszabadságos ügyekben, azaz arról, hogy megtudhatják-e az állampolgárok, hogy mire költik az ország vezetői a rájuk bízott közpénzt.

Nem nehéz elképzelni, hogy ez milyen fontos

  • "Mészáros Lőrinc" közbeszerzéseinek,
  • Andy Vajna tévécsatornáinak,
  • vagy a kopasz verőemberek választási ügyeinek szempontjából.

Ezzel kapcsolatban mondta Lázár János múlt csütörtökön, hogy

"kényes politikai ügyek nem tudom szerepelnek-e ezeknek a bíróságoknak az asztalán"

Így néz ki, amikor a kormány és az OBH között "teljes egység van"

Lázár persze nem csak a részletekkel kapcsolatban vetített.


A főminiszter azt mondja, hogy

"Teljes hülyeség, ami megjelent ezzel kapcsolatban nyugodtan mondhatom, teljes egység van az OBH és a kormány között abban, hogy közigazgatási felsőbíróságra szükség van."

Ehhez képest az OBH 32 oldalas elemzésének első bekezdésének utolsó mondata így néz ki.

"Közigazgatási bíráskodás felállítására tehát nincsen szükség, legfeljebb annak továbbfejlesztése kerülhet szóba."

Az igazságszolgáltatásnak nem csak általában van baja a kormány különbíróságos ötletével.

Részletesen leírják, hogy a rendszert 4 éve, 2012-ben alakították át, és azóta jól működik, visszatérő elem az anyagban, hogy egyáltalán nem értik, miért kell hozzányúlni az igazságszolgáltatásnak ehhez a részéhez. Talán ez a mondatuk foglalja össze a dolgot a legjobban.

"Az indokolásban nem találtunk olyan releváns magyarázatot, amely arra adna választ, hogy mi a probléma a fennálló szervezeti keretekkel, miért kell megváltoztatni azt, az új perrendtartás miért ne működhetne a jelenlegi feltételek mellett?"

Lázár egyébként valószínűleg abba kapaszkodik bele, hogy a 32 oldalas kritika 20. oldalának tetején vagy egy sor, ami arról szól, hogy "a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozásának gondolata önmagában üdvözlendő", majd a gondolat azzal folytatódik, hogy "bírósági vélemények szerint azonban aggályos a Közigazgatási Felsőbíróság jogkörének, székhelyének meghatározása, az elnök és bírák kiválasztásának tervezet szerinti menete."

Majd akik döntenek, eldöntik, hogy jól döntöttek-e

A Fidesz különbíróságai nem csak azért problémásak, mert egy rakás kiemelt gazdasági és politikai ügyet bíznak majd rájuk, hanem azért is, mert bírók helyett részben a kormányemberekkel tölthetnék fel a testületet, ők dönthetnének a fontos ügyekről.

Így például a tervezet előírja, hogy a másodfokon eljáró közigazgatási felsőbíróság "bíróinak" fele jöhet csak az igazságszolgáltatásból, a felét pedig a köztisztviselők, kormánytisztviselők közül kell kiválasztani.

"a bírói hatalom (...) a végrehajtói hatalomból érkező nagyszámú szakemberre átruházása a bíróság szervezeti függetlenségének, a jogállamiság alkotmányos követelményének sérülésére hivatkozó kritikai álláspont megfogalmazására ad - kétség kívül nem kevés - alapot."

Ez egy kevésbé kilúgozott nyelven kb. azt jelenti, hogy ha a kormány saját embereivel tölti fel a bíróságokat, akkor azok nem lesznek függetlenek, ha pedig a bíróságok nem függetlenek, akkor nem lehet jogállamról beszélni Magyarországon.

Az OBH azt is felveti, hogy ha közigazgatásából érkező emberek döntenek bíróként közigazgatási jogvitákban, akkor kisebb jelentőségű ügyekben könnyű lesz majd azt mondani, hogy elfogultak az állampolgárokkal szemben a hivatalok javára.

Fontos még ez a kitétel is.

"A bírói hivatásra kellő felkészültséggel nem rendelkezők tömeges belépése a bírósági szervezetbe integritási kockázatot, működési zavarokat hozhat magával. A bírósági szervezetben ugyanis – eltérően a közigazgatástól –, nincs és nem is lehet olyan igazgatási vezető, aki a döntések tervezetét jóváhagyja és ellenjegyzi."

Ezzel valami olyasmit akarnak mondani, hogy a felelősség a jogvitákban döntő bíróké, akiknek a hagyományos értelemben nincs főnökük, aki fogja a kezüket, vagy rábólint a döntésükre, így különösen fontos, hogy aki ilyen pozícióba kerül, az például ellent tudjon állni a korrupciós kísérleteknek.

Választási évben nyúlnak a választási ügyekhez

A 32 oldalas anyag azt is kiemeli, hogy a választási ügyekben is döntő fideszes különbíróság indítását a kormány javaslata 2018. januárjára, azaz pont egy választási évre tervezi

"megvalósítható-e úgy, hogy akár éppen a választási ügyekkel kapcsolatban ne legyen semmiféle fennakadás?"

filozofál az OBH elemzése.

Trócsányi László igazságügyi miniszter egyébként pénteken arról beszélt, hogy nem igaz, hogy pártbíróságokat akarnak létrehozni. Az ellenzéki pártok viszont mintha ezt nem hinnék el neki teljesen, az MSZP el sem ment a témában összehívott pénteki egyeztetésre, az LMP és a Jobbik ugyan ott volt, de közölték, hogy nem támogatják a kormány javaslatát, ami szerintük a bíráskodás politikai befolyásolására futhat ki.

;