Ragadós a lengyel példa, a saját embereit ültetné a bíróságokra a magyar kormány

„A kormányzat nem bírákkal kívánja feltölteni a 2018-tól startoló új bíróságokat, hanem a közigazgatásból érkező, a hatalomhoz lojális hivatalnokokkal.”

Így jellemezte az  Igazságügyi Minisztérium (IM) legújabb javaslatát T., aki hosszú ideje dolgozik a magyar igazságszolgáltatásban. 2018. január 1-től, tehát még a jövő évi választások előtt belenyúl a bírósági rendszerbe a kormány, erről a folyamatról itt írtunk részletesen. Azt eddig nem lehetett tudni, hogy a változtatásokkal egy időben a Fidesz egy miniszteri rendeleten keresztül kísérletet tesz arra, hogy a saját embereit nyomja be az igazságszolgáltatásba.

Minisztériumból jött? Akkor jár a dupla pont!

Az új bírákat pályázati rendszerben, pontszámok alapján nevezik ki Magyarországon. A már bejelentett változtatások miatt 2018. január 1-től relatív sok új közigazgatási bírói álláshely nyílik,

a IM javaslata pedig a pontrendszerbe piszkálna bele, éppen úgy, hogy a kormánynak kedves pályázóknak több esélye legyen a bírói kinevezésre.

Arról van szó, hogy az állami hivatalokból érkező pályázók dupla annyi pontot kapnának a szakmai múltjukra, mint a többiek. Ha megvalósul az igazságügyi minisztérium terve, akkor szakmai előélet alapján egy kormánytisztviselőnek vagy akár hatósági előadónak jobb esélye lehet a bírói kinevezésre, mint egy olyan jelentkezőnek, aki éveken át dolgozott például bírósági titkárként (ez kb. a bírói kinevezés előszobája, 6-9 évig tart) az igazságszolgáltatáson belül, hogy egyszer majd bíró lehessen.

Nem nehéz belátni, hogy 8 év kormányzás után a minisztériumokban és más állami hivatalokban jellemzően a Fideszhez lojális emberek ülnek, főleg azokban a pozíciókban, ahonnan eséllyel lehet bírónak pályázni.

Az Országos Bírósági Hivatal elemzést készített az új tervről, és néhány példával is szemlélteti, hogyan változnának az esélyek.

  • Egy 6-9 évig dolgozó, bírónak készülő bírósági titkár a szakmai múltra 6 pontot kaphat. Megfelelő szakmai értékeléssel együtt ez felmehet 16 pontra.
  • Egy 6 évig dolgozó hatósági jogi előadó a szakmai múltra 12 pontot kaphat. Megfelelő szakmai értékeléssel együtt ez felmehet 32 pontra.

A pontrendszer átalakításában máshol is ez a koncepció ismerhető fel:

a közigazgatásból, minisztériumokból, kormányhivatalokból érkező pályázókkal szemben az eleve bírónak készülő, az igazságszolgáltatásban dolgozó jelölteknek romlanak az esélyei.

„A bírói ítélkezési tevékenység független, s mint ilyen, hozzájárul az állampolgárok Alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való jogának érvényesítéséhez. (...) A többi, azonosítható hivatásrend esetén a szervezet, a hierarchikus rendből fakadó irányítás-felügyelet vagy a megbízóval, képviselttel fennálló érdekkapcsolat az, ami a függetlenségnek nem hagy teret. Amikor a Tervezet a bírói működés idejének pontszámaihoz képest a közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idő pontszámait megduplázza, nincs figyelemmel arra a sajátos tudásra, amely csak az igazságszolgáltatási tevékenység során, bírói vagy korábban a titkári működés révén szerezhető meg. Ez a felkészültség olyan része, amely az igazságszolgáltatáson kívülről pályázók esetén akkor lenne egyébként megnyugtató módon biztosítható, ha a jelöltek kinevezésüket megelőzően titkárként működnének.”

Ezt írja a IM-es javaslat elemzésében az Országos Bírósági Hivatal. Ez lényegében azt jelenti, hogy a közigazgatásból érkező pályázókról még egy jóhiszemű olvasatban sem feltételezhető olyan függetlenség, mint a bírákról, és aki kormánytisztviselőből most közigatgatási bíró akar lenni, annak néhány évet el kéne töltenie az igazságszolgáltatásban, mielőtt fontos ügyekben egyedül dönthetne.

Az OBH 15 oldalas elemzése végén így összegzi véleményét:

„Álláspontunk szerint a KIM rendelet Tervezet szerinti módosítása nem támogatható, az a bírói álláshelyekre vonatkozó pályázati eljárás során adható pontszámok rendszerében több ponton és a kifejtett okok alapján hátrányos helyzetbe hozza a bírákat és a bírósági titkárokat.”

Az OBH azt szeretné, ha a kormány velük együttműködve a korábbi egyeztetéseik gyakorlatát követve változtatná csak meg a bírói pályázatok pontozására vonatkozó szabályokat. Nem mellékes körülmény, hogy a IM javaslatát hevesen ellenző Országos Bírósági Hivatal vezetője Handó Tünde, Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő felesége, Orbán Viktor miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak közeli barátja, aki ellenzéki elfogultsággal amúgy nehezen vádolható.

Egy másik bírósági forrásunk, V. annyiban árnyalta a képet, hogy a magyar igazságszolgáltatás ma tényleg elég zárt, nem ártana, ha könnyebben lehetne kívülről, akár a közigazgatásból bekerülni a rendszerbe. Ugyanő arról beszélt, hogy a IM javaslatától függetlenül a pályázatokra továbbra is döntő befolyása marad a belsősökből álló Bírói Tanácsoknak, ahol 20 pontot lehet szerezni. Ez szerinte ellensúlyozhat bármilyen kivételezést, amit a kormány oldaláról beépítenének a rendszerbe. Más érintettekhez hasonlóan viszont ő is azt mondta:

„Nem tudom, hogy egy (kormányzati) akarat végrehajtására szocializált hivatalnok majd mennyire tudja átvenni a független bírói attitűdöt”

Arról is beszélt, hogy tényleg jól jönne a közigazgatási tapasztalat az igazságszolgáltatásban, de problémás mindenféle bírói felkészítés nélkül behozni új embereket a rendszerbe.

Különbíróságot a kényes ügyeknek

Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2016 augusztusában írtunk először a kormány tervéről, amivel különbíróságokat hozna létre a gazdasági vagy politikai szempontból kényes ügyek számára, aztán pedig a saját embereivel töltené fel az új testületet. 

Ezek a fideszes közigazgatási bíróságok döntöttek volna a választási ügyekről, közérdekű adatokról, hozzájuk kerültek volna többek között az Adóhivatallal, a Médiahatósággal, a Gazdasági Versenyhivatallal és a Közbeszerzési Döntőbizottsággal kapcsolatos jogviták.

Ez egy kulcsfontosságú testület lett volna, hiszen végül itt dőlt volna el például,

  • hogy tényleg Mészáros Lőrinc nyeri-e meg az összes közbeszerzést;
  • hogy valóban Andy Vajna vásárolhatja-e meg az összes vidéki lapot és rádiót;
  • tényleg eltitkolható-e a nyilvánosság elől, hogyan költik a családjukra a közpénzt az ország vezetői;
  • kezdeményezhető-e népszavazás Magyarországon olyan ügyekről, amikkel kapcsolatban a kormány nem kíváncsi a választók véleményére?

A tervből nagy botrány lett, a magyar igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatal akkor is tiltakozott

Fleck Zoltán jogszociológus a terv kapcsán a 444-nek korábban arról beszélt, hogy autoriter rendszerek szokatak ilyen különbíróságokat létrehozni, például találni párhuzamot a Franco-diktatúra idején Spanyolországban működő katonai bíróságokkal. Oda szervezték ki a politikailag érzékeny ügyeket, míg a „normál” bíróságok így megőrizhették függetlenségüket.  

A tiltakozás miatt a kormány 2016 végére látszólag elengedte a dolgot, és végül 2017 januárjában az Alkotmánybíróság is elkaszálta a terv egyes elemeit. Ennek a bírósági átalakításnak egy változatát valósítják meg 2018 januárjától, és az ilyen közigazgatási bírói helyekre lehetne a cikk első felében leírt módon változtatott pontrendszerben pályázni.

Lengyelországban pár hete derült ki, hogy a kormány leváltaná a jelenleg hivatalban lévő bírósági vezetőket, hogy a saját embereiket ültessék a helyükre. A dolog miatt kötelezettségszegési eljárás indult Lengyelország ellen az Európai Unióban.

(Az ajánlóképen a lengyel igazságszolgáltatás átalakítása elleni egyik varsói tüntetés képe látható - AFP PHOTO / Adam Chelstowski)

;