Szerdán az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy a biztosok délelőtti tanácskozásán szóba került, hogy fel kellene szólítani a tagállamokat, hogy alkalmazzák a hetes cikkelyt Lengyelországgal szemben.
Ez a bürokratikusan hangzó bejelentés valójában nagyon kemény üzenet a politikai vitákban inkább óvatosságra törekvő bizottságtól. Az EU-s szerződés hetes cikkelye arról szól, hogy ha egy tagállamban veszélybe kerül a demokrácia, akkor fel lehet függeszteni az ország bizonyos jogait az EU-ban: ez lehet a kormány szavazati jogának megvonása, vagy éppen az EU-s támogatások kifizetésének felfüggesztése is, vagy több minden egyszerre.
Frans Timmermans, az EU alelnöke szerda kora délután azt írta a Twitterre, hogy nagyon közel van a testület ahhoz, hogy Lengyelország példátlan megbüntetését formálisan is kezdeményezze:
Hasonló eljárás megindításán dolgozik Magyarországgal szemben az Európai Parlament is a civilek és a CEU elleni törvények miatt, csakhogy az egy sokkal átpolitizáltabb szervezet, ahol sokkal több lépcsőfokon kell átjutni ahhoz, hogy a javaslatból valóban eljárás legyen Magyarországgal szemben.
A bizottság sem képes a tagállamok kormányainak többszörösen kinyilvánított és teljes egyetértése nélkül megvonni jogokat a lengyel kormánytól, a bizottság ilyen típusú javaslata mégis egy új minőséget hozna az EU történetébe. Ennyire élesen ugyanis még sosem mondták ki Brüsszelben, hogy egy tagállamban leépítik a demokráciát.
Ahhoz, hogy a hetes cikkely élesedjen, rengeteg időnek és szavazásnak kell megtörténnie, erről itt írtunk részletesen. A magyar kormány akár egyedül is képes lenne megvétózni a lengyelek kiközösítését, és Budapest és Varsó eddig azt mondta, hogy minden esetben vétóznak, ha a másik ilyen bajba kerülne. Ettől még azonban súlyos a helyzet, és mutatja, hogy az illiberális útra lépett két ország és Európa többi része között hogyan nő a távolság.
Lengyelországban egészen súlyos törvények születnek ezekben a napokban. A cél egyértelmű: a kormány közvetlen politikai felügyelet alá kívánja helyezni a bíróságokat.
Négy törvényt nyújtottak be kormánypárti lengyel képviselők nagy hirtelen, nyár közepén, több esetben éjszaka:
A törvényeket vélhetően azért képviselők, és nem a kormány nyújtotta be, mert ha a kormány tette volna, akkor kötelező lett volna társadalmi vitára bocsátani a javaslatokat. A Fidesz és a KDNP is rendszeresen él ezzel a módszerrel.
A lengyel kormány azt állítja, hogy a lépésekre azért van szükség, mert az emberek bizalma megrendült a bíróságokban, például azért, mert túl lassan születnek meg az ítéletek, és mert túl sok az öreg kommunista a bírók között.
A kormány szerint az emberek többségének az akaratát a választott képviselők, vagyis az ő szavazataik fejezik ki, nem pedig az elitista klikként működő bírói önkormányzat. A kormány szerint demokratikusabb lesz Lengyelország, ha a politikusok döntenek a bíróságok működéséről, mert a bírák átláthatatlan módon, titkos belső alkuk alapján irányítják magukat. A bírák közül sokan nyíltan tiltakoznak a törvények és azok indoklása ellen is.
A lengyel ellenzék élesen tiltakozik, egy hete naponta tartanak tömegtüntetéseket a lengyel nagyvárosokban. Magyarországtól eltérően a lengyel politikai erősen polarizált, a jobbközép-liberális ellenzék pártjai együtt alig vannak lemaradva a kormánypárttól a közvélemény-kutatások szerint, sőt, az utóbbi néhány hónapban már azt is mérték, hogy akár át is tudnák venni a hatalmat.
Az ellenzék szerint a lengyel kormánypárt nem csak általában akarja átvenni a bíróságok irányítását, hanem egészen konkrét, aktuális ügyekben akarnak kedvező ítéleteket kicsikarni.
A lengyel legfelsőbb bíróságnak például augusztus 9-én kellene döntenie arról, hogy a lengyel elnök jogszerűen adott-e kegyelmet egy magas beosztású politikusnak, akit hatalmi visszaélésért korábban három év börtönre ítéltek. A bíróság májusban első fokon már kimondta, hogy az elnöknek nem volt joga ebben az esetben kegyelmet adnia, vagyis a 9-re várt ítélet már végleges lenne. A bíróság tagjainak nyugdíjazásával azonban ezt az ítéletet bőven el lehetne tolni.
Ennél is fontosabb, hogy szeptember 12-én kellene döntenie a legfelsőbb bíróságnak arról, hogy a parlament törvényesen választotta-e meg az alkotmánybíróság új elnökét. Ha nem, akkor a lengyel alkotmánybíróság 2016 óta hozott összes döntése is támadható lesz.
Többek között az új alkotmánybírák megválasztása körüli viták miatt az Európai Bizottság már indított egy jogállamiság eljárást (ilyet se indítottak még soha más ország ellen) Lengyelország ellen tavaly januárban, és hatalmas blamázs lenne a varsói kormánynak, ha egy hazai bíróság is kimondaná, hogy törvénytelenül választották meg a testület elnökét.
Az ellenzék szerint az is számít, hogy több nagyváros ellenzéki polgármestere ellen is indítottak nyomozásokat az utóbbi másfél évben (Lublin, Łódź, Gdańsk, Sopot és Nowa Sól vezetőiről van szó), és szerintük a kormány azt akarja kicsikarni a bíróságoktól, hogy az egy év múlva esedékes önkormányzati választások hajrájában sorra ítéljék is el őket.
Ha a konkrét ügyektől eltekintünk, akkor is nagyon durva lépés a bíróságok ilyen szoros politikai irányítás alá terelése. Demokráciában az ilyen lépések nem csak azért veszélyesek, mert sérül a hatalmi ágak szétválasztásának elve, és felmerülhet, hogy a kormányon lévők irányába részrehajló lesz az igazságszolgáltatás, bár önmagában már ez is nagyon veszélyes.
Ez a helyzet azért is aggasztó, mert a hatalmon lévők részéről azt feltételezi, hogy sohasem kell átadniuk a kormányzást, holott a demokratikus rendszereknek éppen az a lényege, hogy senki se maradhat beláthatatlan ideig hatalmon. Ugyanis ha megnyitják az utat azelőtt, hogy a bíróságok a politikusoktól tartva, az ő kegyüket keresve működjenek, akkor aligha lehet illúziójuk arról, hogy politikai ellenfeleik is élnek majd a lehetőséggel. Annak éri csak meg a demokrácia leépítésén dolgozni, aki nem tart attól, hogy belátható időn belül ellenzékben találja magát.
A négy törvényből eddig egyik sem hatályos, de az első kettőt már elfogadta a lengyel parlament, a harmadikat pedig a héten kezdték tárgyalni.
Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök kedd este váratlanul bejelentette, hogy a Bíróságok Nemzeti Tanácsának átalakításáról szóló törvényt csak akkor írja alá, ha az új tagok megválasztását a felesnél nagyobb parlamenti többséghez kötik. Vagyis legalább az egyik törvény esetében felmerült egy kis engedmény lehetősége. Új javaslata nyomán a mostani helyzetben az ellenzéket is be kellene vonni a jelöltek kiválasztásába, ám az elven, hogy a politikusok egészen szorosan ellenőrizhessék a bíróságokat, az ő javaslata sem enyhít.
Duda a kormányzó Jog és Igazságosság párt jelöltjeként lett elnök, és eddig szinte mindenben a kormány politikáját képviselte.
Az EU intézményei látványosan nem tudnak mit kezdeni a magyar és a lengyel kormány demokráciát leépítő intézkedéseivel. Már a jövő héten indulhat kötelezettségszegési eljárás az egyik lengyel bírósági törvény ellen, már második szakaszban van eljárás a magyar CEU- és civil-törvény ellen, mindkét ország ellen megy az eljárás a 2015-ös kvótadöntés be nem tartása miatt, de eddig ezek a fenyegetések egyáltalán nem hatottak egyik kormányra sem.
Az EU intézményei korlátozottan tudnak csak lépni, ha egyes tagállamok nem akarnak már demokratikusan működni, és ha két ilyen tagállam is van, akkor képessé válnak kölcsönösen megvédeni egymást a legsúlyosabb büntetésektől, hiszen a most is belengetett hetes cikkely érvényesítéséhez teljes konszenzus kell.
Az EU intézményi válságát így nem csupán a Brexit-tárgyalások kilátástalansága, az eurózóna déli államainak eladósodottsága, hanem a magyar és lengyel jogállamiság leépülése is egyre inkább mutatja.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.