Az Európai Parlament szerdai határozata többek között felszólítja az illetékes bizottságát, hogy készítse elő azt a határozati javaslatot, ami Magyarország EU-s jogosultságainak felfüggesztését indíthatja el. Ez a bonyolultnak hangzó döntés az, aminek a vége akár az is lehet, hogy a magyar kormány elveszti a szavazati jogát a Miniszterek Tanácsában. Bonyolult és hosszú procedúra lenne idáig eljutni, és nagyon erős politikai akarat kell hozzá az összes tagállam részéről. 

Ha nem is lesz a szerdai határozatból büntetés, már az is jelzésértékű, hogy az EU történetében először elindulhat egy ilyen eljárás.

Eddig ugyanis soha nem vették elő ezt az úgynevezett hetes cikkelyt, ami a legsúlyosabb büntetés, amit csak egy tagállam kaphat az EU-ban. 

Az alapszerződésnek ezt a cikkelyét akkor lehet alkalmazni, ha egy tagállam a második cikkelyben leírt értékeket súlyosan és tartósan megsérti. Ezek az értékek a következők:

„Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.”

Első lépés

Most ott tartunk, hogy az Európai Parlamentben az ügyben illetékes bizottság formális, indokolással ellátott határozati javaslatot ír arról, hogy a fenti értékek mennyire és hogyan sérülnek Magyarországon. Ha elkészülnek (a Fidesz várakozása szerint fél év múlva), akkor e szöveg alapján a parlament szavazni fog arról, hogy kérje az Európai Tanácsot, hogy élesítse a hetes cikkelyt.

Második lépés

Ha kéri, akkor a probléma az általános ügyek tanácsához kerül, ahol jellemzően a tagállamok külügyminiszterei foglalnak helyet. Ők vitatkozni kezdenek a problémás tagállammal, és ha úgy látják, hogy a problémák tényleg megoldhatatlanok, akkor szavaznak arról, hogy kimondják, tényleg veszélyben vannak az alapvető értékek az adott országban. Ennek a határozatnak elfogadásához négyötödös többség kell (az érintett ország nem szavaz), és a miniszterek által megfogalmazott jelentésről újra szavaznia kell az Európai Parlamentnek is ahhoz, hogy az ügy tovább haladjon.

Harmadik lépés

Ha ezen a fordulón is túl lennénk, akkor az ügy már az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elé kerül. Itt már az EU alapértékeinek megsértését mondhatják ki, nem pusztán annak veszélyét. Ahhoz, hogy ezt a billogot rányomják egy országra, már teljes egyetértés kell a tagállamok vezetői között (persze az érintett tagállam miniszterelnöke nem vesz részt ezen a szavazáson). A mostani politikai felállás szerint legkésőbb itt bukhat el a magyar ügy, hiszen a lengyel és a magyar kormány kölcsönösen megígérte egymásnak, hogy vétóznak, ha a másik ebbe a szorult helyzetbe kerülne.

Negyedik lépés

Ha mégis születne egy ilyen döntés, még abból sem következik a büntetés, ami valamilyen EU-s jog felfüggesztése lehet. A konkrét büntetésről már az általános ügyek tanácsában lévő miniszterek tanácsa dönt, minősített többséggel. Lehet ez a szavazati jog megvonása, de akár az EU-s támogatások befagyasztása is. 

Vagyis még legalább két EP-s szavazás és három tanácsi szavazás kell a büntetésig, és utóbbiból egy alkalommal teljes egyetértésre van szükség a miniszterelnökök között. Ráadásul mindegyik kör előtt a magyar kormánynak módja lenne olyan intézkedéseket hozni, amivel oszlathatja az aggodalmakat.

Az ügy viszont most napirenden lesz, és ha a Fidesz várakozása beigazolódik, akkor éppen a magyarországi választások előtt lesz a következő fontos lépés. Ezt a Fidesz máris úgy értelmezi, hogy az EU-s intézmények bele akarnak szólni a magyar kampányba.

(A cikk megírásában, illetve a jogi helyzet magyarázatában segítségünkre volt Sonnevend Pál nemzetközi jogász. Köszönjük.)