A Globsec szlovák biztonságpolitikai intézet a napokban Pozsonyban tartott nemzetközi biztonságpolitikai konferenciát, és az itt publikált Globsec Trends 2018 című tanulmány – amit az Index ismertetett – a visegrádi országok bonyolult geopolitikai helyzetét árnyalja, ugyanis miközben főleg Orbán Viktor igyekszik úgy nyilatkozni, hogy a V4-országokat Nyugat-Európával szemben egy új hatalmi erőközponttá váljon, az egyes országok nem mindenben visznek hasonló irányvonalat.

A felmérés szerint 30 évvel a rendszerváltás után a lengyelek kivételével a többség mindenhol úgy véli, hogy nem a Nyugat részei vagyunk, hanem valahol Kelet és Nyugat között helyezkedünk el. (A Nyugattal szemben a legszkeptikusabbak a szlovákok, náluk a NATO is népszerűtlenebb, mint máshol.) Bár Magyarországon a tavalyi adathoz képest 6 százalékkal többen tartják népszerűnek a nyugati orientációt, a válaszolók 47 százaléka most is a köztes helyzetet választja. A 24 év alattiak között a magyarok a leginkább nyugatbarátak.

Az 55 és 64 év közötti magyarok között 15 százalékkal esett a NATO népszerűsége, viszont a 35-44 évesek között 15 százalékkal nőtt azok száma, akik szerint a szövetség jó dolog. A magyarok 38 százaléka nem tudja eldönteni, hogy a NATO jó-e vagy sem.

A magyarok 52 százaléka nem ért egyet azzal a dezinformációs narratívával, hogy a NATO és az USA terroristákat támogat Szíriában, ugyanakkor a legfiatalabbak és a legidősebbek 29 százaléka nem tudja, hogy ez az összeesküvés-elmélet igaz-e vagy nem.

Az is kiderült, hogy a legfiatalabbak ismerik a legkevésbé a helyi vagy világvezetőket: a 18 és 24 közöttiek 16 százaléka nem tudja, ki az a Vlagyimir Putyin, és 49 százalékuk nem hallott még Emmanuel Macron francia elnökről.

Macron és Merkel Magyarországon a legkevésbé népszerű, míg Putyin Szlovákiában, Trump pedig Lengyelországban a legnépszerűbb.

Magyarországon a megkérdezettek 47 százaléka nem hiszi, hogy Oroszország megpróbálta befolyásolni az amerikai elnökválasztást, míg a 26 százalékuk gondolja, hogy de.

A magyarok a második legfogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre: a fiatal magyarok 27 százaléka nem tudja, hogy az al-Kaida vagy az amerikai kormány szervezte-e a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat, és a magyaroknak csak a 43 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a zsidóknak túl nagy hatalmuk van, és titokban ők irányítják a világot. A zsidó háttérhatalomban 38 százalék hisz, de ez is sokkal jobb, mint Szlovákiában, ahol 52 százalék tartja igaznak.

A megkérdezettek 60 százaléka mondta, hogy találkozott már dezinformációval a közösségi médián, a fiatalok 92 százaléka sosem jelenti ezeket.

Magyarországon a legnagyobb a kommunista nosztalgia: a szocializmus 1989-es bukását csak 62 százalék látja pozitívnak, ami a legkisebb arány a régióban. Szinte ugyanannyian vannak azok, akik úgy érzik, jobb volt az élet 1989 előtt, mint utána: előbbit 34, utóbbit 35 százalék mondta. A Globsec szerint több ok mellett ez azért van, mert 19 százalék nem tudott dönteni, főleg a fiatalok és a kevésbé iskolázottak: a 18 és 24 közöttiek 53 százaléka nem tudja, hogy a hozzájuk hasonló emberek élete 1989 előtt vagy utána volt-e jobb.

A lengyel idősek felejtették el a legkevésbé a kommunizmust: itt a 65 felettiek a legerősebb támogatója a nyugati orientációnak (51 százalék). (via Globsec, Index)