Otthon azt mondják, csak bevásárolni utaznak Angliába, valójában abortuszra, és végigsírják az utat

  • Pénteken népszavazást tartanak Írországban arról az alkotmány-kiegészítésről, amely garantálja a magzatok védelmét az országban.
  • Európa egyik legszigorúbb abortusztilalmát oldhatják fel, ha az igenek győznek.
  • Pedig abortuszok eddig is voltak, ír nők ezrei utaznak évente külföldre titokban, hogy elvégeztessék a műtétet.
  • Ők mesélnek arról, milyen kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket a tiltás.

Julie O'Donnell 29 hetes terhes volt, amikor felszállt a Dublinból Liverpoolba tartó repülőgépre. Az útitársai főleg hangos turisták voltak, neki azonban inkább sírni volt kedve. A landolás után taxiba ült, a sofőr pedig megkérdezte, hová szeretne menni.

“Azt kell mondanod, hogy a liverpooli női kórházba, és azonnal tudni fogják, hogy miért. Ez hihetetlenül kellemetlen” - mondta. Azért, hogy abortuszt végezzenek el rajta.

Írországban illegális az abortusz, olyannyira, hogy Máltát leszámítva ott a legszigorúbb a szabályozás az Európai Unióban: csak akkor lehet művi vetélést végezni, ha az anya élete közvetlen veszélyben van, amúgy a magzatot éppen ugyanazok a jogok illetik meg, mint az anyákat.

Évente háromezer, azaz naponta megközelítőleg nyolc nő szeli át a Nagy-Britanniát Írországtól elválasztó tengert - hajón, vagy repülőn -, hogy Manchesterben vagy Liverpoolban végeztesse el a terhességmegszakítást.

A hazájukban 14 év börtön várna rájuk, ha megpróbálnák, de még az orvosokra is, akik segítenek nekik. Így ott jóformán senkihez sem fordulhatnak. Külföldre azonban lehet menni.

Julie O'Donnell is ezért érkezett Liverpoolba. Három héttel azelőtt egy rutinvizsgálat kimutatta, hogy a babájának végzetes rendellenessége van, az agya és a koponyája nem fejlődik egészségesen. A szülész azt mondta neki, két lehetősége van: halva fogja megszülni a csecsemőt, vagy még azelőtt külföldre utazik. Megkapta egy liverpooli kórház elérhetőségét, majd útjára engedték.

“Soha nem éreztem magam annyira egyedül és elhagyatottan” - mondta.

Ő és a férje is sokkos állapotba kerültek, és egyszerűen nem akarták elhinni, hogy az egész eljárást maguknak kell megszervezniük, külföldön. Ez 2010-ben történt, Julie O'Donnell azóta háromgyerekes anya, de még mindig élénken él benne annak a két napnak a története, amelyet Liverpoolban kellett töltenie.

Otthon azt mondják, csak bevásárolni utaznak Angliába

Május 25-én Írországban népszavazást fognak tartani az alkotmány nyolcadik kiegészítéséről. Ez az a jogszabály, amely garantálja a magzat jogait. Ennek eltörlésével lehetővé válna az abortusztilalom lazítása. Az igenek többségbe kerülése azt eredményezheti, hogy legálissá válik az országban a terhességmegszakítás

  • a magzat 12 hetes koráig,
  • vagy ha az anya életveszélybe kerül,
  • illetve ha a magzatról tudni, hogy nem élné túl a szülést.

A nemek többségbe kerülése esetén minden maradna a régiben.

Mindkét oldalnak vannak támogatói bőven, az ír miniszterelnök igenpárti, a nagyobb pártok tagjai megosztottak, a kisebb pártok inkább igenpártiak.

Fotó: ARTUR WIDAK/AFP

A nempártiak azzal érvelnek, hogy a nyolcadik kiegészítés életek ezreit mentette meg, és szerintük az abortusz engedélyezése helyett inkább az örökbefogadást, illetve azokat az intézeteket kellene támogatni, amelyek hospice szolgáltatásokat nyújtanak nőknek, akiknek a babája várhatóan nem éli túl a szülést. 

“Rengeteg nő mondta nekünk azt, hogy azalatt az idő alatt gondolták meg magukat, amíg az utazásukat szervezték Angliába” - mondta a nempárti kampány szóvivője, Anne Murray.

Ezzel szemben az igenpártiak azt mondják, a tiltás csupán szégyenérzetet kelt, akadályozza az orvosokat és arra kényszeríti a nőket, hogy utazzanak külföldre. Ráadásul minél később tudják az utat megszervezni, a terhesség annál későbbi szakaszában kerül sor az abortuszra.

A legtöbb nő azért utazik Manchesterbe vagy Liverpoolba, mert közel van, akár egy nap alatt megjárhatják, oda a legolcsóbbak a repülőjegyek,

otthon pedig mondhatják azt, hogy csak shoppingolni mentek vagy egy focimeccsre (márha a férfi is elkíséri őket).

Ezt Donagh Stenson magyarázta a CNN-nek, aki egy abortuszokra specializálódott brit tanácsadó szervezet vezetője. “Az ír abortuszok valójában megtörténnek, csak nem ír földön” - mondta.

Ő felemlegetett egy esetet, amikor egy nyolchetes terhes nő lépett kapcsolatba vele, aki egyúttal végőstádiumú rákbeteg is volt.

Írországban nem voltak hajlandóak elvégezni rajta az abortuszt, de a rákkezelését sem folytathatták.

“Nem tudom, mi történhetett vele” - mondta. Az biztos, hogy ő nem utazott.

Stenson szerint az ír klienseik köre nagyon széles. 12-től 50 éves korig utaznak Angliába nők, a többségük az első trimeszterben van, és inkább műtétet kérnek, mint hogy tablettát szedjenek be. Utóbbival azt kockáztatnák, hogy a hazafelé tartó úton jelentkezik majd a hatása. Az utazás és a beavatkozás költségei együtt a terhesség stádiumától függően párszáz vagy akár több ezer dollárra is rúghatnak.

A népszavazás közeledtével több angolszász újság is összegyűjtött személyes történeteket olyan ír nőkről, akik korábban amellett döntöttek, megkockáztatják a külföldi terhességmegszakítást, és most az abortusz legalizálása mellett vannak. Meg olyanokról is, akik továbbra is ellenzik azt.

Az orvos azt mondta, terhesnek kell maradnia

Lucy Watmough 2015-ben, a húszas évei elején utazott Londonba, miután egy buli során terherbe esett, de egyáltalán nem érezte magát késznek az anyaságra. Hat hetet kellett várnia, mert kiderült, hogy lejárt az útlevele, és igényelnie kellet egy újat. Az egész utat maga szervezte, és még a böngészési előzményeket is kitörölte a számítógépéből, nehogy valaki rájöjjön, mire készül. Titkolta a terhességét mindenki elől, mert rettegett tőle, hogy elítélik, amiért nem akar gyereket.

“Amikor ez történt, senkit sem ismertem, akinek lett volna abortusza a környezetemből. Számkivetettnek éreztem magam, aki rossz dolgot tesz. Akinek el kell mennie, és az országa nem segít rajta” - mondta.

Amikor ott ült a dublini reptéren, úgy érezte magát, mintha mindenki őt figyelné. Még azt sem tudta, hogy reggelizhet-e a műtét előtt. A londoni kórházban más nőket is látott, őket a partnerük, a barátaik, vagy a családjuk kísérte, ő egyedül volt.

Aztán a műtét után, a vonaton, visszafelé a reptérre, állnia kellett egy órát, miközben folyamatosan vérzett. “Fullasztó, nyomasztó volt” - mondta. Úgy érezte, hogy senkinek sem beszélhet róla, a félelem megbénította. Még a családjának és a barátainak sem szólt. A beavatkozás után stresszes volt, mérgesnek érezte magát, a családjának pedig fogalma sem volt róla mi lelte, amíg egyszer el nem sírta magát a konyhában, és mindent elmondott. Amióta pedig nyilvánosság elé állt a történetével, azóta sok pozitív visszajelzést kapott, de volt olyan is, hogy megfenyegették, vagy leköpték az utcán.

Fotó: Artur Widak/NurPhoto

Arlette Lyons 12 hetes terhesként tudta meg, hogy a babája Patau-szindrómás, azaz meg fog halni a méhében még a születése előtt.

Amikor megkérdezte a szülészt, mit tehetne, ő azt felelte, semmit. “Terhesnek kell maradnia”.

Ez még 2012-ben történt, Lyons azóta már három gyerek édesanyja, akkor azonban elborzadt. “Arra gondoltam, hogy az idő előrehaladtával egyre nagyobb lesz a hasam, és jönnek a kérdések, hogy kész van-e már a szobája, fiú vagy lány lesz, mikorra vagy kiírva… Soha nem tudtam volna kitenni magam ennek” - mondta.

Ezért a férjével együtt kompra szálltak és Liverpoolba utaztak. A műtét mindössze tíz percen keresztül tartott, Arlette Lyons viszont egészen hazáig sírt és vérzett a kocsijuk hátsó ülésén. “Csak arra vágytam, hogy hazaérjünk, és a végre a saját házamban legyek” - mondta. “A fájdalom szörnyű, és az egyetlen hely, ahol lenned kell akkor, az az ágyad. Nem egy autó, és nem is egy hajó” - tette hozzá.

Donagh Stenson szerint sokan azért mennek komppal, mert úgy egyszerűbb hazaszállítani a magzat maradványait. Így tette Lyons is, aki azóta egy nők számára létrehozott támogató csoport vezetője. “Annyi szőnyeg alá söpört titok van - mondta.

Mintha fegyvert tartanál a fejedhez, hogy meggyógyítsd a fejfájást

“Ne hidd, hogy az abortusz egy egyszerű döntés, nem az. Pedig még a döntés szó is azt sugallja, mintha csak bemennél a McDonalds-ba egy Big Macért” - mondta egy az igen-szavazat mellett kampányoló ír orvos. Ebben pedig úgy látszik, egyetértés van az igen- és a nempártiak között.

“Nem hinném, hogy bármely nő is akarna abortuszt” - mondta a nem mellett kampányoló Katie Ascough. “Azok a nők, akik az abortuszt választják, úgy érzik, nincs más választásuk. Mert vagy az abortusz, vagy a munkájuk, vagy a tanulmányaik. Én azt mondom, egy nőnek sem kellene úgy éreznie, hogy nem dolgozhat, nem élhet vagy nem használhatja ki a képességeit a meg nem született gyermeke miatt” - mondta.

A 21 éves lány szerint az abortusz engedélyezése helyett a terhes nőket kellene jobban támogatni.

Hospice házakat kellene alapítani a sérült magzatot hordó nők számára, jobb gyermekellátást kellene biztosítani, és többet kellene beszélni az örökbeaadásról.

Azt mondta, jó okkal ilyen elutasító az abortusszal szemben: 15 évesen jelen volt, amikor az édesanyja 13 hetesen, halva megszülte a testvérét. “Megkérdeztek, akarom-e látni az öcsémet, és akartam” - mondta.

“Soha nem felejtem el, ahogy a kezemben tartom, és az arcába nézek. Mindig is életpártinak gondoltam magam, de sokkolt, mennyire fejlett volt már 13 hetesen. Ujjai voltak, körmei - tökéletes emberi lény volt, csak nagyon kicsi” - mondta. Sokat jelentett számukra, hogy meggyászolhatták, és azóta úgy gondolja, hogy a hasonló magzatok megérdemlik az életet. “Az abortusz nem megoldás” - mondta.

Fotó: ARTUR WIDAK/AFP

Caitríona Lynch Katie-hez hasonlóan nempárti, és aktívan kampányol az abortusztilalom mellett. Más másodszor teszi ezt, ott volt 1983-ban is, amikor ugyancsak népszavazással alkotmányba foglalták, hogy Írországban a magzatot ugyanazok a jogok illetik meg, mint az anyát.

“Számomra ez élet és halál kérdése” - mondta. Az abortuszt egyenesen gyilkosságnak tartja.

Maga is egy olyan anya, aki már korábban elvetélt, a barátai között pedig sok olyan van, akinek méhen kívüli terhessége volt. “Soha nem volt kétségünk az ellátás felől, amit kaptunk. Vannak elkerülhetetlen esetek, amikor a baba meghal” - mondta. De ők szándékosan soha nem öltek meg egy csecsemőt sem, márpedig szerinte az abortusz esetében éppen erről van szó. “Ennél jobbat kell ajánlanunk a nőknek” - mondta

“Megértem, hogy vannak nehéz esetek, amelyek szörnyűek. De azok csak az esetek kis része. Az abortusz pedig olyan, mintha fegyvert tartanál a fejedhez, hogy meggyógyítsd a fejfájást” - mondta.

Minden más orvosi helyzetben a páciens dönt, kivéve, ha babát vár

Cliona Murphy szülész Dublinban, vezető szerepet tölt be az írországi Szülészek és Nőgyógyászok Intézetében, és támogatja az abortusztilalom lazítását.

“A jelenlegi helyzet nem jó sem az orvosok, sem a nők számára” - mondta. Neki rengeteg olyan esete volt, amikor veszélyben érezte a nő életét, de a kezelés helyett azon kellett gondolkodnia, hogy az aktuális helyzet jogilag kielégíti-e a törvényben szereplő “valós veszély” kitételt.

“Ez nem egy orvosi fogalom, nehéz meghatározni” - mondta.

Hiába tudja például, hogy a magzat semmiképpen sem élheti túl a szülést, amíg szívdobogás van, addig nehéz beavatkoznia. A helyes eljárás ilyenkor a szülés mesterséges megindítása lenne, ez történik Angliában is, de Íroszágban nem. És ha valakinek az egészsége miatt szüksége lenne a terhességmegszakításra, az állapota mégsem felel meg a törvényi feltételeknek? “Ez nagyon frusztráló, képtelenség így dolgozni” - mondta.

Ráadásul szerinte a nők szempontjai sehol sincsenek ebben benne.

“Minden más döntésnél a páciens része a döntési folyamatnak. Itt a nő nem teheti fel a kezét, és nem mondhatja, hogy túl nagy a kockázat az én életem szempontjából, úgyhogy inkább nem” - magyarázta az orvos. Szerinte ez elfogadhatatlan.

A tilalom eltörlésével szerinte nagy teher kerülne le az orvosok válláról, és a szabályok lazítása megkönnyebbülést jelentene azok számára is, akik bűntudatot és szégyent éreznek. “Akik úgy érzik, még az orvosuknak sem mondhatják el, hogy abortuszuk volt korábban, vagy hogy ellentmondásos érzéseik vannak a terhességükkel kapcsolatban” - mondta Murphy . “Akkor szabadon tudnánk beszélgetni a választási lehetőségeikről” - mondta.

Az abortuszt átélt ír nők pedig épp a választás lehetőségét hangsúlyozzák. “Nagyon tisztelem azokat a nőket, akik úgy döntenek, folytatják a terhességet egy olyan helyzetben is, mint az enyém” - mondta Gaye Edwards, akinek a magzatánál 2001-ben rendellenességet diagnosztizáltak, a baba nem élhette túl a szülést, ezért ő inkább külföldre utazott és elvetette. Azt mondta, képtelen lett volna kihordani, és a többi, boldog anyukával együtt járni a kezelésekre.

“Bárhogy is dönt az ember, azt kellene támogatni. Ha megváltoztatják a szabályt, akkor ez az egész újra személyes ügy lesz” - mondta. Amikor ő döntött úgy, hogy a terhességmegszakítást választja, akkor ez nem volt személyes ügy: titkolni kellett. “Szeretném, ha újra csak egyszerűen személyes ügy lenne” - mondta.

A cikkhez forrásként a BBC és a CNN cikkeit használtuk.

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Hogy elérjük a kitűzött célt, kérjük támogasd rendszeresen a 444-et!

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.