Trócsányi László igazságügyi miniszter a kormányzati Magyar Időknek adott interjújában visszautasította azokat a kritikákat, amik „azonnal a bírói függetlenség sérelmét vizionálják, ha az igazságügyi miniszter kiejti a száján a bíróság szót”.

De közben a miniszternek mégis komoly gondjai vannak a bíróságok működésével. Szerinte azért fontos, hogy a bírói szerepkör tisztázott legyen, mert „ha a bírók átértelmezik a jogot, vagy olyan kiterjesztő értelmezést adnak egy fogalomnak, amely szemben áll a jogalkotó által adottal, akkor bírói kormányzás valósul meg, ami mélyen antidemokratikus”. Úgy látja, hogy a bírók befolyásolni is képesek a politikai küzdelmeket a politikai ügyek vitele során.

A kormány egyébként a jövő héten viszi a parlament elé azt az alkotmánymódosítást, amivel létrehozták a kényes ügyeket tárgyaló, közigazgatási bíróságokat. Ezekről az interjúban azt mondta, hogy ezt az intézményt mindenkor mostohagyerekként kezelték a bírói szervezetrendszeren belül, hiszen 1989 óta nem történt meg a szervezetileg elkülönült közigazgatási bíróságok felállítása. Úgy látja, most lehetőség van arra, hogy „a kommunista pártállam által 1949-ben megszüntetett önálló Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság felállítását ismét célul tűzzük ki, amivel történelmi adósságunkat törleszthetjük”.

Trócsányi elmondta, hogy a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga, munkája során rendkívüli módon ügyel arra, hogy a bírák függetlensége semmiben se sérüljön, ugyanakkor szerinte „az, hogy egy demokráciában az igazságügyi miniszternek van és lehet feladata, véleménye az igazságszolgáltatásról, egyáltalán nem ördögtől való”.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságával kapcsolatban Trócsányi László elmondta, hogy „a bíróság fontos szerepet játszik az emberi jogok védelmében, tény viszont az is, hogy a tagállamok gyakorta bírálják a strasbourgi bíróság ítéleteit, egyes esetekben ugyanis olyan ügyekben is beavatkozik, amely az állami szuverenitás lényegét érinti. Egyes bírók úgy vélik, hogy ők az európai társadalom értékeinek meghatározói, noha ezen értékek meghatározásába nem vonták be a népet vagy a nép képviselőit.” (MTI)