Csökkentette kissé idei világgazdasági növekedési előrejelzését, de bizakodó kilátásokat fogalmazott meg a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a friss prognózisában.

Az OECD évente kétszer kiadott prognózisában a tavalyi 3,7 százalék után az idei érve 3,8 százalékos, 2019-re pedig 3,9 százalékos világgazdasági növekedést jelzett előre, közel 40 éve a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta mellett.

Az idei növekedési előrejelzését az OECD olyan átmeneti tényezőkre, mint időjárási hatásokra hivatkozva 0,1 százalékponttal csökkentette a legutóbbi előrejelzéséhez képest. De az idei és jövő évi világgazdasági növekedés az OECD szerint erőteljesnek tekinthető és közel áll a 4 százalék körüli hosszú távú átlaghoz.

Az OECD prognózisában felhívja a figyelmet a növekedésre elsősorban külkereskedelemi konfliktusok és a pénzpiacok sérülékenysége, illetve az emelkedő olajárak formájában leselkedő kockázatokra is. Felszólítja a kormányokat, hogy már középtávon fordítsanak több figyelmet az életkörülmények fenntartható javítására.

Az alacsony, de kissé már emelkedő kamatkörnyezet és a több országban követett laza monetáris politika nagyban hozzájárul a világgazdasági növekedéshez, ami viszont a bérek és az infláció mérsékelt növekedését vonja majd maga után.

„A gazdasági növekedés az elkövetkező két évben is folytatódik, mégpedig hosszú évek óta a legkedvezőbb rövid távú kilátások mellett. Mivel azonban a jelenlegi fellendülés főként monetáris stimulusra és fiskális könnyítésre támaszkodik, a fenntartható és lendületes növekedés feltételeit még nyilvánvalóan nem sikerült megteremteni”

– kommentálta a prognózis megállapításait Angel Gurria, a szervezet főtitkára, aki szerint „a döntéshozóknak nagyobb hangsúlyt kellene a strukturális reformok végrehajtására és a szakemberképzés javítására helyezniük a versenyképesség fokozása és a széles alapokra támaszkodó, erőteljes és fenntartható növekedés feltételeinek a megteremtése érdekében”.

A márciusban kiadott időközi prognózisában az OECD az idei évre és 2019-re is az utóbbi 7 év legerősebb ütemű növekedését helyezte kilátásba, 3,9 százalékosat. Akkor mindkét évre vonatkozóan 0,3 százalékponttal javította fel előrejelzését a novemberben kiadott prognózisához képest.

Az euróövezet az idén 2,2 százalékos, jövőre 2,1 százalékos GDP-növekedést ér el a 2017-es 2,6 százalék után. A márciusi időközi prognózisába az idei évre még magasabb, 2,3 százalékos növekedést jelzett az euróövezetre az OECD. Márciusban mindkét évre vonatkozóan 0,2 százalékponttal emelte meg novemberi prognózisát.

Németország növekedése az OECD szerint lassul, mivel a márciusban jelzett idei 2,4 százalék és 2019-es 2,2 százalék helyett az idén és jövőre is 2,1 százalékos lesz, míg 2017-ben 2,5 százalék volt.

A francia gazdaság tavaly 2,0 százalékkal növekedett, idén és jövőre pedig 1,9 százalékos növekedésre lehet számítani. Márciusban az OECD még magasabb, 2,2 százalékos növekedést jelzett 2018-ra, jövő évi prognózisán pedig most nem változtatott.

Nagy-Britannia növekedési előrejelzését tovább javította az OECD: az idén 1,4 százalék, jövőre pedig 1,3 százalék lehet, míg márciusi prognózisában még sorrendben 1,3 és 1,1 százalékot jelzett, ami az idei növekedés tekintetében szintén felfelé javított érték volt a novemberi prognózishoz képest.

A G20-ak gazdasági növekedése a tavalyi 3,8 százalék után az idén 4,0 százalék, jövőre pedig 4,1 százalék lesz. A legnagyobb növekedési ütemet a G20-ak sorában India éri el, az idén 7,4, jövőre pedig 7,5 százalékosat. Kína növekedési üteme az idén 6,7 százalék lesz, jövőre pedig 6,4 százalékos. 

Oroszország az idén 1,8 százalékkal, 2019-ben 1,5 százalékkal növekszik.

Törökország 5,1 százalékos növekedést ér el az idén, 5,0 százalékosat jövőre, míg tavaly 7,4 százalékkal növekedett.

A magyar gazdaság még nagyobbat fog nőni

A magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését is javította az OECD: az előző, novemberben kiadott tanulmányban jelzetthez képest 0,8 százalékponttal, 3,6 százalékról 4,4 százalékra emelte az idei magyar GDP-növekedési előrejelzését, a 2019-as növekedési előrejelzést pedig 2,8 százalékról 3,6 százalékra emelte.

Az OECD előrejelzése – ami a magyar gazdasági növekedést idén a 3., jövőre pedig a 6. legerősebb helyre sorolja a tagállamok közül – mindkét évre vonatkozóan meghaladja az Európai Bizottság legutóbbi, tavaszi előjelzését, ami idén 4, jövőre pedig 3,2 százalékos növekedéssel számol.

A magyar kormány idén áprilisi prognózisa szerint idén 4,3, jövőre 4,1 százalékos lehet a GDP bővülésének üteme.

A szervezet elemzői szerint a gazdasági növekedés motorja továbbra is a belső kereslet marad.

A belső fogyasztást erősíti a csökkenő munkanélküliség, a reálbérek emelkedése és a beruházások növekedése. A munkanélküliség az OECD prognózisa szerint jövőre 3,5 százalék alá csökken.

Az OECD felhívja a figyelmet a gazdaság túlfűtöttségének kockázatára, miután a monetáris és a fiskális politika továbbra is növekedés támogató, és az Európai Bizottsághoz hasonlóan anticiklikus gazdaságpolitikát javasol. A szakértők kiemelik, hogy jóllehet az új beruházások növelik az ország exportkapacitásait, a dinamikusan emelkedő bérek negatív hatással lehetnek az ország versenyképességére. Az exportkapacitások bővülése és a jól teljesítő exportpiacok ellenére ezért visszafogott lehet Magyarország exportpiaci részesedésének növekedése.

Az infláció az OECD szerint 2019-re elérheti a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célértékét, az alacsonyabb inflációs várakozások fenntartásához az elemzők szerint kamatok emelésére lenne szükség.

A költségvetés GDP-arányos hiánya idén 2,6 százalékra, jövőre pedig 2,1 százalékra várható az OECD szerint, ami valamivel rosszabb, mint a konvergenciaprogramban jelzett adatok. A tervezettnél gyorsabb hiánycsökkentés az OECD szerint nagyobb mértékben csökkentheti az államadósságot és javíthatná a költségvetés helyzetét, ami elősegítené a felkészülést a hosszú távú kihívások, köztük az idősödő társadalom jelentette problémák leküzdéséhez. (MTI)