Az EU-s nagykövetek keddi tanácskozásán bemutatták az unió szakértőinek legújabb elemzését a menekülthelyzetről, és közölték, hogy egyre többen indulnak útnak Törökországból.

Ezúttal nem tengeri úton, hanem a török - görög szárazföldi határon növekedett jelentősen a forgalom, ez egy 130 kilométeres szakasz, ahol a két országot az Evrosz folyó választja el egymástól. 

Az EU-s elemzés szerint az alábbi okok miatt indul útnak egyre több menekült:

• Szíriában továbbra is reménytelen a helyzet,
  
• a török hadsereg afrini hadjárata miatt kurdok tömegei váltak hontalanná,
  
• a török választási kampányban fontos téma lett az országban élő szíriai menekültek elleni hangulatkeltés, ami miatt sokan tovább akarnak menni,
  
• a Törökországban élő szír menekültek egyre kevésbé hiszik el, hogy egyszer még hazatérhetnek,
  
• nagyon lelassult az az áttelepítési program, amivel érdekeltté tették korábban a törököket a határ lezárásában, azaz egyre kevesebb Törökországban élő menekültet vesznek át szervezett módon az EU-s tagállamok.

Az elnökség azt javasolta, hogy erősítsék meg a görög - török határ őrizetét, és a két ország működjön együtt ebben. Az Európai Bizottság is igyekszik nyomást gyakorolni a törökökre, hogy tartsák be a menekültek feltartóztatásáról kötött 2016-os megállapodást. Ugyanakkor felszólították az EU-s országokat, hogy legalább kétszer annyi menekültet vegyenek át a törököktől szervezett módon, mint az utóbbi hónapokban tették, hogy a törökök is érdekeltek legyenek az alku betartásában. Összesen néhány tízezer menekült áttelepítését vállalták korábban a tagállamok. Ebben a programban Magyarország nem vesz részt.

Görögország elismerte, hogy tényleg rossz a helyzet, nem működik rendesen a menekültek visszafordítása Törökország felé, a brüsszeli vizsgálatok pedig megállapították, hogy a görögországi menekülttáborok máris kritikus állapotban vannak, túlterheltek. 

A görög kormány megígérte, hogy hamarosan új menekültügyi törvényük lesz, az majd segít a helyzeten, mert felgyorsítják a menekültkérelmek elbírálását és a kiutasításokat is. A görög kormány egyetértett azzal, hogy a szíriai háború a fő oka a fokozódó nyomásnak.

Az Európai Bizottság sürgette a görög-macedón és a görög-albán határ védelmének megerősítését is. A német és a francia követ sürgette a többieket, hogy dobják össze a pénzt a törökök további támogatására - első körben 3 milliárd eurót adott az EU az ankarai kormánynak a menekültek ellátására, a feltartóztatásukért cserébe, de az a program lassan lejár, és újabb csomagot kellene összeállítani.

Németország, Szlovénia, Franciaország, Magyarország és Horvátország azt javasolták, hogy az EU adjon pénzt Albániának, Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának a menekültek ellátására, illetve határaik védelmére. A szlovének, a franciák és a horvátok felvetették, hogy EU-s határőröket kellene ezekbe az országokba vezényelni.

A tűzoltásra vannak ötletek, de az állandó rendszerről nincs megállapodás

Közben az átfogó európai menekültügyi szabályozásról továbbra sincs kompromisszum. Magyarország és Lengyelország ragaszkodnak ahhoz, hogy rendkívüli helyzetben se élesítsék a kötelező áttelepítési kvótákat, míg a nyugati és déli tagállamok közül sokan ragaszkodnak ehhez. 

Arról is komoly viták vannak még, hogy milyen szempontok szerint állítsák össze a "biztonságos harmadik országok" listáját, és mennyire legyen kötelező minden tagállamnak igazodni ahhoz, hogy ha egy menekült átment egy ilyen országon, akkor őt vissza kell toloncolni oda.

Egyre inkább úgy néz ki, hogy a júniusi végi miniszterelnöki szintű csúcson sem sikerül dönteni a 2016 májusa óta halogatott közös szabályokról menekült ügyben. Orbán Viktor egyébként április óta ezt az időhúzást szorgalmazza, ő egészen 2019 őszére tolná ki a megállapodást. Egyelőre most csak az merült fel a nagykövetek tanácskozásán, hogy lehet, hogy 2018 második felére kell csúsztatni a döntést.