A Magyar Idők szerzője szerint meleg lesz a gyereked, ha megnézed vele az Erkelben a Billy Elliotot

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

Parádés véleménycikket szállít a kormány egyik kedvenc lapja Botrányos előadás az Erkel Színházban címmel. A 100 évvel ezelőttről ideidőutazott írás azután született, hogy a szerző megnézte a Billy Elliot című darabot. Ez egy brit kisfiúról szól, aki egy bányászvárosba született, de ahelyett, hogy bokszolna, mint a legtöbb korabeli kissrác a környéken, ő inkább balettozni kezd. Na ez még hagyján, de kiderül, hogy Billy meleg!  (Egyébként nem az, a barátja, Michael az, és ezt Billy tökéletesen elfogadja.) Jó, még ez is hagyján, mert a polgári oldal nagyvonalúan megtűri a melegeket, de a darabban ezt nem hallgatják el! Komolyan mondom, hát a bicska kinyílik az ember zsebében, hogy „a főszereplő halott édesanyja rendszeresen megjelenik, és csak azt hangsúlyozza, hogy 'Merj önmagad lenni', vagyis persze meleg. Mi más lenne egy anya álma!” Ahelyett, hogy megpróbálná kigyógyítani, vagy jól leszidná a kis lázadót! A szerzőben felmerül a kérdés, hogy az egy dolog, hogy a rendező nem hallgatja el eléggé a főszereplő szexuális irányultságát, de kérdezem én, hol van ilyenkor a cenzúra? 

N. Horváth Zsófia meg is fogalmaz egy szerény ajánlást az Operaház főigazgatója számára. „Kizártnak tartom, hogy Ókovács Szilveszternek ne lenne annyi joga, hogy egyes jeleneteket kihagy egy rendezésből vagy kisebb változtatásokat kér. Ha ez nem lehetséges, akkor nem kell azt a darabot színre vinni! ” Ennyi!!!

És ha mindez nem lenne elég, a hülye közönségnek meg tetszett, tapsoltak is, meg minden. És csomó gyerek volt a nézőközönség soraiban, azok is tapsoltak, míg a szerző csak dermedten ült. Nem csoda, a darabban olyan szavak is elhangoznak, mint basszus, szívatás. De komolyan, így, ahogy írom!

De hogy mi a legnagyobb baj? „A legnagyobb baj éppen az, hogy mindez a tudatalattiban hat a gyerekeknél, pont abban a korban, amikor még lehet az irányultságot befolyásolni.” Könyörgöm, történik mindez a Családok évében, és nincs sehol egy árva cenzor se, aki odaszólna, hogy gyerekek, ne mutogassátok már a melegeket? Hát miért nem csinálják a négy fal között? Mit keres ez a színház szentélyében? Ahogy a szerző mondja, „érthetetlen és tűrhetetlen, hogy egy vezető állami intézmény szembemegy ezzel a szándékkal, és szerencsétlenné tesz jó pár fiatalt, akik maguktól esetleg nem mentek volna ebbe az irányba.” 

Abban egyébként egyetért a cikk írója Mészáros Mártával, hogy a kultúra nem a jelenlegi vezetés gyengéje. „A politikusok valószínűleg kevesen járnak Operába, balettra, azért nem érzékelik a gondokat. Az egyik oldalon a jó szándék, a rendszerbe tett milliárdok, míg a másik, általában alábecsült oldalon pedig az állami pénzből mindezt a visszájára fordítják. Ezt hagyni tolerancia vagy inkább hülyeség?”

Nagyon várom a következő publicisztikát Verlaine és Rimbaud betiltásáról, nem kéne csak úgy elmenni mellette. Nagyon érzékeny korban olvassák a verseiket és az életrajzukat a fiatalok!

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.