A szinte véglegesnek mondható hivatalos eredmények alapján, 99,89 százalékos feldolgozottságnál is Janez Janša volt miniszterelnök pártja, az eddig ellenzéki, jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) nyerte meg a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokat Szlovéniában. A szavazásra jogosultak 51,97 százaléka vett részt a választásokon, ahogy 4 éve is.
A hétfő reggeli adatok szerint az SDS 24,96 százalékkal az első helyen áll, és 25 mandátumot szerzett a parlamentben. Marjan Sarecnek, Kamnik város polgármesterének nemrég alapított balközép pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) 12,66 százalékkal és 13 mandátummal a második, a Szociáldemokrata Párt (SD) 9,92 százalékkal, 10 mandátummal a 3. helyen végzett.
Az említett pártokon kívül a 4 százalékos parlamenti küszöb felett teljesített Miro Cerar ügyvivő kormányfő pártja, a Modern Közép Pártja (SMC) 9,75 százalékkal (10 mandátum), a Baloldal (Levica) 9,29 százalékkal (9 mandátum), az Új Szlovénia (NSi) 7,13 százalékkal (7 mandátum), Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB) 5,12 százalékkal (5 mandátum), a nyugdíjaspárt (DeSUS) 4,91 százalékkal (5 mandátum) és a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) 4,20 százalékkal (4 mandátum).
A fenti adatok szerint sem az SDS, sem az LMS nem tud majd kompromisszumok nélkül kormányt alakítani, mivel egyikük sem tudott elegendő szavazatot begyűjteni. Önálló kormányalakításhoz 46 képviselő támogatására van szükség a 90 fős parlamentben.
A garantált magyar kisebbségi képviselői helyért ketten versengtek: Sobocan Gabriella, az előző képviselő, Göncz László munkatársa a szavazatok 39,97 százalékát szerezte meg, míg Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, Lendva alpolgármestere 30,32 százalékot ért el.
A szlovén parlament alakuló ülésére várhatóan július közepén kerül sor, ezután az államfőnek 30 napja van, hogy javaslatot tegyen az Országgyűlésnek a miniszterelnök-jelölt személyére.
Borut Pahor kormányfő korábban már kijelentette, hogy a relatív győztesnek, ez esetben elsőként Janez Janšának ad mandátumot a kormányalakításra. Ezután a parlamentnek legkorábban 48 órán múlva, legkésőbb 7 napon belül szavaznia kell a miniszterelnök-jelöltről. Ha nem jár eredménnyel a szavazás, az államfő 14 nap múlva új miniszterelnököt jelölhet, de a parlamenti pártok is jelölhetnek, ehhez legalább 10 aláírásra van szükség.
Janša jelezte: tisztában van vele, hogy a koalíciós tárgyalások nem lesznek könnyűek. „Meg kell várni, hogy kihűljenek a felforrósodott fejek” – mondta a választások éjszakáján, majd hozzátette: a programok alapján mielőbb meg akarja kezdeni a tárgyalásokat a többi párttal.
A volt kormányfő nem túl népszerű a rivális pártok köreiben, korábban egyébként a korrupciós ügyei miatt bukott meg miniszterelnökként, és még börtönbüntetést is kapott. Az SDS közeli kapcsolatot ápol a Fidesszel, aktív az együttműködés Orbán és a szintén erősen menekültellenes Janša között. Orbán körei a szlovén médiában is terjeszkedni kezdtek, Habony Árpád egyik cége például a legnagyobb helyi tévétársaságban vásárolt magának részesedést. Az MSZP szerint Orbán azt teszi Szlovéniában, amivel Sorost vádolja Magyarországon. (via MTI)
Orbán Viktor „a magyar adófizetők milliárdjaiból fenntartott Habony-féle hazugsággyárat” használja arra, hogy befolyásolja a szlovén választásokat – mondta Harangozó Tamás.
Az MMG mellett a Ridikül Magazin és a Ripost is részesedést vásárolt, így az Orbán szlovén szövetségesét támogató tévé 45 százaléka magyar kézbe került.
De még nem biztos, hogy olyan nagyon könnyen kormányt is tudnak alakítani.