Bekerült az Elios-ügy az OLAF éves jelentésébe

Több 444 videó?
Szeretném

Elkészült az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) éves jelentése, Magyarországról igen rossz képet mutat. 

Összeségében 197 olyan ügyet zártak le tavaly, amiben az uniós források felhasználásánál valami gyanúsat találtak. A legtöbbet, 11-et Romániában, Magyarország rögtön a második, Lengyelországgal együtt, 10 lezárt vizsgálattal. 

Ha a vizsgálat megerősíti a gyanújukat, akkor ajánlásokat tesznek. Magyarországnál a 10 ügyből hétnél ez megtörtént. Külön kiemelték a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios közbeszerzéseit. Összesen 35 közvilágítási pályázatot vizsgáltak meg, és súlyos szabálytalanságokat találtak. A levajazott közvilágítási projekteket miatt az OLAF 43,7 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot. 

Egy másik, részben Magyarországot érintő ügyben 28,3 millió euró visszatérítésére tettek ajánlást, amiért egy magyar-szerb-lett hálózat uniós kutatási forrásokat csalhatott el. A hivatal szerint két kutatóközpontot csak az EU-s támogatások miatt hoztak létre, illetve mesterségesen megnövelték a projektek költségeit.

Megemlítették Magyarországot egy olyan, 15 másik tagállamot is érintő ügyben, amelyben 122 tonna illegális növényvédő szert próbáltak behozni az EU-ba a vizsgált országok határain keresztül. 

Az nem derült ki a dokumentumból, hogy összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot a szervezet a Magyarország esetében lezárt ügyekben.

A magyar hatóságok az OLAF ajánlásai közül 20 esetben nem hoztak döntést 2010 és 2017 között, 17 esetben viszont igen, ezek közül nyolc ügyben történt vádemelés, kilencben nem.

Tavaly 1293 bejelentés érkezett az OLAF-hoz, s ennek több mint kétharmada magánforrásokból. Magyarországról 27 bejelentést regisztráltak feltételezett csalásokra vonatkozóan, ezek közül 26 a magánszektorból, egy a közszférából. A legtöbb bejelentés Spanyolországban történt (31), ezt követte Magyarország és Bulgária 27-tel.

Mint írták, a strukturális alapokat érintő csalási ügyeknél továbbra is gyakori jelenség a korrupció, az összeférhetetlenség, a pályázati eljárások manipulálása, és a pénzekből esetenként szervezett bűnözői csoportok húznak hasznot. Egyre elterjedtebb a kutatással és a menekültválsággal kapcsolatos forrásokra irányuló csalás, a vámcsalásra pedig nemzetközi bűnözői rendszerek szakosodtak.

"Vizsgálati eredményeink rávilágítanak, hogy munkánk alapvető fontosságú az adófizetők pénzének védelme szempontjából, és biztosítja, hogy az uniós források ne a csalást és a korrupciót, hanem a polgárok számára valódi többletértéket jelentő projekteket támogassák" - közölte Nicholas Ilett, az OLAF megbízott főigazgatója. (MTI)