• Az Együtt volt a választás egyik legnagyobb vesztese 0,6 százalékos eredménnyel, ami azzal járt, hogy a párt tagjainak vissza kellett fizetniük 150 millió forint kampánytámogatást. 
  
• Ezt végül egy váratlanul sikeres pénzgyűjtési akcióval oldották meg, a pártnak viszont vége.
  
• Juhász Péter azt mondja, megzsarolták a kampány alatt.
  
• 800 cikk jelent meg a családi ügyeiről a kormánymédiában, de szerinte nem ezen múlott a bukás.

Túlvannak egy választási vereségen, az Együtt lehúzta a rolót, mi az, amit elrontottak?

Nem nagyon tudok mondani olyasmit, amit alapvetően másképpen csinálnánk. Amit elrontottunk, az annak a benézése, hogy valójában kik is akartak kormányváltást Magyarországon. Mert ma már teljesen világos számomra, hogy nem csak egy kósza hír az, hogy az MSZP-t a Fidesz irányítja és pénzeli, hanem ez a valóság. Nem csak egy feltételezés, hogy az LMP-ben igenis van Fidesz-hatás  és az ő érdekükben politizálnak, hanem ez a valóság. Ha ezeket az alapvetéseket figyelembe vesszük, amiket ma már stabilan tudok, akkor mégis csak egy csomó mindent másképpen tennék.  

Botka László a szocialista árulókról már hónapokkal korábban is beszélt. Ráadásul az Együtt a politikáját 2014-ben és 2018-ban is ezekkel a pártokkal való együttműködésre alapozta.

Ma is együttműködés-párti vagyok,  de nem az elvtelen együttműködésé. Pont ez volt az oka, hogy mi az MSZP-vel nem voltunk hajlandóak közös listára menni, ez volt az oka, hogy már 14-ben is lejöttem a listáról. Viszont az, hogy az LMP-ben is ilyen hatások vannak, az nekem így nem volt világos. De amikor Hadházy Ákos mondja, hogy az LMP-ben vannak, akik a Fidesz érdekében politizálnak, akkor azon nem lehet csak úgy túllépni. Az Új Pólus, az pont arról szólt volna, hogy azokkal, akikről tudjuk, hogy a Fidesznek politizálnak, azokkal nem lehet egy listára menni.

A választási eredményt látva nem fordult meg a fejükben, hogy a magyaroknak nem fontosak azok az értékek, amiket az Együtt képvisel?

Az ember miért politizál? Ha az ember azért politizál, hogy úgy feküdjön, ahogy azt az emberek éppen elvárják, akkor én valóban megbuktam, mert nem sikerült úgy feküdnöm. Mi az Együttben nem azért politizáltunk, hogy megfeleljünk valakiknek, hanem valamiért, amiben hiszünk. Más kérdés, hogy ezt így nem tudtuk átadni.

Ugyanakkor nekem többet jelent a választási eredménynél, hogy az utána levő gyűjtés milyen eredményt hozott. Politikai célra Magyarországon ennyi pénzt soha senki nem gyűjtött össze Kossuth Lajos óta. Ez jelent valamit. Valamiféle igény arra a munkára, amit mi végeztünk, mégis csak van. Azt gondolom, hogy Magyarországnak igenis szüksége van a liberalizmusra, igenis szüksége lenne nyitottságra, igenis szüksége lenne egy befogadó politikára.

Mi lehet annak a magyarázata, hogy ekkora választási bukás után ennyi pénzt dobtak önöknek össze?

A taktikai szavazás nekünk nagyon rosszat tett. Elhitették és végső soron mi is elhitettük az emberekkel, hogy ránk nem érdemes szavazni. Nem azzal foglalkoztunk, hogy a magunk politikáját helyezzük előtérbe, azon voltunk, hogy valamilyen módon az együttműködést előállítsuk, egy nagyobb közösséget hozzunk létre a sok elaprózódott pártból. Nem sikerült, kudarcot vallottunk. Viszont ezt a törekvést értékelik a gyűjtéskor.

Naivak voltunk. Értem, hogy ezt bukásnak hívjuk. És valóban az politikai értelemben, emberileg viszont csak mi maradtunk talpon. Morálisan nincs még egy ellenzéki párt, amelyik helyt állt volna a választók előtt. Ezt ismerték fel végül az emberek.  

Nem lehet, hogy Orbán Viktor egyszerűen jobban ismeri az országot és a magyar embereket, mint önök, ezért tudja őket jobban megszólítani?

Elkölt 100 milliárd forintot arra, hogy emberek ellen uszítson, és agymosást hajtson végre, aztán azt mondjuk, hogy ő jobban ismeri a magyarokat, mint mások? Kíváncsi vagyok, ha 100 milliárdot arra költenénk, hogy szeressük egymást, akkor is az lenne Magyarországon a helyzet, hogy gyűlölünk mindenkit, aki bejön és nem hófehér a bőre. 

Olyan eszközöket használ, mint a politikai lejáratás, a gazdasági szereplők megzsarolása, a szegénységben élők kiszolgáltatottságának növelése. Mindezeket azért teszi, hogy sakkban tartson embereket. A közmunkásnak be kell menni behúzni az x-et, és az a fenyegetettség van fölötte, hogy ha nem mutatja be a szavazólapját, hogy a Fideszre szavazott, akkor másnap ő és az egész családja elveszíti az állását. A minisztériumi dolgozók arra vannak kényszerítve, hogy a kampányban részt vegyenek állami alkalmazottként és telefonhívásokkal zaklassák az embereket a Fidesz érdekében. A plakátozó cégeknek odaszólnak, hogy ne adják ki a helyet az ellenzéknek.

A maffia jobban ismerte a szicíliai embereket, mint egy szociáldemokrata politikus? Nem. Tőlük féltek jobban, mert náluk volt fegyver, nekik voltak csapataik, ők ásták el az embereket, ők égették fel a földjüket. Orbán jobban tudja megszólítani az embereket? Lófaszt. Jobban tudja befolyásolni őket hatalmi eszközökkel. És ezek az eszközök konkrétan ugyanazok, mint amiket egy szervezett bűnözői csoport használ. Ha egy fair verseny lenne, akkor egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy Orbán Viktor lenne a legsikeresebb politikus.

Pártelnökként el lehet indulni egy országgyűlési választáson egy súlyos, dulakodásokkal tarkított, megoldatlan magánéleti válság közepén?

Az Együttben erről mindenki folyamatában tudott. Tudtak arról, amikor megzsaroltak, tudták, hogy el akarják venni a gyerekeket, mindenről tudtak. Azt mondtam az elnökségnek, hogy ha bármikor azt mondják, hogy ez terheli az Együttet, akkor egy szavukba telik, és én ott sem vagyok, lemondok, azt teszem, ami jó az Együttnek. Az Elnökség döntése volt, hogy maradjak.

Számoltak vele, hogy az ügy a kampányban elő fog jönni?

Egy ponton túl, miután kvázi megzsaroltak, illetve jelezték, hogy ha nem mondok le a gyerekekről, akkor a nyilvánossághoz fordulnak, akkor már igen. De előtte a szívem mélyén azt akartam hinni, hogy ilyen nem történik meg, hogy idáig nem fajul az ügy. Nem gondolom, hogy egy gyerekelhelyezési vitának ilyennek kell lennie. Nem feltétlenül kéne küzdelemnek lennie, ha elválik két szülő, és korábban úgy tűnt, nálunk sem lesz ebből konfliktus. Láttam számos olyan szétment családot, amelyik normális mozaikcsaládban él tovább és az új kapcsolatok összejárnak a gyerekekkel közösen. Ami zajlott lehet, hogy nekem nagyon sokat ártott politikailag, de azt gondolom, hogy a gyerekeknek ártott a legtöbbet lelkileg. Engem a lejárató kampány nem visel meg, jól bírom a stresszt. Összeszámoltuk, a kormányközeli médiában összesen 800 cikk született csak erről az ügyemről. De nem ezen múlt az Együtt választási sikere vagy sikertelensége.

Megszűnt a párt. Mi a tervük?

Hoztunk egy örökséget, egy terhes múltat a 2014-es összefogásból. Az Együtt egy rossz brand lett olyan értelemben, hogy már nem lehet vele megmozgatni embereket. Oda már nagyon nehéz volt behozni plusz embert, fogyott körülöttünk a levegő. Egy sokkal szélesebb, tágabb közösséget kell tudni létrehozni. Az Együtt brandje ennek akadálya volt. Nem beszéltünk a jövőbeli tervekről, de az biztos, hogy annak nem lenne értelme, hogy még egy párt bent üljön öt képviselővel a parlamentben.

Az utolsó küldöttgyűlésen elmondtam, hogy velünk jobb nem is történhetett volna, mert ebben a politikai térben ellenzékiként bent lenni szánalmas, szégyenletes és undorító. Örülök, hogy nem kell azon dilemmáznom, hogy lemondjak-e a mandátumomról vagy sem.

Amikor bekerültem a politikába, akkor volt jó pár olyan ismerősöm, aki azt mondta, hogy elvesztettük a Juhit, mert ott mindenki meggajdul, mindenki hülye lesz. Amikor reggel a tükörbe nézek, akkor egy tök kiegyensúlyozott, normális csávónak látom magam. Nem buktam bele abba, hogy politikus lettem. Más kérdés, hogy politikailag megbuktam. De olyan világban szeretnék élni, ahol a morális győzelem egyet jelent a politikai győzelemmel.  Augusztusig adtam magamnak időt, hogy kitaláljam, mit kezdjek magammal. Lehet, hogy elmegyek gyedre.