Az újfajta, hibrid fenyegetettség miatt elengedhetetlen, hogy megerősítsük az EU kibervédelmét - hangzott el az Európai Parlamentben, ahol a képviselők megszavazták 

egy gyorsreagálású csoport felállítását, amely válaszolni tud a kibertámadásokra.

Az állásfoglalás szerint Oroszország, Kína és Észak-Korea, de egyéb, nem állami szereplők is 

• rosszindulatú kibertámadást intéztek kulcsfontosságú uniós infrastruktúrák ellen, 
  
• kiberkémkedési műveletekkel céloztak és tömegesen figyeltek meg uniós polgárokat,
  
• illetve hamis információs kampányokat 
  
• és zsarolóvírusos támadásokat folytattak az unióban (utóbbira példa a Wannacry vagy a NotPetya vírus).
  

A Fidesz most együtt szavazott a pártcsaládjával, és így összesen 476 igen szavazattal, 151 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett ment át a javaslat. Ami abból indul ki, hogy az egységes stratégia hiánya védtelenné teszi az uniót, ezért az EP sürgeti a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább haderejük együttműködési képességeit és uniós szinten működjenek együtt a NATO-val és egyéb partnerekkel. Ehhez több közös szimulációs gyakorlatra, katonatiszteknek szervezett tanfolyamokra, kiberkriminalisztikai szakértők felvételére és a kibervédelmi szaktudásának fokozására van szükség - írja közleményében az EP.

Ugyanezen az ülésen elfogadták azt a jelentést, amely a NATO-val való szorosabb együttműködést szorgalmazza, egyrészt 

a kibervédelemben, a titkos információk megosztásában és a szabálytalan bevándorlás megállításában.

„Egy sikeres kibertámadás atombombát csinálhat az atomerőműből, vagy káoszt kelthet egy kórházban, veszélybe sodorva a betegek életét. A tagállamok, az EU és a NATO közti együttműködés fokozása révén meg kell erősítenünk kibervédelmi képességeinket ahhoz, hogy védekezni tudjunk az ilyen jellegű fenyegetések ellen” - mondta Urmas Praet észt jelentéstevő.